Notre Dame de Paris / A párizsi Notre Dame (1956) - Kritikus Tömeg főoldal képek (13) díjak cikkek vélemények (1) idézetek érdekességek kulcsszavak (8) Esmeralda és Quasimodo, Phoebus és Frollo, a festői középkori Párizsban játszódó történet és a végletes, forró szenvedélyek viharos sodrása rendre elbűvöli a filmrendezőket. Delannoy feldolgozásának pergő fordulatai, lebilincselő meseszövése, színes áradása, a korszak kiemelkedő közönségsikerévé tette a filmet. A grandiózus siker fő oka azonban mégiscsak: az "isteni Gina", aki olyan Esmeralda, amilyenről Victor Hugo álmodhatott. Szereplők További szereplők... A Notre Dame-i toronyőr adaptációk Film Év Átlag Notre-Dame de Paris A párizsi Notre Dame 1911? (2) The Hunchback of Notre Dame A Notre Dame-i toronyőr 1923? (8) 1939 4, 2 (13) Notre Dame de Paris 1956 3, 7 (74) 1976 1982 3, 3 (20) 1996 3, 6 (461) 1996? (1) Notre Dame-i toronyőr The Hunchback 1997 3, 1 (64) 1998 The Hunchback of Notre Dame II A Notre Dame-i toronyőr 2. - A harang rejtélye 2001 2, 7 (39) Ki akarja megnézni?
Az egyik legnyilvánvalóbb változtatás, hogy a regényben Esmeraldát felakasztják, Quasimodo pedig eltűnik, majd két évvel később a lány sírjánál egy púpos emberi csontvázat találnak; a film ezzel szemben happy end del zárul. A Notre-Dame-i toronyőr az 1939-es cannes-i filmfesztivál nyitófilmje volt. Több filmet azonban nem is vetítettek, mert akkor érkezett a hír, hogy Németország megtámadta Lengyelországot. Szereplők [ szerkesztés] Maureen O'Hara – Esmeralda Charles Laughton – Quasimodo Cedric Hardwicke – Jehan Frollo Thomas Mitchell – Clopin, kolduskirály Edmond O'Brien – Gringoire Alan Marshal – Phoebus kapitány Walter Hampden – Claude Frollo érsek Harry Davenport – XI. Lajos Helene Whitney – Fleur de Lys Katharine Alexander – Madame de Lys George Zucco – ügyész Fritz Leiber, Sr. – idős úr Etienne Girardot – orvos Mina Gombell – a koldusok királynője Arthur Hohl – Olivier Rod La Rocque – Phillippe Források [ szerkesztés] A Notre Dame-i toronyőr az Internet Movie Database oldalon (angolul) (1940. október 26. )
Kinek sötét volt szándéka, mint éji árnyék, ha áll a Notre Dame falán. Frollo bíró tűzzel-vassal üldözte a bűnt. Vak dühében minden ember kárhozottnak tűnt. Frollo: Vessétek tömlöcbe az egész cigánybandát. Katona: Hé, te meg mit rejtegetsz? Frollo: Lopott holmit, mi mást? Vedd el tőle! Clopin: A nő elszaladt. Nő: Menedéket kérünk, eresszetek be! Frollo: Egy csecsemő?! Egy szörnyszülött! Főeseperes: Állj! Clopin: Kiáltott rá a főesperes. Frollo: Ezt a fattyút az ördög nemzette. Visszaküldöm a pokolba, ahová való. Főesperes: Tébolyod megölt egy ártatlan nőt, itt a Notre Dame előtt. Frollo: Maga kereste a bajt, meg akart szökni előlem. Főesperes: Szánd meg a gyermeket, kíméld meg őt, itt a Notre Dame előtt. Frollo: Tiszta a lelkiismeretem. Főesperes: Hát csak álltasd a szolgáid, s magad, de a vére a fejedre száll. Hogyha életéd veszed, nem titokban teszed, mert lát, mert mindent lát a Notre Dame! Frollo gőgje most az egyszer félelemmé vált. Kőszívét a rettegés, mint kés, úgy járta át. Frollo: Mit vársz tőlem?
