A Széchenyi 2020 Program az Európai Unió és a Magyar Állam 2010 és 2020 között futó programtervezete, mely pályázatok formájában támogat cégeket, vállalkozásokat, projekteket. Az EU-s támogatást a kormány fogadja és adja tovább a pályázóknak. Uniós pályázatok és az Európai Unió céljai [ szerkesztés] Az Európai Unió számos projekt megvalósítását dotálja és támogatja uniós pályázatokon keresztül, elsősorban az alábbi területeken: kutatásfejlesztés és innováció, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, foglalkoztatás és társadalmi befogadás, regionális és városfejlesztés, tengerügyi és halászati politika, humanitárius segítségnyújtás [1] Az uniós források kezelése [ szerkesztés] Az Európai Unió a források felhasználását koordinálja, hogy érvényesüljön az átláthatóság és elszámolhatóság elve. A 28 európai uniós biztosból álló testület politikai felelősséget gyakorol azért, hogy az uniós pénzeszközök használata szabályszerűen menjen végbe. Az uniós pályázati támogatások döntő többségét a kedvezményezett tagállamok kezelik (az Európai Unió tagállamai), az adott tagállam kormánya felel az összes ellenőrzésért, beleértve az éves ellenőrzés lebonyolítását.
[4] A 2014-2020 tervezési időszak - A Széchenyi 2020 program [ szerkesztés] Az Európa 2020 általános alapelvei és céljai [ szerkesztés] A Széchenyi 2020 mögött álló Európa 2020 fekteti le az Európai Unió stratégiai szempontjait a következő programozási periódusra nézve, amely egy a gyors, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia. Az Európa 2020 pontos célokat és az ezeknek megfelelő eszközöket határoz meg az Európai Unió számára a 2020-ig terjedő horizonton. A várakozások szerint valamennyi uniós politika (beleértve az Integrált Tengerpolitikát és a Közös Halászati Politikát) hozzájárul majd az Európa 2020 célkitűzéseihez és eszközeihez. Különösen a Kohéziós Politikát, a Közös Agrárpolitikát, valamint a Közös Halászati Politikákat illetően, a megfelelő alapok csoportosításra kerültek a "Közös Stratégiai Keret" (KSK) alatt, amely lefekteti az Európai Unió ezen alapok felhasználásával kapcsolatos stratégiai szempontjait a következő programkészítési periódusra. A KSK az Európa 2020 célkitűzéseiből eredően 11 Tematikus Célkitűzést (TC) állít fel, amelyek közül az ERFA, ESZA, KA, EMVA és az ETHA – az Európai Strukturális és Befektetési Alapok ("ESI alapok") – az adott területekhez kapcsoló célzott támogatásokat nyújtanak majd Magyarországon is a Széchenyi 2020 program keretében.
02. 17. Másfél évtized alatt gyökeresen megváltozott a vállalkozások informatikáról való tudása. A hozzáállásban tapasztalt fejlődés látványos, az átfogó ismerethiány megszűnt, az akadályt jelenleg a digitális fejlesztés rögös útjától való félelem jelenti – foglalja össze az elmúlt 15 év tapasztalatait Bencze György, a vállalkozásoknak szóló ismeretterjesztéssel és digitális szemléletformálással foglalkozó Infotér Nonprofit Kft. ügyvezetője. "Ma már digitalizáció nélkül nincs élet, hiányában nem működik sem az üzlet, sem a közigazgatás" – mondja a szakértő. A rossz megoldásoktól való félelem azonban sok esetben visszatartja a vállalkozásokat a digitális fejlesztésektől. Zöldgazdaságról szólt az idei gazdasági évnyitó A mátrafüredi AVAR Hotelben tartotta idei gazdasági évnyitóját a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara február 15-én. A rendezvényen fő előadója dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelő helyettes államtitkár volt, aki előadásában ismertette a klímavédelem stratégiáját, a szénkivezetés szükségességét és annak megyei gazdasági vetületeit.
