1 Ft 200 Ft 3 001 3 200 - 2022-04-07 20:11:51 Tesco Rowenta 1 db matrica 1 FT-RÓL NMÁ! 1 Ft 100 Ft 3 001 3 100 - 2022-04-14 03:43:59 HP 364 PHOTO VALUE PACK + 85 db 10x15 cm fotopapír Eredeti, színes patron TÖREDÉK ÁRON!!!
Nézz körül a Lidl aktuális választékában: Aktuális ajánlatok – Lidl akciós újság itt >>> This div height required for enabling the sticky sidebar
Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt » Elfogadom
A reneszánsz általános jellemzése A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. Az oly sokszor csodált (irigyelt?! ) polihisztorok világa vonzó és elkápráztató. A reneszánsz kor általános jellemzői, művészete és irodalma – Oldal 7 a 10-ből – Jegyzetek. Nagy titkok és csodák születtek ebben az embert minden szépségével, gyarlóságával, hatalomvágyával, érzelmi kavalkádjával együtt is jobban megismerni akaró korban. A reneszánsz stílust hagyományosan a polgári réteg megerősödéséhez szokták kötni, hiszen a művészetben megjelenő jelentős szemléletváltás egybeesik avval a társadalmi és gazdasági folyamattal, aminek lényege a kereskedők és iparosok, és evvel együtt a városok szerepének megnövekedése. A reneszánsz megjelenése helyileg Itália városaihoz, időben pedig a 14-15. századhoz köthető. A szemléletváltás egyik forrása az ókori kultúra Itáliában a műemlékeken, a romokon keresztül a mindennapokban is jelenlévő hatása, innen ered a stílusirányzat elnevezése is: a francia renaissance újjászületést jelent. A másik forrás a gazdasági és társadalmi élet átalakulásával együtt járva a természet teljesebb megismerésének igénye, a vallásos világmagyarázatok háttérbe szorulása.
A reneszánsz művészet másik fontos jellemzője a Sfumato nevű technika beépítése. Ez egy csodálatos technika, amellyel szép kontrasztot hozhat létre egy festmény világos és sötét része között. A Sfumato technikát da Vinci szépen kezeli a "Mona Lisa" című festményén. Az előrövidítés a reneszánsz művészek által alkalmazott másik művészeti technika. E technika szerint egy tárgy kisebbnek tűnik, mint amilyen valójában. Valójában egy illúziónak köszönhető. A reneszánsz általános jellemzése | Sulinet Hírmagazin. A reneszánsz művészek által alkalmazott másik technika a chiaroscuro. A reneszánsz művészeti stílus sfumato és chiaroscuro technikája között nincs nagy különbség. Mi a különbség a barokk művészet és a reneszánsz művészet között? A barokk művészet és a reneszánsz művészet meghatározása: Barokk művészet: A barokk művészet olyan művészeti forma volt, amely a 16. század végén jelent meg Európában. Reneszánsz művészet: A reneszánsz művészet olyan művészeti forma volt, amely Európában a 14. században jelent meg. A barokk művészet és a reneszánsz művészet jellemzői: Időszak: Barokk művészet: A barokk művészet a 16.
század ban, innen terjedt el a kontinensen a XV-XVI. század ban. Jeles képviselői: Petrarca, Rotterdami Erasmus, Melanchton, Thomas Morus. Reneszánsz: A reneszánsz (olasz: rinascimento; francia: renassaince = "újjászületés") megjelenése: Itáliából kiinduló korstílus, itt már a XIV. Reneszánsz Építészet Jellemzői - A Reneszánsz Művészet Jellemzői / Značilnosti Renesančne Umetnosti. század ban megjelent XV-XVI. század ban Európa-szerte elterjedt; a középkort meghatározó, a túlvilágra tekintő életszemlélettel szemben az evilági életre koncentrál. A reneszánsz jellemzői: mércéje: az antik művészet, ezért elterjedt az antik szerzők és műemlékek tanulmányozása; újfajta érdeklődés nyilvánult meg a természet iránt, amely nem csupán témája lett a művészeti alkotásoknak, hanem mércéje is (a természetes arányok, a természet harmóniájának és egyszerűségének eszménye); a korszak ideológiája a humanizmus, saját filozófiai rendszere az újplatonizmus; a kor eszménye a sokoldalúan képzett ember, a polihisztor volt (pl. Leonardo da Vinci); a műveltség központjai a fejedelmi, királyi udvarok, jelentős szerepet játszottak a fejedelmek és királyok, mint megrendelők ( mecénások).