A Notre Dame-i toronyőr (PDF). Magyar Film 2. évf. (46. szám), 9. o. (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 7. )
duracell 2015. június 27., 21:40 Clopin: Hajnali zenét visz szárnyán a szél, felzeng a Notre Dame. Az ébredő Párizs, mi életre kél, ha zeng a Notre Dame. Míg a nagyharang zúg, mint az orkán, a sok kis harang csengő, vidám. A mennyben is hallják a harangok hangját, ha zeng, ha zeng a Notre Dame. Hallgassátok csak, milyen gyönyörű a harangszó. Hányféle hangon csengenek-bonganak, meg se lehet számolni. Aztán tudjátok-e, hogy nem maguktól zengenek ám a harangok! Kisfiú: Tényleg nem? Clopin: Nem bizony, öcskös. Ott fenn, a tornyok sötét rejtekén, ott él a titokzatos harangozó. Vajon kicsoda ő? – Kicsoda? – Vagy micsoda? – Micsoda? – És hogy került oda? – Hogy? Clopin elmondja nektek. Döntsétek el ti, hogy ki a szent és ki a szörny. Mély sötét éjszakán kis ladik siklott a Notre Dame felé. Cigányok: Hallgattasd már el! Elárul minket! Nő: Ne sírj, kicsim! Clopin: Vándorló cigányok hajóztak titkon a Notre Dame felé. Hajós: Megérkeztünk Párizsba, ide a négy ezüstöt! Clopin: De a vándorok csapdába estek, mert a parton egy zord férfi állt.
Főesperes: A gyermek a tiéd. Fogadd őt örökbe. Frollo: Micsoda? Hogy én neveljem fel ezt az elfajzott…?! Ám legyen… de itt fog élni veled a templomban. Főesperes: A templomban? Hol? Frollo: Akárhol. Éljen itt e falak közt, hol nem láthatja szem. Mondjuk a harangtoronyban. Ki tudja mit hoz a jövő. Az Úr útjai kifürkészhetetlenek. Felnevellek rút kis ördög, s egyszer azt hiszem hasznod veszem. A gonosz Frollo gúnynevet adott a kis árva gyereknek. Egy nevet, ami azt jelenti, felemás: Quasimodo. Hát fejtsd meg a rejtvényt, mit azóta zeng az ódon Notre Dame. Ki itt a szörnyeteg, s ki itt a szent? Kérdve cseng-bong, cseng-bong, cseng-bong, cseng-bong, Zeng a Notre Dame!
A gyilkossággal a cigányleányt gyanúsítják: boszorkánynak nyilvánítják és máglyára ítélik, de a kivégzés előtt Quasimodo elrabolja és bemenekül vele a templomba, ahol nem érvényes a világi törvény: ott az isteni kegyelem őrködik. Amikor Esmeralda a templomban imádkozik, a király észreveszi és meghatódik; visszaadja Esmeralda szabadságát és feloldja a tilalmat, amely a cigányokat kirekesztette Párizsból. Sok viszontagság, a székesegyház ostroma és a kíméletlen inkvizítor halála után Esmeralda és Gringoire egymásra találnak. Az esküvő, mely a koldusok udvarában csak komédiának látszott, valósággá válik. Érdekességek [ szerkesztés] Victor Hugo világhírű romantikus regényéből több filmváltozat is készült korábban, már a némafilm korszakban is. Az első kettő (1905, 1911) Franciaországban, majd kettő (1917, 1923) az Egyesült Államokban és közben egy (1922) Angliában. A filmhang megjelenésével az adaptációk sora folytatódott. William Dieterle-nek ez a filmje természetesen sok helyen eltér a regényben leírt alaptörténettől.