A többletpontokról részletes információ a oldalán érhető el. A második módszer a köznyelvben "Duplázás" néven terjedt el. Nem véletlenül, hiszen lényege, hogy a tanulmányi pontok helyett az érettségi pontokat duplán számolják, így az ebben a kategóriában megszerezhető maximális pontszám 400-ra nő. A többletpontok számítása ugyanolyan rendszer szerint történik, mint az első verziónál. Azt, hogy a két módszer közül melyik lesz a kedvezőbb, az online felvételi rendszer automatikusan ki fogja számolni, illetve a kedvezőbbet fogja választani a felvételi eljárás során. A felvételi pontszámításról és felvételi követelményekről részletes információk a oldalon érhetők el. A Budapesti Corvinus Egyetemre való bekerüléshez a korábbi évek tapasztalatai alapján érdemes a minimum 400, egyes szakok esetén 420-450 pontot megcélozni. Felvi.hu - Gyakori kérdések (közoktatás, tanfolyamok - egyéb kérdések témakör). Ezek a pontszámok elsőre soknak tűnhetnek, azonban hatékony felkészüléssel és szorgalommal reálisan elérhető eredménynek számítanak. Az érettségire való felkészülésben segítségre lehet a Studium Generale ingyenes érettségi felkészítő kurzusa, valamint gyakorlást és felkészülést segítő kiadványai.
Kiderül, ki és hol kezdheti az egyetemet gólyaként szeptemberben. Csütörtök este nyolc órakor megjelentek a felvételi ponthatárok az egyetemek szeptemberben induló szakjaira. A pontszámok a oldalon váltak nyilvánossá, de a diákok sms-t is kapnak az eredményükről, ha megadtak telefonszámot a weboldalon. Felvi hu pontszamok . Nőtt a továbbtanulási kedv; tavalyhoz képest 11 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára csütörtök este az M1 aktuális csatorna műsorfolyamában. Idén 101 844 szerettek volna bekerülni az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Ez tízezerrel több, mint tavaly, amikor az elmúlt húsz év legkevesebb felvételizője adta be a jelentkezési lapot. A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok ponthatárát is megosztotta az Eduline.
Ez az adott szakok esetében felvételi követelményként meghatározott két érettségi vizsga százalékos eredményének összege. Ezek között nem kötelező a felvételi előkövetelményként teljesített emelt szintű vizsgának szerepelnie. Az utolsó legfeljebb elérhető 100 pont a többletpontok kategóriája. Számtalan tevékenységre járhat többletpont, ide tartozik például az emelt szintű érettségi is. Emelt szintű vizsgáért darabonként 50 pont jár, azonban csak akkor, ha az beletartozik az érettségi pont keretében kiválasztott tárgyakba, illetve eredménye legalább 40%. Pont jár ebben a kategóriában a nyelvvizsgákra is, ebben a kategóriában legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Felsőfokú komplex nyelvvizsga esetén 40 pont, középfokú komplex nyelvvizsga esetén darabonként 28 pont jár, azonban fontos kiemelni, hogy két középszintű nyelvvizsga esetén 40 pont, tehát nem kétszer 28 pont jár. Többletpont járhat továbbá tanulmányi versenyeken, sportversenyeken elért eredményekért, esélyegyenlőség biztosítása érdekében és még számos esetben.
Az viszont már nehezebben érthető, hogy a különböző holdudvarok értelmiségijeinek perpatvarai mily mértékben foglalkoztatják a sajtót és a közönséget. Eközben feltűnően kevés a hír Brüsszelből, ahol pedig Magyarország szempontjából komolyabb kérdésekről döntenek. A szomszéd államokról szinte egyedül a magyar kisebbségek kapcsán esik szó, a külföld általában (minden újságírói kvalitás ellenére) csak nagy vonalakban jelenik meg, és ugyanez áll a kultúrára; rendszeresen még a közeli Bécsből sem igen számol be senki arról, hogy az ottani színpadokon és kiállítási termekben éppen mi látható. Hátrább az agarakkal jelentése. Mindebből egy befelé forduló, magával elfoglalt ország képe rajzolódik ki. ÉS MÉGIS…. E sorok írója mégis felette bosszankodik, ha német újságíró tollából leereszkedő írást olvas a magyar kulturális élet elmaradottságáról. Az ember ilyenkor felidézi a rendre megtelő pesti hangverseny- és színháztermeket, a könyvesboltok kínálatát, az eseményt, amit ismert írók új műveinek kiadása jelent, azt az elképesztően sok folyóiratot, ami Magyarországon (Isten tudja, hogyan) még mindig él, a magyar polgárság kultúréhségét, és a cikk szerzőjének a legszívesebben azt mondaná: Uram, hátrább az agarakkal!
Csak maradjon meg a kutya kutyának. A farkas farkasnak. – Ama sok mindenféle cél között, amely őseinket erre a lapályos, szelíd területre vezette: bizonyára benne foglaltatott az agarászat célja is. Kutyával urak vadásznak, akik adnak valamit arra, hogy különb állatuk legyen, mint a parasztoknak. De hát a háború, de már a háború előtti világ sem kedvezett az úri tempóknak. Az lesz az igazi nagy magyar író, aki biztosan megírja annak a magyar nemesembernek a történetét, akinek az apja még kúriában lakott, a fiából pedig demokrata lett, mert más nem lehetett többé Magyarországon. Hátrább az agarakkal, Kedves Fideszes Barátaim! - Nemzeti.net. Nem adtak neki máshol helyet, csak Vázsonyiék. Igaz, hogy már a régi függetlenségi világban is voltak itt, Szabolcsban egyesek, akik mindig a népet emlegették. Ámde akkor olyan kuruc korszak volt, hogy a vármegye csupa függetlenségi követet küldött az országgyűlésbe. A miniszterbeiktató Nyíregyháza lett hűtlen először a függetlenségi elvekhez, amikor az öreg Benyiczki Miksával szemben a kormánypárti Ferlicska Kálmánnak adta a mandátumot.
S akkor aztán a nyelv sem ismer határt. Miért is lenne másképpen, ha adott esetben így beszél a kormányfő is, így emlékszik meg az államelnökről a magát polgárnak tartó történész, akit emiatt újságcikkben megvéd az ismert publicista, lévén, a maga nagyigényű lapjában szintén előszeretettel használja ezt a szókincset. Persze, olykor a nyugati világban is elfogy a türelem, felszínre törnek indulatok. De szigorúbbak a társadalom íratlan szabályai, hogy a nyilvánosság előtt (és főleg a közéletben) mit szabad és mit nem. Jelentős, nyugatot megjárt egykori politikus mondja el, neki mi a legnagyobb baja az őszödi beszéddel: ha a miniszterelnök, amint azt elismeri, másfél évig nem kormányzott, akkor megszegte az esküjét, hogy legjobb tudása és képessége szerint fog az ország érdekében tevékenykedni. Ezt hamis eskünek hívják, erre pedig büntető paragrafusok léteznek. Ha efféle vallomás Nyugat-Európában hangzik el, akkor ott azonnal újabb szereplő lép színre: az államügyész. Mint ahogy meg kellett volna az államügyésznek jelennie abban a pillanatban is, amikor az egyik távozó miniszterelnök azt állította, hogy koalíciós partnere tele van korrupciós ügyekkel.