A portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek. Mai morzsa Amikor elegem lett belőle, megölelt Videók Cigányok között az egykori neonáci (riport) Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről Alex szívében templom van (videó) Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó) A papi hivatás piszok nehéz (videó) Hajléktalan megasztár Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó Hajléktalan megasztár Keresés az oldalon Keresési kifejezés: töredékszavakra is Dátum: - csak a kiemeltek Rovat: csak videókat Szerző: Cimkék: 5 találat Kultúra Holnap lesz a legnagyobb keresztény fesztivál! - Egy rendezvény a többi napért 2011. 10. 01 18:08 Október 2-án a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont a több mint egy évtizede tartó felekezetközi dicsőítő összejövetelnek: az Ez az a nap! -nak. Blogok Márknak el kell jönnie Beszlánból - Szenczy Sándor emlékekről és tervekről 2011. 08. 13 21:45 A legfiatalabb túsz egy néhány hónapos baba volt. Aznap, négy évvel a tragédia után, amikor legutóbb ott jártunk, minden csendes volt Beszlánban.
Kellemetlen volt a számára az a híresztelés, hogy Orbán Viktornak nem sikerült jegyet szereznie a Trump-beiktatásra – mondta a Heti Válasznak Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője, aki részt vehetett az elnöki beiktatási ceremónián. "Erős a kormány mögött a tévéprédikátorokkal is fémjelzett evangéliumi, pünkösdi, újjászületett keresztények támogatása. Az pedig nagyon rokonszenves, hogy Trumpék minden alkalmat imával, prédikációval kezdenek, és más módon is tanúságot tesznek a hitükről" – mondta Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője a Heti Válasz nak Donald Trump beiktatásával kapcsolatban. A lap szerdán előzetest közölt az interjúból. "Ma még nem látjuk, hogy a kormányzásban a vallásnak mekkora szerepe lesz, de tény, hogy a Biblia mindenhol ott van, és mintha Isten is jobban a középpontban állna. Már csak az a kérdés, hogy mindez szívből vagy színből történik-e" – tette hozzá Szenczy. Úgy fogalmazott, "nagy a várakozás, hogy mostantól nem annyira a demokrácia, mint inkább a teokrácia felé mozdulnak el a dolgok".
Annak idején az Amerikai Magyar Baptista Szövetség vezetője, Haraszti Sándor Billy Grahamnak, a híres prédikátornak közbenjárását kérte a korona ügyében, és Carter elnökként Graham unszolását is meghallgatva írta alá a magyar korona visszaszolgáltatásáról szóló elnöki rendeletét. Ez Billy Graham történelminek nevezett magyarországi látogatása után két nappal történt meg. MTI Melegszik az idő a jövő héten 2022. ápr. 3. 17:25 Fokozatosan melegszik az idő, a jövő héten többfelé 20 fok körüli csúcsértékek várhatók. A következő napokban sok lesz a napsütés, de a hétvégén ismét esős időre kell készülni. NAV: Hasznos tanácsok az szja-bevallási tervezethez 2022. 07:31 Az szja-bevallási tervezet már egy hónapja elérhető a webes felületen. A tervezetet érdemes átnézni, összehasonlítani a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásokkal, és szükség esetén módosítani, majd beküldeni.
1841 májusában fogott hozzá, de terve már évekkel korábban felmerült. "A szimfónia, a concerto és a Grande Sonate keveréke lesz; képtelen vagyok virtuózok számára komponálni, valami másra kell gondolnom" – írja menyasszonyának, Clarának 1839-ben. Az elkészült tétel valóban furcsa keveréke zongoraversenynek, dalnak, lírai zongoradarabnak. A nem sokkal korábban befejezett I. szimfóniában Schumann a szimfonikus nagyformát hódítja meg, s a Beethovent követő generáció tagjaként legfőbb problémája, hogy a lírai anyagot hogyan lehet egy dinamikus forma keretein belül feldolgozni. Erre a kérdésre kevés mű ad meggyőzőbb választ, mint Schumann zongoraversenyének első tétele. Szemben a virtuóz concertókkal, ahol a szólista technikai tudásának bemutatása a cél, s ahol a zenekar pusztán a hátteret szolgáltatja a cirkuszi produkcióhoz, Schumann a zongora szólamát a szimfonikus anyagba olvasztja, s nála a két fél – zongora és zenekar – egyenrangú és egymást segíti. A tétel formája még a szonátaformában gyökerezik, jól elkülöníthető a főtéma-csoport és a melléktéma-csoport, s bár a klasszikus mintaképektől eltérő karakterű a kidolgozási rész, amit egy megrendítően szép Asz-dúr szakasz (a zongora és a klarinét párbeszéde) indít el, a visszatérés a klasszikus elveknek és hangnemrendnek megfelelően történik.
