Fotó: Alapjogokért Központ, Facebook Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfőn este közzétett, előzetes következtetéseket tartalmazó jelentéséről az Alapjogokért Központ egy képet is közzétett, ráírva, hogy "fake news, támogatta: a Nyílt Társadalom Alapítványok Hálózata". Az Alapjogokért Központ kiemelte: az EBESZ választási megfigyelői missziójának időközi jelentése "részben baloldali, részben homályban hagyott forrásokra alapozva megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban". Szerintük számos ténybeli tévedés is található a dokumentumban, köztük például az, hogy Áder Jánost "volt köztársasági elnöknek" nevezik, miközben mandátuma csak május 10-én jár le. "A szervezet lényegében a magyarországi ellenzék által széles körben terjesztett félinformációkat és csúsztatásokat ismétli meg erősen bürokratikus nyelvezettel" – fogalmaztak. Gratulált Varga Judit Novák Katalin jelöltségéhez - PestiSrácok. Megjegyezték, a misszió politikai elfogultsága nem meglepetés. Az úgynevezett teljeskörű választási megfigyelést 20, a Nyílt Társadalom Alapítványok Hálózatához tartozó "civil szervezet", valamint 62 balliberális EP-képviselő kezdeményezte – írták, hozzáfűzve: az EBESZ-delegáció tagjainak többsége szintén kötődik a Soros György által létrehozott struktúrákhoz.
Az elemzőintézet emlékeztet rá, hogy a Kúria nemrég egy baloldali többségű OEVB baloldali elnökét marasztalta el jogsértés miatt, ugyanis egyértelmű jelét adta pártpolitikai szimpátiájának, miközben a választott tagoknak függetlennek kell lenniük. Népszava: Trócsányi lehet Áder utódja | 24.hu. "A dokumentum készítői – átvéve egy magyarországi Soros-szervezet álláspontját – összekeverik a »politikai reklám« és a »társadalmi célú reklám« jogi kategóriáit, odáig, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének kritizálása közben elfeledkeznek arról, hogy éppen a Kúria volt az, mely megakadályozta az egyik népszavazási kérdés hitelesítését" – állapítja meg az Alapjogokért Központ. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós projektvezetője a Demokratának elmondta, már az a tény, hogy az EBESZ teljes körű megfigyelőcsoportot küld a 2022-es hazai választásokra, azt az ellenzéki narratívát kívánja erősíteni, hogy Magyarországon veszélyben van a választások demokratikus jellege. – Az EBESZ engedett a balliberális európai parlamenti képviselők, a nyílt társadalom hálózatához tartozó civil szervezetek, valamint a magyar ellenzék nyomásgyakorlásának és a szokásos, néhány tíz fős delegáció helyett több mint kétszázan érkeznek Magyarországra.
Sokat segítene, ha az Alaptörvény, ami érvényes törvény, ezért rendelkezéseit be kell tartani, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek – folytatta Róna Péter. Az alkotmány feladatának nevezte a politikai hatalom korlátainak kijelölését, amelyeket nem a kormány mond meg, hanem a nemzet dönti el, hogy mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak. Úgy látja, az Alaptörvény a kecskére bízza a káposztát, a bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya. Róna Péter felsorolta: az nem lehet, hogy a kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, az sem, hogy az egyik könnyen eljut szavazni, a másik nem. Az sem, hogy valaki részesül kórházi ellátásban, mások csak hetek, hónapok múlva, vagy egyáltalán nem. Az sem, hogy állig felfegyverzett kommandósok betörjenek szegényeket ápoló jótékonysági alapítványba, utalva Iványi Gáborra, aki szintén esélyes volt az ellenzéki államfőjelöltségre. Zárásként az Európai Unióról és az összefogásról beszélt.
A jelöltek Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden, Novák Zoltán és Mohácsy Katalin orvosok második gyermekeként. Veres Istvánnal húsz éve kötött házassága alatt három gyermeknek adott életet: Ádámnak, Tamásnak és Katának. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Közgazdász. Élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban. Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020-tól 2021-ig családokért felelős miniszter. Alakítója a magyar családpolitikának.