A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Milyen disztribúciók ajánlatosak kezdőknek [ szerkesztés] Mivel a Linuxot nem cég fejleszti, hanem önkéntes emberek, akik szabadon, GPL v2 [1] licenc alatt terjesztik a kódot, így nagyon sok elterjedt Linux kernellel működő disztribúció (terjesztés, kiadás) létezik(magyarul nem csak az Ubuntu létezik:)). Ez a fejezet a kezdőket szeretné segíteni abban, hogy mit érdemes választani. Linux mint 20 download free. A disztribúciót disztrónak fogom rövidíteni. Ubuntu Linux Az Ubuntu Linux a legtámogatottabb disztró egyike, amit lehet telepíteni modern gépre is, használata viszont kissé elsőnek furának tűnhet Windows után, mert a címsorban levő gombok Mac-szerűen fordítva vannak. Alapértelmezetten GNOME felülettel jön, de elérhető Xfce-vel, KDE Plasma-val, LXQt-vel, MATE-vel, Budgie-vel is (illetve van a stúdiósoknak szánt Ubuntu Studio és a kínaiaknak az Ubuntu Kylin), további infó itt: Ubuntu flavours Debiannak a csomagkezelőjével jön(apt), de inkompatibilis Debiannal visszafelé.
Az Arch User Repository (AUR) egy olyan tároló, ahová akárki feltehet csomagokat, de forráskódból kell fordítani. Az AUR csomagokkal is gyakran szokott gond lenni, azoknak a megjavításával is sokat lehet tanulni. Rolling típusú kiadás, ami azt jelenti, hogy elég egyszer feltelepíteni, és mindig a legújabb verzióra frissül, nem kell disztró verzió frissítéskor újratelepíteni. Nagyon barátságos és segítőkész a közösség. MX Linux MX Linux talán 2018 óta van a Distrowatch első helyén. Az oka az, hogy nagyon egyszerű használni, illetve az MX Toolsban nagyon sok hasznos kisprogram van, például usb-s kiíró, asztali környezet elrendezése, MX package installer, aminek egyszerű a használata. FileZilla – Wikikönyvek. Csak XFCE asztali környezettel jön. Visszafelé kompatibilis Debiannal, hiszen a Debian stabil verzióiból lett származtatva. Solus Rolling kiadás (azaz folyton kapja a frissítéseket, mint Manjaro), de mégis atomstabil. Saját driver managere van. Hátrány, hogy a közösség nem a legbarátságosabb, tehát inkább érdemes disztrófüggetlen közösségekben segítséget kérni, ha csak nem Solus specifikus a probléma.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Csomagkezelés [ szerkesztés] Feladata: Alkalmazások, ill. összetevőik telepítése. Két alapvető formátum van: Az RPM alapú rendszerek (RedHat, CentOS, Fedora, openSUSE) csomagkezelője az rpm parancs. Ennek egyik burkolóprogramja a yum/dnf. OpenSUSE esetében zypper paranccsal telepíthetünk. A Linux Mint 20 leállítása | CodePre.com. A Debian GNU/Linux egyik előtétprogramja az apt csomagban található. A telepítéshez kezdetben az apt-get parancsot használhattuk. A csomagban azóta megjelent egy apt parancs is, amely az apt-get parancs egy továbbfejlesztett verziója. Az apt a Advanced Packaging Tool rövidítése. Csomagkezelés sokszor nehézkes volt a függőségek miatt, így egyszerűsítésre volt szükség. Van grafikus és konzolos front-end a csomagkezelőkhöz. Processzkezelés [ szerkesztés] Processzkezelés: A folyamat (process) egy elindított program még létező példánya. Az operációs rendszerek egyik legfontosabb feladata a folyamatok kezelése. A 0-s azonosító fenntartott, az 1-es pedig egy speciális, az ún.
