Az 51-es és 54-es főút közötti szakasz 3%-os készültségnél megtorpant. [8] Az 54-es és 53-as főút közötti szakasz megépítése Loppert Dániel, a NIF kommunikációs vezetője szerint előre láthatóan csak a 2021–2024-es uniós költségvetési ciklusban lesz lehetséges. [9] 2021. májusában bejelentették az autóút továbbépítésének előkészületét az 51-es főút és az 53-as főút között. Elöször 2x1 sávos kivitelben készül el az autóút két különszintű csomóponttal, amit a későbbiekben alakítanak át 2x2 sávos leállósáv nélküli autóúttá. [10] 2021. szeptember 28-án bejelentették, hogy az UTIBER Kft., az UVATERV Zrt. és a Pannonway Kft. M9 autópálya nyomvonal 2021. készítheti elő az M9-es gyorsforgalmi út 51-es főút és 54-es főút közötti szakaszának terveit. [11] A kezdőpont kérdése [ szerkesztés] Korábban hosszadalmas vita zajlott az autóút nyugati kezdőpontjáról. Többször módosították a terveket, hol Sopron, hol Szombathely lett megjelölve az út végeként. A legújabb, 2019-es tervek szerint az út vége Sopronhoz közel, az M85-ösnél lesz, Nagycenk határában.
[3] A nyomvonal előzményei a 2006 -tól induló előkészítő munkák, nyomvonalváltozatok voltak. Az előzetes környezeti vizsgálati eljárásra elkészített tervezeteket 2009 -ben több település fellebbezése miatt nem lehetett lezárni, később pedig a kezdeményezést – anyagi források hiányában – inkább csak az M9 Térségi Fejlesztési Tanács tartotta napirenden. 2015 -ben újraindult a környezeti hatásvizsgálat, majd 2016 februárjában további átkötő nyomvonallal egészítették ki azt. A nyomvonal vizsgálata a Vasvár– Nagykanizsa közötti szakaszra terjed ki. [4] 2016 decemberében közbeszerzést írtak ki az M9-es autóút 2 × 2 sávos, Vasvár - Zalaegerszeg közötti, 38 kilométeres szakaszának a tervezésére. A szakasz kezdete a 8-as főút, vége Misefa térsége, ahol a tervek szerint az M9-es autóút és R76-os gyorsút találkozik majd. Turbókörforgalmak épülnek az M5-ös autópálya és az 54-es főút találkozásánál : HunNews. A szakasz építésének célja, hogy elősegítse Zalaegerszeg bekötését a gyorsforgalmi úthálózatba. [5] A vele párhuzamos 74-es főút forgalma csak a Zalaegerszeg városát elkerülő - a 76-os főúttal közös - szakaszán éri el a 9627 jármű/nap, 11458 E/nap értéket, egyéb szakaszain 4000-5000 jármű/nap érték között mozog.
[1] Története [ szerkesztés] Ezidáig még csak egy nagyon rövid (20, 6 kilométeres) szakasz készült el, és az sem teljes kiépítettségben, hanem csak 2 × 1 sávos autóútként (ez a tervek szerint a későbbi autópálya jobb pályája lenne). A megépült út a 6-os főutat köti össze az 51-es főúttal, és magába foglalja a szekszárdi Szent László Duna-hidat. Építése 2001 második felében indult meg, 2003. Két új Lukoil-töltőállomással bővült az M1-es autópálya : pozsony. július 3-án adták át a forgalomnak. Az útszakasz kezelője és karbantartója a Magyar Közút Zrt. Egy másik elkészült szakasza a kaposvári elkerülő út, mely jelenleg nagyrészt még csak 2 × 1 és 2 × 2 sávos autóút, műtárgyait viszont 4 sávra tervezve építették ki, így könnyen autópályává fejleszthető. Az útszakasz egyelőre a 61-es főút része. A majdani autópálya további részei még csak tervezési fázisban vannak. Ezek közül a legelőrehaladottabb állapotban az M9-es Szekszárd ( 5112-es út, Palánki úti körforgalmi csomópont) és Kaposvár (61-es elkerülő út keleti vége) közötti szakasz van, melynek tervezése 2009 -ben indult meg a tanulmánytervnek, az előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációnak, valamint a nyomvonal miniszteri rendeletben történő kihirdetéséhez szükséges dokumentációinak elkészítésével.
