És ekkor csoda történt. Mikor a kötényét édesapjának megmutatta, abból rózsák potyogtak a földre. A népi hagyomány szerint, ha Erzsébet megrázza pendelyét, akkor leesik az első hó. November 25. - Az Alexandriai Szent Katalin a IV. században élt, a tizennégy segítő szent egyike. Bölcsessége és Istenbe vetett tiszta hite miatt tisztelték őt annyian. A házasságra vágyó lányok védőszentje. Napjához férjjósló hiedelmek kapcsolódnak. Így például a vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, akkor a lány közeli férjhezmenetelét jósolta. Ez az ágat katalinágnak is nevezik. A népi szokások szerint a pásztorok e napon hajtották ki az évben utoljára a csordát. Mivel e naphoz közel esik Advent első vasárnapja, ezért ekkortól már nem rendeztek bálokat, táncmulatságokat, lakodalmakat. Megzörgeti a kórót és a telet várja Szent András hava | Sokszínű vidék. A népi időjóslásban, ha Katalin napkor fagy, akkor karácsonykor eső várható, ha Katalinkor esik, akkor fagyos karácsonyunk lesz. November 30. - Szent András apostol és vértanú napja. A néphit szerint a legjelentősebb házasságjósló és varázslónap.
November régi magyar neve a hónap lejelentősebb szentje után SZENT ANDRÁS HAVA, de Enyészet havának, Nyilas havának is nevezik. A Nyilas csillagászati hónap kezdete. Ez a hónap a gazdasági év zárása, állatok behajtása, pásztorünnepek ideje: Az őszi időszakban több napot is úgy tartunk számon, mint a gazdasági év zárónapját: Mihály (szeptember 29. ), Vendel (október 20. ), Dömötör (október 26. ), Márton (november 11. ) és András (november 30. ). A mezei munkák lezárásához, a tavasztól őszig a szabadban, a falutól távolabb legeltetett jószág (szarvasmarha, disznó, juh) behajtásához ünnepi mozzanatok társultak. A pásztorok napokig tartó mulatságot rendeztek, ekkor fogadták föl őket a következő esztendőre (pásztorfogadás), akárcsak a cselédeket. Erzsébet, Katalin és András napja körül meg nem állt a tánc, a mulatozás: lakodalmat, bálokat tartottak. NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA – ENYÉSZET HAVA - Netfolk: népművészet, hagyományok. November 1. Mindenszentek napja Ha hull a hó ezen a napon, nem olvad el márciusig. III. Gergely pápa a 8. században indította útjára mindenszentek ünnepét.
Erre a hétre munkatilalom vonatkozott. Tiltott dolog volt a meszelés, mosás, mezőn dolgozás, - mert ez sok bajt hozhatott a ház népére, - mert megzavarja a holtak nyugalmát. E hiedelmek ma már kiveszőben vannak, de mindkét napon a halottakra emlékezünk. A virágborította sírok mellett rokonok, ismerősök, barátok gyertyát gyújtanak s emlékeznek. E napon a távolbaszakadt családtagok is hazatérnek, emlékeznek. Az ünneplés a gyász napja. Szent andrás hava durumu. Néma könnyek, elfojtott zokogások között tör magának utat a fájdalom és az emlékezés. Gazdasági hagyományok is kötődtek e naphoz. Ilyenkor szorultak be az állatok a csorda, a ménes, a gulya, a csürhe. November 11. - Márton napja Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták.
A megújuló energiaforrások iránti igény világszerte egyre nagyobb és manapság a figyelem a mezőgazdaság felé fordul. Innen várható a megoldások egyik lehetősége, különösen azokról a területekről, ahol egyes növényfajok "túltermelése" növekvő piaci problémaként jelentkezik. Bízunk benne, hogy a részvevők hasznos információkkal gazdagodtak. Ehelyütt teszünk említést arról az újabb rendezvényről, amelynek Felhívását olvashatja lapunkban. November 23-án Kukoricafórumot tartunk, ugyancsak az FVM Színháztermében. A kukorica szinte mindenkit érint és érdekel Magyarországon, aki a mezőgazdaságból él. Szent andrás havane. Most is – mint az előző fórumainkon – az Útkeresés szándéka késztet bennünket, amikor a Kukoricafórum szervezésébe fogtunk. Keressük az utat; nem azt a sáros, kátyús sehová nem vezetőt, hanem azt a másikat, amelyik reményeink szerint visz is valahová… A tábla széléről 2005 novemberében – Dr. Bódis László
A tél és a karácsony rámutatónapja. A kalendárium szerint:" Szent Erzsébet napja tél erejét szabja" Az őszi munkák zárónapja. November 25. - Katalin napja Keresztény hitéért halt mártírhalált. Okossága miatt volt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje. E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak. Mezítláb különféle ágakat loptak a fákról, amely ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. A kizöldült ágat nevezték Katalinágnak. A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövőjüket illetően. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket. Időjárásjóslás is kötődik e naphoz: Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog akkor karácsony kopog. Katalin az utolsó mulatós - bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete. Rámutató nap, január időjárására utal. November 30. - András napja E napnak a nép hitvilág mágikus erőt tulajdonított. Szent andrás hava mp3. A lányoknak számtalan praktikát, jósló cselekményt kellett végezniük, hogy meg tudják ki lesz a férjük.
