Helyén ma egy operaház áll, ostromának napja pedig azóta is a szabadság ünnepe a Francia Köztársaságban.
Hogy ezekhez puskaport és lőszert szerezzenek, úgy döntöttek, megostromolják az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille-t. (Az épületbe a királyok elfogatóparancs nélkül bárkit bezárathattak – de a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten kényelmes, "ötcsillagos" börtön volt. ) A Bastille akkor már szinte üresen állt, csak hét idős ember raboskodott itt, akikre 80 veterán és 30 gránátos vigyázott. Az emberek körülvették az erődöt, amelynek parancsnoka tárgyalásra invitálta képviselőiket. A türelmetlen tömeg nem sokkal később behatolt a védtelen külső udvarra, ahol lövöldözés kezdődött. Az ostromlókhoz hamarosan a párizsi nemzetőrség tagjai és katonák csatlakoztak, akik ágyúkat hoztak magukkal, a királyi hadsereg közelben állomásozó egységei tétlenül szemlélték az eseményeket. A Bastille kormányzója, Bernard-René de Launay el akarta kerülni a további vérontást (a harcban addig 83 ember halt meg) és fél hatkor kinyittatta a kapukat. 1789 július 14 english. A beözönlő, felbőszült tömeg őt, három tisztjét és négy katonáját meglincselte, de Launay levágott fejét lándzsára tűzve hordozták végig a városon.
1930-ig a párizsi Sorbonne, 1931-ben a bécsi egyetem, 1933-34-ben a kolozsvári Regele Ferdinand I. Egyetem hallgatója volt. Index - Mindeközben - Na, mi történt ezen a napon 1789-ben?. Francia-német szakos tanári képesítést szerzett, Nagyváradon kapott gimnáziumi tanári állást. 1943-44-ben munkaszolgálatra hívták be, családját Nagyváradról deportálták és megölték. A második világháború után fontos szerepet vállalt a romániai magyar kulturális élet feltámasztásában, később a Babeș-Bolyai Egyetem magyar irodalomtudományi tanszékén az esztétika és irodalomelmélet professzora lett. 1976-ban Kolozsváron hunyt el.
[1] 2015 – New Horizons amerikai műhold tervezett elhaladása a Pluto mellett. 2016 – Terrortámadás Nizzában a francia nemzeti ünnepen.
duracell 2015. június 27., 21:40 Clopin: Hajnali zenét visz szárnyán a szél, felzeng a Notre Dame. Az ébredő Párizs, mi életre kél, ha zeng a Notre Dame. Míg a nagyharang zúg, mint az orkán, a sok kis harang csengő, vidám. A mennyben is hallják a harangok hangját, ha zeng, ha zeng a Notre Dame. Hallgassátok csak, milyen gyönyörű a harangszó. Hányféle hangon csengenek-bonganak, meg se lehet számolni. Aztán tudjátok-e, hogy nem maguktól zengenek ám a harangok! Kisfiú: Tényleg nem? Clopin: Nem bizony, öcskös. Ott fenn, a tornyok sötét rejtekén, ott él a titokzatos harangozó. Vajon kicsoda ő? – Kicsoda? – Vagy micsoda? – Micsoda? – És hogy került oda? – Hogy? Clopin elmondja nektek. Döntsétek el ti, hogy ki a szent és ki a szörny. Mély sötét éjszakán kis ladik siklott a Notre Dame felé. Cigányok: Hallgattasd már el! Elárul minket! Nő: Ne sírj, kicsim! Clopin: Vándorló cigányok hajóztak titkon a Notre Dame felé. Hajós: Megérkeztünk Párizsba, ide a négy ezüstöt! Clopin: De a vándorok csapdába estek, mert a parton egy zord férfi állt.
1940. október 18. További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz A Notre-Dame-i toronyőr témájú médiaállományokat. A Notre-Dame-i toronyőr (The Hunchback of Notre Dame) 1939 -ben bemutatott fekete–fehér amerikai filmdráma William Dieterle rendezésében. A film Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényének adaptációja. Magyarországon 1940. október 18-án mutatták be. Cselekménye [ szerkesztés] A középkori Párizs népünnepén Quasimodót, a párizsi Notre-Dame-székesegyház csúf, púpos harangozóját a bolondok királyává választják. Ugyanakkor adják elő Gringoire költő misztériumát is a piactéren, de az előadást megzavarja táncával Esmeralda, a szép cigányleány. Esmeralda belopózott a cigányok számára tilos városba és üldözői elől a koldusok között talál menedéket. Gringoire, a költő nyomon követi, így ő is eljut a koldusok udvarába, ahol elkapják és fel akarják akasztani. Csak úgy menekül meg, hogy Esmeralda irgalomból feleségül megy hozzá. A szép cigánylány azonban titokban Phoebust, a testőrkapitányt szereti, akit vetélytársa, Frollo megölet.
Kinek sötét volt szándéka, mint éji árnyék, ha áll a Notre Dame falán. Frollo bíró tűzzel-vassal üldözte a bűnt. Vak dühében minden ember kárhozottnak tűnt. Frollo: Vessétek tömlöcbe az egész cigánybandát. Katona: Hé, te meg mit rejtegetsz? Frollo: Lopott holmit, mi mást? Vedd el tőle! Clopin: A nő elszaladt. Nő: Menedéket kérünk, eresszetek be! Frollo: Egy csecsemő?! Egy szörnyszülött! Főeseperes: Állj! Clopin: Kiáltott rá a főesperes. Frollo: Ezt a fattyút az ördög nemzette. Visszaküldöm a pokolba, ahová való. Főesperes: Tébolyod megölt egy ártatlan nőt, itt a Notre Dame előtt. Frollo: Maga kereste a bajt, meg akart szökni előlem. Főesperes: Szánd meg a gyermeket, kíméld meg őt, itt a Notre Dame előtt. Frollo: Tiszta a lelkiismeretem. Főesperes: Hát csak álltasd a szolgáid, s magad, de a vére a fejedre száll. Hogyha életéd veszed, nem titokban teszed, mert lát, mert mindent lát a Notre Dame! Frollo gőgje most az egyszer félelemmé vált. Kőszívét a rettegés, mint kés, úgy járta át. Frollo: Mit vársz tőlem?
A Notre Dame-i toronyőr (PDF). Magyar Film 2. évf. (46. szám), 9. o. (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 7. )
Felhasználói értékelés Bevezető XV. századi Párizsban három férfiú száll versenybe Esmeralda, az igéző cigánylány kegyeiért: Gringoire, az idealista csavargó, Don Frollo, a fanatikus pap és a halmozottan hátrányos helyzetű harangozó, Quasimodo. Esmeralda, hogy megmentse a cigánytábor lincselésétől Gringoire-t, nőül megy hozzá. Frollo szinte beleőrül a vágyakozásába. De ha már nem lehet övé alantas vágyai tárgya, szerinte jobb, ha pusztul a "sátáni" nő. Peter Medak Director Victor Hugo Novel John Fasano Teleplay