Ott van a csodálatos királykisasszony! Megy, őhozzá, viszi a szíve. Ám a Szürke Tündér bűvös mozdulatára magas hullámokat vetett a kék patak. 15. A királyfit nem törte meg a varázs. Ha már nem tud feljutni, akkor majd lecsalogatja a királykisasszonyt. Vándorbotjára tette aranykoronáját, és a magasba emelte, hogy a rokkájára hajló királykisasszony is lássa. 16. A királykisasszony észre is vette, de azért csak tovább pergette orsóját. Ekkor a királyfi a botra húzta a bíborpalástot is. Ezt már inkább megnézte a királykisasszony. 17. Ez azonban még mindig kevés volt ahhoz, hogy lecsalogassa a palotájából. – Jobban tudtára kell adnom, hogy én itt várom – gondolta a királyfi. Már cselekedett is: levágott egy hatalmas ágat… 18. …és a fából egy királyfi alakját kezdte kifaragni. Ha majd megmutatja a bábut a királykisasszonynak, bizonyára lejön hozzá. Tudni fogja, hogy ő várja itt lent, a kastély alatt, a kék patak partján. 19. Aranyhaját levágta, majd ráfésülte a bábura, utána meg rányomta aranykoronáját is.
Boldogságra vágyva, ám külsőségek vonzásában, értéktelen bábokat idealizálva élünk mi is, akár a történet hősei. Jobb esetben találkozunk egy tündérrel, aki felnyitja a szemünket és saját próbatételeinket kiállva megtaláljuk a párunkat és helyünket a világban. A királyfi és a királylány megindító története arra figyelmeztet minket, hogy a szerelem beteljesüléséért és a boldogságért vívott küzdelem sosem hasztalan: megtanít felismerni a másik külső csillogáson túli, valódi értékeit. A fából faragott királyfi cselekményét így foglalta össze az 1917-es operaházi premierről szóló kritikájában Bálint Aladár a Nyugatban: "Egymásra talál a mesekirályfi és a mesekirályleány, a két szomszédvár fiatal lakója, de idegen akarat – a tündér – eltorlaszolja egyesülésük útját, várába kergeti vissza a királyleányt. A királyfi utána iramodik, de a tündér táncoló erdő gyűrűjét forgatja meg körülötte, a patak habjai is – megannyi szép leány – kiszállnak a medrükből és mikor a királyfi legyűri az ellene harcba küldött elemeket, már késő, a királyleány csüggedten ül rokkája mellett fent a várban.
Szívébe mintha tövist szúrtak volna. Nehéz sötétségként nehezedett rá a bánat. 26. Hirtelen a Szürke Tündér lépett elő az erdőből. Szürke fátyla szinte világított. Hízelegve, cirógatva táncolta körül a szomorú királyfit, meg is simogatta… 27. …majd megfogta a kezét. A királyfi úgy érezte, hogy egyszeriben elmúlt szívének minden fájdalma. A varázslat országába indultak. 28. Amint megérkeztek, a tündérek a királyfit trónusra ültették. Bíborpalástot borítottak rá, virágkehelyből emelték ki gyönyörű aranyhaját, aranykoronával ékesítették fejét. A mindenek felett uralkodó Szürke Tündér parancsolta így. 29. És megérkezett a királykisasszony is. Óh, jaj! Kétségbeesetten biztatta táncra a párját. De hasztalan ráncigálta, cibálta. Majd úgy ellökte magától, hogy a fából faragott királyfi darabokra tört. 30. Ekkor felpillantott és azt látta, hogy ott fent a virágos dombon tündöklik az igazi. Otthagyta a széttört fabábut, az aranykoronás királyfihoz szaladt. 31. A királyfi, amikor észrevette a királykisasszonyt, a szívéhez kapott.
táncjáték, magyar, 2011. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A mese története szimbolikus értelmű. A Királyfi beleszeret a Királykisasszonyba, ám a Tündér parancsára fellázadó természet nem engedi, hogy találkozzanak. A Királyfi bábut készít, hogy kicsalogassa a Királykisasszonyt a várából, de a lány az igazi Királyfi helyett a fabábbal táncol. Az erdő királyaként visszatérő Királyfit már szívesen fogadná a Királykisasszony, ám a Királyfi elfordul tőle. A Királykisasszony szégyenében eldobja királyi ékességeit, még gyönyörű haját is levágja - a Királyfi ekkor magához vonja, és együtt indulnak végtelen útjukon. Balázs Béla A fából faragott királyfi című műve 1912-ben jelent meg a Nyugatban, Bartók Béla egyfelvonásos táncjátékának bemutatója pedig 1917-ben volt a Budapesti Operaházban. Bartók a táncjáték szereplőit a népzene világos körvonalaival rajzolja meg.
autográf fogalmazvány (Bartók Péter gyűjteménye: 33TFSID1); és 4 pp. autográf tisztázat (fotokópiája: ifj. Bartók gyűjteménye). Héttételes Suite, 1932: "Preludium", "Die Prinzessin", "Der Wald", "Arbeitslied des Prinzen", "Der Bach", "Tanz des holzgeschnitzten Prinzen", "Postludium", 2 pp. autográf instrukció (Bartók Péter gyűjteménye: 33TFSC1) az UE partitúra montírozott példányához, UE kölcsönanyag (Bartók Péter gyűjteménye: 33TFSFC2). Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kroó György: Bartók-kalauz. 3. kiad. Budapest, 1980. Zeneműkiadó. pp. 84–91 ISBN 9633303346 Pónyai Györgyi: Fabábtánc. Az első Bartók-premier a korabeli sajtó tükrében in Operamagazin 3. évf. (2010) 2. sz. pp. 52–55 Vályi Rózsi: Balettok könyve. átd. bőv. Gondolat K. pp. 357–368. ISBN 9632806565 Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Nézzenek rá, ha kíváncsiak a többi videójára is, megéri. A mesternek egyébként nem ez az egyetlen csatornája, a Magnet HQ is az övé. Itt mágneses golyókból csinál különböző dolgokat, például Forma-1-es versenyautót, fegyvert, de a Verdák filmből Matukát is elkészítette. Ezek a munkái valószínűleg tizedannyi erőfeszítést igényelnek, bár az imént említett meseszereplőt 30 ezer golyóból csinálta. Ezek nem is annyira nézettek, de azért oda tudnak ragasztani a képernyő elé.