A reformáció terjedése az iskoladráma programja kibővült, most már nemcsak katolikus, hanem protestáns szellemiségű bibliai drámákat is előadtak. A korszak jellegzetes műfaja volt a katolikus és protestáns hitelveket ütköztető vitadráma, amelyet már szintén anyanyelven adtak elő. A jegyzetnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Célja a jelenségek minél valósághűbb bemutatása. A XIX. század második felének meghatározó korstílusa Jellemzői: a tipikust ragadja meg (ó a romantika az egyénit), átlagembert ábrázolja erős társadalomkritika jellemzi objektív, hiteles társadalmi keresztmetszetet ad (minden réteget bemutat) meseszövés területén mértéktartás jellemzi szenvtelen, eszménytelen, adatgyűjtésen, megfigyelésen alapul az író mindentudó és a háttérben marad Képviselői: Mikszáth, Móricz, Jókai, Csehov, Ibsen, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Turgenyev, Balzac, Stendhal.
A líra nagy újítása a hangsúlyos verselés és a rím. A líra meghatározó tematikai csoportjai a vallásos költészet (különösen a himnuszköltészet), a trubadúrlíra és a vágáns költészet. A drámairodalom teljesen új formákat hozott létre (misztériumjáték, moralitás), amely az antik drámai hagyományokat szinte teljesen figyelmen kívül hagyta. A világszemlélet jellemzője a ciklikus nézőpont: a középkori embernek alig van fejlődés-élménye. Az építészetben a román, később a gótikus stílus uralkodik. Fontosabb alkotók: François Villon, Dante Alighieri, de számos alkotó nevét nem ismerjük. Reneszánsz jelentése: újjászületés. A XII. századtól Itáliából elterjedő korstílus, amely szorosan összefügg a városi polgárság kialakulásával. Jellemzői: lázad az az egyház tekintélye ellen a természet mint téma belekerül a művészetekbe (pl. háttérként) a vallás szerepe erősen csökken előtérbe kerülnek a világi témák, az élet szépségei: a földi élet antik hagyomány kultusza mindennek a mértéke az ember (humanizmus).
Román kori művészet: Romanika = római (romain). Időbeli kiterjedése: XI-XIII. század. Franciaország, Németország, Itália területén alakult ki, innen terjedt el Anglia és Közép-Európa felé (Cseh-, Lengyel- és Magyarország). Stílusjegyek és példák az egyes művészeti ágakban: Építészet egyházi célra: püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostorok, erődtemplomok; világi célra: várak, lakóházak, városházak, őrtornyok, céhházak; stílusjegyek vaskos falak; félköríves boltívek; dongaboltozat; oszlopok (ókori oszlopfőkkel); lőrésszerű ablakok; ikerablakok, félkörívekkel fedett és befelé egyre szűkülő ún. bélletes kapuzat egyhajós, háromhajós (oldalhajókkal) és kereszthajós templomok római kori bazilikák mintájára épültek; példák: pisai dóm, speyeri dóm; wormsi dóm. Szobrászat: az épületek tartozékai a szobrok (kiegészítő, narratív, díszítő szerep); elnagyolt egyszerű formák, sematikus, szimbolikus jellegűek, érzelmet nem fejeznek ki; a példa: jáki templom főkapuja ( XIII. sz), kalocsai királyfej ( XIII.