2015 szeptemberében azt is bejelentették, hogy a Kaposvár –Szekszárd közötti szakasz megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A településrendezési terv szükséges módosításait Kaposvár önkormányzata már elfogadta, de a konkrét kivitelezés dátuma még nem lett kitűzve. 2010 -ben elkezdődött az M9-es autópálya 51-es és 54-es számú főutak közötti 12, 3 kilométeres szakaszának kiépítése is. A kormány az 1653/2012. (XII. 19. Pécsi Újság - Helyi híreink - Soha nem látott közlekedési fejlesztések előtt áll Pécs és egész Baranya. ) kormányhatározatban foglaltak, a Vegyépszer csődje, részben pedig a jelentős régészeti költségek miatt állt el a megvalósítástól és visszavonta a kiemelt uniós projekt státuszt. Az építésre kapott, majdnem 13 milliárd forintnyi uniós támogatást is visszavonták. [2] Vasvár-Zalaegerszeg-Misefa/R76 szakasz [ szerkesztés] 2015 áprilisában Lázár János kancelláriaminiszter bejelentette, hogy döntés született az M9-es autóút egy újabb szakaszának megépítéséről Vasvár és Zalaegerszeg között. Mivel Zalaegerszeg nehezen megközelíthető megyeszékhely, az M9-es autóúton és a szintén épülő M8-as autóúton keresztül tervezik bekötni a gyorsforgalmi úthálózatba.
– Vagyis – summázza Kiss László –, azért erőltetik, hogy Sorosról meg a migránsokról beszéljenek az emberek, mert kicsit unalmas már, hogy a Fidesz képviselője minden kampányban megígér a térségnek szükséges dolgokat, aztán semmi sem történik, majd a következő kampányban újabb négy évet kér ugyanarra. Meg lehet nézni, a Kalocsa-Kiskunhalas vonaltól lefelé érdemi támogatás nem érkezett a térségbe. Ez azért van, mert mindent Kecskeméten meg Budapesten döntenek el, s olyanok, akik talán soha nem is jártak erre. Ahhoz, hogy a Bácska ne szakadjon le, ne néptelenedjen el, ne legyen a sok szegény téesznyugdíjas és a kevés nagybirtokos hazája, meg kell változtatni a lefelé csúszás több évtizedes trendjét. Kiss László az önálló Bács megye gondolatát elevenítette fel, mert ebbe fér bele a legjobban, amit azok szeretnének megvalósítani, akik itt képzelik el a maguk és a családjuk jövőjét. Ő és a menyasszonya ezek közé tartozik. Kortársaik 80 százaléka azonban már Németországban és Angliában él. – Látja ezt a házat, amelyikben felnőttem?
Hogyan lett az egykori Fidesz-szavazóból a "gombnyomogató Zsigó" ellenzéki kihívója a választáson? Tanács István helyszíni riportjából kiderül. Alapvetően jobboldali gondolkodású ember vagyok, és ki merem mondani, egy ideig a Fideszre szavaztam – mondja Kiss László, az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség jelöltje a Bács-Kiskun megyei 6-os egyéni választókerületben. A Baján élő, Rém községben gazdálkodó 35 éves fiatalembert a Momentum jelölte, az előválasztáson a DK jelöltjét előzte meg. Ebben a választókerületben 24 éve Zsigó Róbert az országgyűlési képviselő. A papírforma szerint most is ő az esélyes, az elemzők nem is tekintik ezt afféle "csatatér" körzetnek. A 34 ezer lakosú Baján Zsigó már korábban is megbukott volna, 2019-ben az önkormányzati választást a helyi ellenzéki összefogás jelöltjei nyerték. A falusi választók azonban eddig ciklusról ciklusra bejuttatták Zsigó Róbertet a parlamentbe. Fotó: Bazánth Ivola – Engem a hülyeség fordított át. Ültem az ebédnél, hallgattam a rádiót, és kiesett a kanál a kezemből.