S amikor lábadozó férje szerelmeskedni akar vele, dulakodni kezd, párnát kap maga elé, és öntudatlanul is megfojtja férjét. Ezzel még nincs vége a megpróbáltatásainak: maga sem tudja, gyilkos-e. Nem a kezelőorvost, hanem Jókutit hívja. Nellire még vár egy válságos helyzet: kapcsolatának tisztázása Jókutival. Harmadik döntés: a számára idegen falut el kell hagynia és végleg Cenre kell költöznie. Az örökség biztosíthatja a tisztes életszínvonalat családjának, ő maga dolgozhat, jótékonykodhat a cenci gyermekkórházban és a kisváros szegényeinek körében. Nelli sorsa példa arra is, hogy "megszokni vagy megszökni " igazsága sem mindig érvényesülhet: ő a megszokásra nem képes, megszökni nincs módja. Sanyi viszont az ősi tapasztalati igazságban, a megszokásban reménykedik. Sanyi áldozat volt Nelli iszonyának rétegei vannak. Németh lászló iszony elemzés szempontjai. A világ, a falu, az emberek szemével nézve először a házasságba nehezen beletörődő nő, majd a rossz házastárs képe mutatkozik meg. Sanyi különösen sokáig ügyel arra, hogy az ő házasságáról ideális kép alakuljon ki.
Nelli sorsa arra is példa, hogy "a megszokni vagy megszökni" igazsága sem mindig érvényesülhet: ő a megszokásra nem képes, megszökni nincs módja. Sanyi viszont sokáig az ősi tapasztalati igazságban, a megszokásban reménykedik. A regény kezdetén két életerős fiatal találkozik. Németh lászló iszony elemzés angolul. Az udvarlás időszakában és a házasság első felében Sanyi az erősebb fél, ő a hódító, aki be akarja keríteni "a nemes vadat" és magához kezesíteni. A házasság idejének második félidejében azonban egyre fogyatkoznak Sanyi energiái. Gonoszságával Nelli kerekedik felül, s talán nemcsak Sanyi nagyravágyó, de kellően végig nem gondolt terveinek (traktorvásárlás, szobabútor), hanem Nelli magatartásának is része van abban, hogy a férfi egyre erőtlenebbé és kapkodóbbá válik. Bár Nelli mindvégig idegenül, többnyire nyílt ellenségességgel nézi férjének próbálkozásait, hogy kapcsolatuk "rendezett" legyen, egyértelműen csak emlékezéseinek legvégén ismeri be, hogy Sanyi áldozat volt. Takaró Sanyi tragédiája az, hogy a falu egyik legmódosabb, közszeretetnek örvendő s legjobb képű férfija éppen abba a Nellibe szeretett bele végzetesen, aki ebben az értelemben nem volt "ember", hiszen mint megállapította: "A lelkem nem tudott elegyedni a világgal. "
Jelentősége Népíró, de Tolsztojhoz hasonlítják, mert úgynevezett "harmadik utas": elvetette a szocializmust is és a kapitalizmust is. Az államszervezetnek a vidéki értelmiségre kell épülnie. (Tolsztoj is felemelte a vidéki parasztokat). Bartóki modell: A népi zenéből táplálkozott a művészete: csak tiszta forrásból lehet a műveket felépíteni, a népzenéből kell táplálkozni. Lélekábrázoló regényeket írt. Esszégyűjteménye: Minőség forradalma: szociográfiai írások (pl. Kisebbségben) A magyar kultúra képviselőit két nagy csoportra osztotta: Mély magyarok: A nemzet sorskérdéseiről mélyrehatóan foglalkoztak. Híg magyarok: csak felszínesek. Programja a "minőség forradalma": szellemi-erkölcsi- és gazdasági minőség: Az embernek először önmagával kell tisztában lennie, s önmagát kell megreformálnia. Ő találta ki a Kertsziget-Magyarország kifejezést: kultúra-szigetek, kis közösségekben, s ezeket köti össze. Erkölcsnevelő és nemzettudat-formáló volt. A Németh László Gimnázium is csatlakozik a Kutatók Éjszakájához : hirok. "A magyar szellemi erők orginátora" (vezetője). Széchenyi István, Kemény Zsigmond, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel munkásságának folytatója, ők voltak a példaképei.
A század első felének alkotói a két irányzatot egyesítették műveikben (Puskin, Gogol). A század második felének nagy írói kritikai realistái Lev Tolsztoj (az orosz Lev keresztnév magyarosítva … [Tovább olvasom... ] about XIX. század világirodalmának szépprózája József Attila Pályarajza: a XX. század első felének legjelentősebb alkotója, költészetére jellemző, hogy a XX. század legfontosabb problémáit fogalmazza meg, s egyben a művészi, esztétikai módszerek színtézisére is törekszik. Életkora alapján a Nyugat második nemzedékéhez tartozik, de kapcsolatot tartott a Nyugaton kívül több jelentős művészi és politikai irányzattal is. … [Tovább olvasom... ] about József Attila A Nyugat első nemzedékéből Juhász Gyula és Tóth Árpád Juhász Gyula: (1883 – 1937) - Szeged költője. A legtragikusabb sorsú nyugatos költő volt. Pályáját a Nyugat vezető lírikusaként kezdte, ő volt a szerkesztője a Holnap antológiának. Németh lászló iszony elemzés könyvek pdf. Ő fedezte fel Babits Mihály tehetségét, azonban életkörülményei magányra, vidéki elszigeteltségre kárhoztatták.
); Takaró Sanyi pedig ragadozó életű (nem elégséges önmagának. Utál egyedül lenni, közvetlenebb, természetesebb. Ösztönösen jönnek ki belőle a cselekvések. Nem számítanak neki a külsőségek, szeret uralkodni másokon. ). Megoldása: kiszabadulva a rabságból megtisztul, visszanyeri lelke lelki nyugalmát, s irgalommal szolgálja az életet.