03. 11. 2019. 08. PE-06/HAT/03299-3/2019 Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala 2030 Érd, Budai út 7 B 2016. Iskolánkat a Visegrádi-hegység veszi körbe. A 18-19 millió éve lezajlott miocén andezit vulkanizmus kőzete, a kisebb szilícium-dioxid tartalmú, világosszürke színű biotitos amfibol-andezit az Apátkúti-völgy kőfejtőjében megfigyelhető. Az amfibol-ásványt kis fekete tűiről, a biotitot hatszögletes csillámló lapjairól lehet megismerni. Kovács műhely vásárosnamény étlap. A kőzetben látható világos színű lécek, táblácskák a földpátok. A Várhegy amfibol-andezit-agglomerátumból épül föl. Mátyás király palotájának teraszait is andezitagglomerátumba faragták, a vár köveit pedig andezittufából faragták. A vulkáni eredetű kőzeteket a felszínen részben eltakarják különböző egyéb kőzetek. Visegrádtól északra és keletre, a Nagy-Villám és a Várhegy oldalában sok helyen vastag jégkorszaki lösz rakódott rá. Lösz takarja a Fekete-hegy oldalát az Apátkúti-völgy felé eső részen, ill. talajréteg vagy durva lejtőtörmelék teszi nehezen felismerhetővé a vulkanológiai sajátosságokat.
A bekerített területen a szép habitusú, árnyaló és a tájképi szempontból meghatározó fákat hagyták meg. A kert gyűjteménye elsősorban erdészeti megfigyeléseket szolgál és fenntartása is erdészeti módszerekkel történik. Szervesen csatlakozik hozzá az erdészeti bemutató terület, mely célja, hogy megismertesse a látogatót az erdő élővilágával, a természetszerű erdőgazdálkodással. A madárvédelmi bemutató tájékoztatást ad az itt előforduló fészkelő, vonuló madárvilágról. A tanösvény felvezet a Muflon-kunyhóhoz, ahol az etetők, a vadgazdálkodás kellékei és különböző odútípusok találhatóak. A visegrádi Erdei Iskola esetében ház és környezete, a részletek és egység, a múlt és jelen, a helyi és globális közötti finom egyensúlyt figyelhetjük meg. 1997-ben Pro Architectura Díjjal jutalmazták. Az épület 2012-ben bezárt (ld: Kicsengetés, építészfórum, 2016. Kovács Műhely Vásárosnamény vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. március 10. ) 2017: Imét megnyílt "DOM Apátkúti Erdei Általános Iskola" néven. forrás: Földes Arhitects (facebook), 2017 január; Az anyagot gyűjtötte: Lőcsei Gergely © Polgár Attila © Polgár Attila © Polgár Attila © Polgár Attila © Polgár Attila © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József © Hajdú József Publikációk: internetes: Kovács Dániel, Ongrádi Melinda: Magyarország legszebb iskolái - in: 2009. szeptember 7.
Az utóbbi évszázadban telepítések eredménye a pisztráng-előfordulás. A sebes pisztráng korábban természetesen is előfordulhatott a patakban, ill. a természetes szaporulat jelenleg is valószínűsíthető. A patak vize Szentlászló felől érkezik, ahol középkori halastó is volt rajta (gátja ma is felismerhető). Sokáig vize igen szennyezett volt. Szentlászló település szennyezése a középszakaszra (mintegy 5 km-es hosszon) jelentős öntisztuláson ment át – ennek eredménye az alsó szakasz jelentős élővilága. Az egyik legnagyobb faunisztikai érték, a kövi rák. Bemutatkozás Megjegyzés: Ellátott feladatok: általános iskola; Fenntartó: Dunakanyar Erdei Iskola Egyesület Meredek sziklás éleken sztyepprétek alakultak ki. A sziklagyepekben bíboros és vitézkosbor, magyar perje, magyar bogáncs, mérges sás, árvalányhaj és nőszirom- fajok fordulnak elő. A kék galamb a bükkösökben, a havasi cincér pedig kimondottan az öreg bükkösökben fordul elő. A Telgárthy-rét közelében, a Bertényi Miklós Füvészkert területén 1968-ban kezdte meg a Parkerdőgazdaság az állomány-átalakítási munkákat.