A Centervill Kft. kapta az év vállalkozása díjat a Hatvan Város Partnere programon 2022. 18. 2022. március 10-én csütörtökön 10. alkalommal került megrendezésre a Hatvan Város Partnere program, melynek a Nagy Endre Rendezvényterem adott otthont. Az esemény alkalmat adott a helyi vállalkozásoknak a kapcsolatépítésre, találkozásra, emellett átadásra kerültek a városi kitüntetések is. Ukrajnából érkezett menekültek foglalkoztatása 2022. 16. A Magyar Közlöny 47. számában megjelent Az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatásáról szóló 96/2022. (III. 10. ) Korm. rendelet. A Heves Megyei Kormányhivatallal együttműködve a háborús menekültek foglalkoztatásának koordinálásában részt vesz a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. Hamarosan kezdődik a Vállalkozz Fenntarthatóan 2022. 07. Az Országos Vállalkozói Mentorprogram keretében idén tavasszal egy új, tematikus alprogram is megnyílik a vállalkozások előtt. A Mentorprogram a vállalkozásfejlesztés mindenki számára fontos és megkerülhetetlen témáját hozza a kis- és középvállalkozások elé.
A szentély öt festett üvegablakát Palka József alkotta, Páli Szent Vince és az általa alapított rend tevékenysége elevenedik meg rajtuk. A kereszthajó hat ablakát magyar szentek alakjai díszítik. A főbejárat felett látható Szent Vince szobra, melyet Bory Jenő készített. Páli Szent Vince szobra a főhomlokzaton (Fotó: Simon Tímea) Külön meg kell említeni a mintegy 100 négyzetméteres orgonakórust és a mellette kialakított zeneszobát. Az orgona, amely 1943-ban készült, jelentős zenetörténeti értéket képvisel. Nem elsősorban azért, mert az Angster-cég egy kiváló darabjáról van szó, hanem a megszólaltatója miatt. Kopeczky Alajos orgonaművész, zenetanár, karnagy tette híressé a hangszert és a templom kórusát is. Páli Szent Vince Plébánia - közösségi oldala. Ő még 1921-ben a Gát utcában kezdett orgonálni, 1936 őszétől 2001-ben bekövetkezett haláláig pedig a Haller téri templom kántor-karnagya volt. Neve örökre összeforrt azzal a közösséggel, melyet 80 évig szolgált. A templom 1938-ban és 2004-ben, a homlokzati felújítás után A templom sok megpróbáltatást kiállt, a II.
A templombelső a román stílusnak megfelelően van kialakítva. Fábián Gáspár tervezte többek között a fő oltárt, a szószéket és több berendezési tárgyat is. A főoltár oszlopfejei carrarai márványból, az oszloptörzsek zöld márványból, az oltárlap siklósi szürke márványból, a többi rész pedig piszkei vörös márványból készült a Weisenger cégnél. A főoltár homlokzatán öt mozaik látható, amelyek Krisztussal kapcsolatosak ( bárány, hal, kereszt, búza, szőlő). A mozaikok Zsellér Imre munkái. A szószék alapja és lépcsője haraszti kőből és márványból, felső része pedig színes márványból készült, felette hangfogó tetőzet van. Páli Szent Vince üvegablak – Köztérkép. A padokat Domoky József, a négy gyóntatószéket Topor Endre, a sekrestye-szekrényeket pedig Percze asztalos készítette. [1] A szentély öt üvegablaka Palka József műve: a középső Páli Szent Vincét, a többi négy pedig a tevékenységét ábrázolja (a lazaristák missziós munkája, a Szeretet Egyesület, az irgalmas nővérek iskolai és kórházi működése). A kereszthajó hat nagy ablakán magyar szentek láthatóak: az egyik oldalon Szent István, Szent Imre és Szent László, velük szemben pedig Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Szent Margit.
Ferencváros római katolikus vallású lakói számára egészen a XX. század első évtizedéig az 1822-ben a mai Bakáts téren épült, ideiglenesnek szánt első, majd az 1879-ben felszentelt, ma is álló végleges templomépület szolgált központként. A polgárok számának gyors növekedése azonban ekkorra már új, sőt újabb templomok építését követelte. Páli szent vince templom. Különösen a mai Ferenc körút – Üllői út – Vágóhíd utca – Soroksári út által határolt Középső-Ferencváros igényelte a hitéletbeli törődést, ahol a kerület nagyjából 50 ezer fős lakosságának majdnem kétharmada élt. 1903-ban Hofhauser Antal terve alapján a Gát utca 4. szám alatt megnyílt a lazarista rend temploma, amelyet az alapító Páli Szent Vincéről neveztek el. Az 1903-re elkészült egykori lazarista templom a Gát utcában 1904 körül Elsősorban a környéken lakók részére biztosította a vallásgyakorlást, de természetesen az istentiszteleteken bárki részt vehetett. 1923-ban megalakult a középső-ferencvárosi plébánia, székhelye pedig a Gát utcai templom és szerzetesház lett.