Brahms eredetileg is zenekarra írt művei között két koncertnyitány található: ezek egymás testvérdarabjai, sőt ellentétpárjai. Egyik az Akadémiai ünnepi, másik a Tragikus nyitány. Gyakorlatilag egyidejűleg keletkeztek (1880), s az előbbi humorát az utóbbi sötétebb tónusa ellensúlyozza: "az egyik csupa könny, a másik csupa nevetés" ‒ írta róluk maga a komponista. Ám a szerzői "tragikus" minősítés nem jelent egyoldalúságot a mű karaktereit illetően: a zenének legalább ugyanannyira sajátja a hamisítatlanul brahmsi, férfias pátosz, hősies kitárulkozás. A személyes vallomás erejével áthevítve. Személyes vallomásosság tekintetében pedig aligha szárnyalhatóak túl azok a darabok, amelyeket a fiatal Brahms atyai pártfogója komponált. Robert Schumann zongoraköltészete maga az életre kelt, szabad romantikus fantázia – szeszélyes fellángolásaival, az intim líra páratlan gazdagságával, s elburkolt "üzeneteivel" a dallamhangok mögött. Az a-moll zongoraverseny esetében ide tartozik felesége, Clara (olaszosan: "Chiara") nevének zenei motívummá formálása is (a név hangokkal helyettesíthető betűi révén: C-h-a-a).
A darabot egyik kiadó sem akarta megjelentetni, ezért négy évvel később felesége, a világhírű zongorista Clara Schumann ösztönzésére két további tétellel egészítette ki. Így született meg az a-moll zongoraverseny, amely már a bemutatón óriási sikert aratott. Schumann szakított a korabeli hagyománnyal, és magamutogatás helyett a zenekar szerves részévé tette a zongorát, kivívva ezzel Liszt kritikáját: "zongoraverseny zongora nélkül". Az idő azonban Schumannt igazolja: a nyitótétel gyönyörű zenei párbeszédei, az Intermezzo szélsőséges érzelmei és a szünet nélkül berobbanó energikus finálé virtuozitása a legnépszerűbb versenyművek közé emelte a darabot. Bruckner esetében nem felesleges közhely arról beszélnünk, hogy a 9. szimfónia egyfajta búcsú az élettől. A szerző tisztában volt vele, hogy évek óta komponált műve jó eséllyel befejezetlen marad. Bár a rengeteg megmaradt jegyzet arról árulkodik, hogy bombasztikus fináléval készült megkoronázni a darabot – sőt, egyszer saját Te Deumát is javasolta finálénak –, egészen megrendítő és felemelő élmény, amikor a fájdalmasan szép Adagio zárja az előadást.
Díjai, kitüntetései: Magyar Rádió Országos Zongoraversenye – Különdíj (1985), Weiner Leó Kamarazenei Versenyen – I. díj (1985), Anda Géza Zongoraverseny, Zürich – I. díj (1991), Liszt Ferenc-díj (1997), Bartók-Pásztory-díj (2016). 2013. decemberben az Anda Géza Fesztiválon adott nagy sikerű szólóestet, mint a Nemzetközi Anda Géza Zongoraverseny történetének egyetlen magyar győztese. Baráti Kristóf gyermekkorát – muzsikus szüleinek munkavállalása céljából – Venezuelában töltötte. Nyolc évesen ott adta első zenekari kíséretes koncertjét. A Zeneakadémia Kiemelt Tehetségek Osztályában, majd Párizsban tanult. A párizsi versenyszerepléseken figyelt fel rá Eduard Wulfson professzor, a Stradivarius Társaság igazgatója (az orosz hegedűiskola hagyományainak folytatója), aki a mentora lett. Baráti Kristóf a 1703-ban készült "Lady Harmsworth" Stradivariuson játszik, köszönhetően a chicagói Stradivari Alapítványnak. Jelentősebb sikereiből: Gorizia, "Lipizer" Nemzetközi Verseny – első díj (1995); Párizs, "Jacques Thibaud" Nemzetközi Verseny – második díj (1996); Brüsszel, "Erzsébet Királyné" Nemzetközi Verseny – harmadik díj és közönségdíj (1997); Moszkva, "Paganini" Nemzetközi Verseny – első díj (2010).
ZENEI NAGYHATALMAK Műsor: Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54. Bruckner: IV. (Esz-dúr) "Romantikus" szimfónia Közreműködik: Ránki Dezső – Kossuth- és Liszt díjas zongoraművész / Kodály Filharmonikusok Debrecen Vezényel: Kollár Imre Bérletpótlás! – KORZÓ és RUBÁNYI bérlet Robert Schumann életművében igen fontos szerepet játszott a zongora, noha – kamara- és szólódarabjai mellett – mindössze egy befejezett zongoraversennyel gazdagította a hangszer irodalmát. A-moll hangnemű versenyművének keletkezése szokatlan, mivel a zeneszerző eredetileg egytételes, a szonáta, a dal, és a versenymű jellegzetességeit hordozó alkotást, úgynevezett koncert-fantáziát tervezett. Kifejezett célja volt, hogy ne a virtuozitás, hanem a zenei kifejezés gazdagsága jellemezze új darabját, melyet aztán további két tétellel formált versenyművé. Ennek érdekében a zongora szólamát gyakran a vele egyenrangú zenekari anyagba szőtte. Formailag, és a témák megjelenését tekintve a klasszikus hagyományt tartotta szem előtt, bár az első tétel kidolgozási szakaszának hangulata már egyértelműen a schumanni romantika hangján szólal meg.