Végül, ha a hely kevés, akkor pontosan annyi tömeg van, hogy megállítsa a terjeszkedést, de csak végtelen idő után. Ez azt jelenti, hogy az univerzumnak nincsenek határai, és kitágul, amíg tágulási sebessége végtelen idő után nullára csökken. Sok tudós úgy véli, vagy legalábbis korábban azt hitte, hogy univerzumunk alakja lapos. A sűrűség paraméterének meghatározása azonban továbbra is a modern kozmológia egyik fő megoldatlan problémája. Mekkora lyukon fér át egy egér? - Qubit. Tehát... mekkora az univerzum? A tudósok valamivel sikeresebben mérik a tér méretét, összehasonlítva annak alakjával. Korai kutatók úgy becsülték meg az univerzum méretét, hogy olyan galaxisokat figyeltek meg, mint a Tejútrendszer és az Androméda, erőteljes távcsövekkel. Jóslataik azonban kifejezetten homályosak voltak, és nem tudtak egyetlen számot vagy módszertant dönteni. A modern kutatók a távoli galaxisokból felszabaduló fényt használták világegyetemünk korának és méretének mérésére. 2013-ban az Európai Űrügynökség kiadta az Univerzum legrégebbi fényének legrészletesebb térképét, amely körülbelül 13, 8 milliárd éves volt.
Csillagászati kutatásokról olvasva sokat hallhattunk a fekete lyukakról, azaz a téridő olyan tartományáról, ahol annyira erős a gravitáció, hogy még a fény sem képes távozni. Tudvalevő, hogy ilyen fekete lyukból számos található az univerzumban, ám asztrofizikus kutatók, Alex Silicia, Andrea Lapi, Mario Spera és társaik ennél pontosabb adatokra szerettek volna szert tenni, ezért megvizsgálták, hogy az univerzumnak mekkora részét tehetik ki ezek a különös jelenségek. Hány fekete lyuk van az univerzumban? A fekete lyukakat rendkívül nehéz felfedezni, hiszen feketék, azaz éppen olyan színűek, amilyen az amúgy bézs árnyalatú, de fény nélkül feketének látszódó világűr is. Csak a körülöttük lévő területet szemügyre véve lehet kiszúrni őket, ugyanis gázokat húznak be a környező csillagok irányából, nagy mennyiségű gravitációs hullámot kibocsátva. Mekkora az univerzum dokumentum film. Hogy mégis megállapíthassák, megközelítőleg hány fekete lyuk van az univerzumban, a csillagászoknak teoretikus számításokat kellett végezniük. A munka során azt feltételezték, hogy a világűrben valószínűleg több millió, még fel nem fedezett fekete lyuk lehet.
A tudósokat régóta izgatja a kérdés, milyennek látnánk univerzumunkat, ha kiléphetnénk belőle és kívülről szemlélhetnénk. Némi képzelőerő és matematikai modellek segítségével akár ezt is megtehetjük. A legrégebbi csillagok segítenek Mondja el, mekkora az Univerzum. Az elméleti kozmológia és a Világegyetem ősi állapotára vonatkozó mérések nemcsak arra a kérdésre adnak választ, milyen öreg a Világegyetem, hanem azt is megmondják, milyen a szerkezete és milyen sors vár rá a nagyon távoli jövőben. Einstein általános relativitáselmélete értelmében a tömegek meggörbítik annak a térnek a szerkezetét, amelyben maguk is benne vannak. Következésképpen a mindenségben található anyag mennyisége és annak eloszlása nemcsak a Világegyetem szerkezetét határozza meg, hanem jövőbeli fejlődését is. A Gravity Probe B műholdon érzékeny giroszkópokat (pörgettyűket) helyeztek el. Forgástengelyük irányának nagyon pontos változását követve relativisztikus hatások is kimutathatóvá váltak Forrás: NASA A tömegek és a tér szerkezete közötti kapcsolatot jól szemlélteti az itt elérhető film.
Nézzük meg közelebbről... Milyen az univerzum alakja? Einstein relativitáselmélete egy nagyon fontos és alapvető fogalom-tömegre késztette a tér görbülését, tehát az univerzum tömege (sűrűsége) szabályozza méretét. A tudósok gyakran a világegyetem alakját a sűrűség paraméter ( Ω), a világegyetem tényleges sűrűségének és a kritikus sűrűségének arányaként definiálva, amely a jelenlegi tágulási sebességének leállításához szükséges (rövidesen a világegyetem tágulásáról). Itt alapvetően három alakot kell figyelembe venni: lakás ( Ω=1), zárt vagy pozitív görbe (Ω>1), és nyitott vagy negatív görbe (Ω<1). Ha a térnek negatív a görbülete, akkor a tömege nem elegendő a tágulásának megállításához. Van rá esély, hogy az univerzum csak egy hologram?. Mint ilyen, az univerzum korlátok nélküli és örökké kitágul. Másrészt, ha a térnek van pozitív görbülete, definíció szerint ez azt jelenti, hogy több mint elegendő tömeg van a tágulás megállításához. Az univerzum ebben az esetben nem végtelen, de nincs vége (ahogy a gömb felületén lévő terület sem végtelen, de a gömbön nincs olyan pont, amelyet "végének" lehetne nevezni).
Mire azonban ilyen szépen összeállt a kép, addigra – talán nem is túl vékony – hajszál került a levesbe. Az 1990-es évek végén a nagyon távoli, Ia típusú szupernóvák megfigyelése arra engedett következtetni, hogy a Világegyetem – a fent vázolt képnek ellentmondva – gyorsulva tágul. Az elmúlt évtizedben a felfedezést több más, független megfigyeléssel is igazolták, az eredményt 2011-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el. A WMAP űrszonda a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás hőmérsékletében a 600 milliomod fokos ingadozásokat is ki tudta mutatni. Az eredmények közelebb vittek a korai Világegyetem történetének megértéséhez Forrás: NASA A gyorsulva tágulást egy feltételezett, egyelőre ismeretlen természetű sötét energia okozza. Mennyisége megbecsülhető, eszerint a Világegyetem energiájának 74%-át ez a sötét energia teszi ki, további 22%-ot pedig az ugyancsak ismeretlen sötét anyag. Márpedig, ha valaminek a 96%-a ismeretlen, akkor bőven van még mit kutatni a Világegyetem szerkezetét, felépítését és fejlődését illetően.