Adatok Címe: 1096 Haller u. 19–21. A templomhoz urnatemető és osszárium is tartozik. Búcsú: szeptember 27. Szentségimádás: július 19. és szeptember 27. Történet E területen már a plébánia megalakulása előtt Páli Szent Vince szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (Vincés Nővérek) Ranolder János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt (óvoda, elemi, polgári, tanítónőképző, ipari középiskola) leánynevelő intézmény-együttest vezetik. A lazaristák pedig 1903-ban a Gát utcában építenek templomot és szerzetesházat. Később templomukat és zárdájukat csereingatlan fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára átadják. A Gát utcai templomból indul meg az 1923-ban megalapított plébánia élete. A ferencvárosi Páli Szent Vince templom és a parkja. 1930-ban a Haller téri piac területén a főváros telket jelöl ki. Telekkönyvezteti azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan kizárólag templom és plébánia céljait szolgálhatja. Itt épül Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint 1935–36-ban, az előzményekre visszatekintve, Páli Szent Vince tiszteletére a kereszthajós, neoromán plébániatemplom (1260 m2), amelyet Serédi Jusztinián hercegprímás 1936. október 18-án szentel fel.
A kerületi lakosok száma ebben az évtizedben már meghaladta a 90 ezer főt, ez pedig azt is jelentette, hogy a kis alapterületű Gát utcai mellett egy új templom építése alapvető fontosságúvá vált. A lazarista templom belső tere ma (Fotó: Simon Tímea) 1926. november 14-én építőbizottság alakult, amely a felépítendő templom javára estélyeket, teadélutánokat, kerti ünnepélyeket és hajókirándulásokat rendezett, téglajegyeket adott ki. Majdnem három év alatt sikerült 80 ezer pengőt összegyűjteni, ami az építkezés előkészítéséhez már megfelelő anyagi alapot jelentett. Budapest is hozzájárult a kezdeményezéshez azzal, hogy 1930-ban telket jelölt ki a Mester utca, Haller utca találkozásánál, az akkor Országos Vásártérnek nevezett területen. A város vezetésének egy feltétele volt csupán: a templom főtengelye a Mester utca, Haller utca kereszteződésének irányába essen, hogy az architektúra leghangsúlyosabb elemei, a torony és a főhomlokzat a lehető legjobban érvényesüljön. A Mester utca, Haller utca találkozásánál 1936-ban felépült új templom és plébánia (A kép 1938-ban készült. )
A plébánia területén volt a Zita barakk-lakótelep és a Kiserdônek nevezett, hírhedt nyomortelep. A plébániaépület egyházi tulajdon. Anyakönyvek: 1923-tól, előtte a ferencvárosi plébánián.
Ikvay László főtitkárt, a templom akkori igazgatóját a kommunista hatalom többször is zaklatta, 1952-ben pedig, egy koncepciós per végén 10 év börtönbüntetésre ítélte. A templombelső az oltárral (fotó: Both Balázs/) Kaniziusz Szent Péter szobra (fotó: Both Balázs/) Orgona és rózsaablak (fotó: Both Balázs/) Az egykori rendházban az államosítás után iskola nyílt, amely többszöri átalakulást követően ma is működik Ferencvárosi Komplex Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény néven. A lazarista templom a Gát utcában 2004-ben (forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény) A sokat megélt templom az elmúlt évtizedekben több keresztény közösségnek adott otthont. A XXI. század első évtizedében a kopt egyház magyarországi tagjai tartottak benne istentiszteletet, de a Ferencvárosi Evangélikus Közösség is ezt a templomot tekinti otthonának, amióta 2002-ben a Thaly Kálmán utcai imatermüket elbontották. Katolikus közösségek is működnek természetesen: a Szent Egyed Közösség és a Börtön Cursillós Közösség mellett a templom az egyház által megkezdett cigánypasztorációs munka egyik fővárosi bázisa is.