Műsoraikon a világi és egyházi zene egyaránt jelen van, énekes és hangszeres formájában, amelyet gyakran a régi hangszerek bemutatása, ismertetője egészít ki. A kíváncsi zenekedvelő közönség zsúfolásig megtöltötte a koncerttermet, majd rövid köszöntő után visszautazhattunk az időben, és a felcsendülő reneszánszkori muzsika által egy est erejéig Mátyás király kortársai lehettünk. A műsor alatt felcsendültek közép- és nyugat-európai táncdallamok, dicsőítő énekek, adventi és karácsonyi dalok, különböző átiratok vokális és hangszeres formációra. Janus Pannonius megzenésített versei és a korabeli kódexekből (pl. A Mátyás-kori reneszánsz | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. Kassai antifonale, Gyöngyösi-kódex – Emlékdal Mátyás király halálára) idézett dalok többnyire latin nyelven szólaltak meg. A muzsika hangzásvilága javarészben azonos: reneszánszkori homofónia és a kezdeti polifónia stílusjegyei mutatkoztak meg, a látvány- és hangzásbeli változatosságot a régi hangszerek megszólaltatása hozta: viola da gamba, lant, hárfa, ütőhangszerek, sípok, blockflöte, duda, furulyák és fuvolák változatai stb.
Életszerűnek találom, hogy az idő elmosta a kevésbé ismert nevet, a "vivő" név Róna Józsefé maradt fenn. A dombormű által mutatott jelenet Mátyás udvartartását idézi meg. A reneszánsz művészet Itáliát követve Magyarországon jelent meg elsőként Európában, ez volt a kiindulás a környező országokba. Mátyás udvara híres volt a művészet pártolásáról – bár ezzel a korábbi "reprezentációs formanyelvvel" is szakított, aminek politikai háttere is volt, "választása azonban, mellyel önmagát mecénássá, országát pedig a Dunához visszatérő múzsák lakhelyévé tette, vitathatatlan jelentőségű". [3] A jelenet bal oldalán éppen a művészeteket képviselő táncos hölgyeket és az őket lanttal kísérő férfiút láthatjuk. Mátyás király reneszánsz udvara. A jelenet dinamikus, a szereplők kecsesek. (A háttérben magyaros minták jelennek meg. ) Jobb oldalon – mintegy ellenpontként – az udvarhoz tartozó nemes urak sorakoznak fel. Az elsőként érkezők ajándékokat hoznak, díszes kancsót, vaskos könyvet (ez talán a híres Corvinák egyike). Egyikük egy portrét tart kezében, ami feltűnően hasonlít az ismert Mátyás, ill. Beatrix-ábrázolásokhoz.
Hunyadi Mátyás uralkodása és reneszánsz udvara - YouTube
Kezdo lap Kutatás Újdonságok Térkép Légi fotók Magamról Partnerek Üres Statisztika Ennek a lapnak a megtekintés száma: 17536 Dőry kastély Kategória Kastély Cím 2627 Zebegény, Dózsa György u. 24. GPS koordináta N 47. 790944, E 18. 909293 Régiół Pest Megye Internet: e-mail: Telefon: Megjegyzés: Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg) Összeállította: Személyes felkeresésre, fotozásra vár, a képek forrása az Internet - Felvitel dátuma: 2011-12-14 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2018-01-02 Számtalanszor jártam a kastély előtt, soha nem sikerült bejutni, úgy tűnt hosszú ideig, hogy üres, bár felújították. Idén (2013) tavsszán azt láttuk, hogy a kastély és a főút közötti szakaszt elkerítik, a munkásokat megkérdezve, szűk szavú választ kaptam, magántulajdon. Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2021. HUNGARY). Ettől kezdve a látogathatóság kizárva, ezt már nem fogom tudni bemutatni! iLYENEKET TALÁLTAM AZ iNTERNETEN: A XX. század elején kezdték építeni a zebegényi Dunaparton a nyaralókat, kúriákat, köztük a Dőry-kastélyt is a maga eklektikus stílusában.
Cím: Zebegény, Szőnyi István út 9. Kós Károly kilátó Zebegény egyik népszerű látnivalója a Kós Károly kilátó, mely 2015-ben készült el Csóka Árpád tervei alapján. Az építmény vörösfenyőből készült, és leginkább egy római kori őrtoronyra hasonlít, oldalról megtekintve pedig leginkább egy templomra. Legfelső szintjéről csodálatos kilátás nyílik Zebegényre, a Dunára és a Pilisre. Kós Károly Kolozsváron született, ezért a kilátó alsó része egy székely kapuhoz hasonló formát kapott. A kilátóhoz a legkönnyebben a zebegényi vasútállomástól juthatunk el a Szőnyi István és a Kálvária úton keresztül. Dry kastély zebegeny. Hétlyukú híd A terméskőből és téglából épült 74, 7 méter hosszú viadukt Zebegény déli végén található. A dongaboltozatok falai 11, 7 x 7, 5 méteresek. Szélessége eredetileg a fele volt a jelenleginek, az 1800-as években szélesítették ki. Az országút felőli része az eredeti, az új, hozzáépített rész pedig az előzővel azonos méretű és kialakítású boltíves vasbetonhíd. A híd a Budapest-Pozsony útvonalhoz épült 1846 és 1850 között.