init process ID-je. (folyamatazonosító) Egy rendszeren belül egy időben nem lehet két azonos PID-ű folyamat. A legelső (init) folyamat kivételével minden másik folyamat úgy keletkezik, hogy egy már létező folyamat létrehozza. Linux/Linux alapok/Kezdőknek való disztribúciók – Wikikönyvek. Az eredeti folyamatot a továbbiakban szülőfolyamatnak hívjuk (parent process, azonosítóját jellemzően PPID-ként emlegetik), a frissen létrejött neve: gyerek (child process) Természetesen a való élet szabályai itt is érvényesek, egy folyamat egyidejűleg lehet valamely másik folyamat gyereke, de mivel neki is lehet (akár több) gyereke, így egyben szülő-folyamat is. Azok a folyamatok, amelyek szülőfolyamatként a 2-s PPID-t mutatják (Egyéb UNIX és UNIX-jellegű rendszert használók számára talán furcsa lehet, mert máshol a PPID=0 szokott lenni a rendszerfolyamat jellemzője), azok a rendszermag (kernel) részei (nem található önálló bináris ezzel a fájlnévvel), és csak adminisztrációs, ütemezési okokból látszanak folyamatként. Nevük: kernelszintű (vagy simán: kernel-), vagy még egyszerűbben: rendszerfolyamatok.
Tegyük fel például, hogy több száz felhasználó akar egyszerre elérni egy adott számítógépen található állományokat. Ha mindegyik felhasználó bejelentkezne a kiszolgálóra, és az ott található ügyfél-programot használná, akkor a kiszolgáló nem győzné teljesíteni a kéréseket (ez azt jelentené, hogy a program egyszerre több száz példányban futna a kiszolgálón). Az ügyfél-programoknak az elosztásával a kiszolgáló terhelése csökkenthető, és így a feldolgozás főleg a felhasználó gazdagépén történik. A kiszolgálóval a kapcsolat csak akkor épül ki, ha adatcserére van szükség. A FileZilla Server a FileZilla kliens rokonterméke, mely ugyanazon projekt által támogatott FTP-kiszolgáló, FTP és SSL/TLS feletti FTP támogatással. Linux mint 20 xfce. Létezik hordozható változata is. Fontosabb funkciói [ szerkesztés] Támogatja a félbemaradt fel-/letöltések folytatását, a 4 GB-nál nagyobb fájlok átvitelét. A fel-/letöltendő fájlokat várólistára vehetjük. Kedvenc helyek kezelése a gyakran használt FTP-helyekhez. Konfigurálható sebességkorlátozások Fájlnévszűrők A távoli fájlok szerkesztése A kapcsolat fenntartása HTTP/1.
Ha nem tapad hozzá massza, kiveheted a sütőből. Fahéjas porcukorral megszórva kínáld.
Elkészítés: A tojás okat összekeverjük a joghurttal, aztán hozzáadjuk a cukrot, a sót és az olajat, összedolgozzuk, végül a a sütőporral elkevert lisztet is hozzáadjuk. Az egészet kézi habverővel keverjük össze. Kikent-lisztezett tepsibe (30x25 cm) öntjük a tészta felét. A másik felébe beleszórjuk a kakaóport, a sárga tészta tetejére kanalazzuk, elkenjük. A tetejét megpakoljuk a kimagozott, elfelezett szilvákkal, meghintjük a fahéjjal, és előmelegített sütőben 35 perc alatt készre sütjük (tűpróba). Joghurtos-szilvás süti recept Receptneked konyhájából - Receptneked.hu. Ha kihűlt, felkockázva tálaljuk.
A lisztet szitáljuk át és keverjük bele a sütőport, öntsük hozzá a tojásokhoz és keverjük jól össze. A joghurtot vagy a tejfölt habarjuk össze mixerrel majd tegyük bele a tésztába, ízesítsük rumaromával. Kenjünk ki vajjal, majd szórjunk meg liszttel egy kisebb sütőformát, helyezzük bele a szilvát, öntsük rá a tésztát. 200 fokra előmelegített sütőben süssük kb. Szilvás joghurtos bögrés süti | Nosalty. 30 percig. Amikor megsült vegyük ki a sütőből, hagyjuk hűlni, majd szórjuk meg porcukorral ízlés szerint. Jól illik hozzá a diós-, mandulás- vagy vaníliás fagyi.