Kazinczy Ferenc: Kazinczy és a nyelvujítás (Stampfel Károly cs. és kir. udvari és kir. akad. könyvkereskedő, 1904) - Szemelvények Kazinczy Ferenc prózai műveiből Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A nyelvújítás egyike irodalmunk legérdekesebb s hatásában legjelentékenyebb mozgalmainak. Nagy jelentőségének egyik oka, hogy általános érdeklődést keltett a magyar nyelv és irodalom ügye iránt,... Tovább Tartalom Bevezetés 3 1. Szigvárt bírálata 7 2. Dayka Gábor életrajzából 13 3. Báróczy Sándor életrajzából. 22 4. Beregszászi és Sipos bírálata 31 5. Orthologus és neologus. Kazinczy ferenc és a nyelvújítás. 46 6. A nyelvművelésről 68-75
): Pennaháborúk, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1980.
1828-ban Pestre utazott az Akadémia előkészítése ügyében, de nem kapta meg a titkári állást., két évvel később azonban az Akadémia tagjává választották. 1831-ben a kolerajárvány egyik áldozataként halt meg, Széphalmi házának kertjében temették el. Kazinczy Ferenc: Kazinczy és a nyelvujítás (Stampfel Károly cs. és kir. udvari és kir. akad. könyvkereskedő, 1904) - antikvarium.hu. A magyar nyelvújítás korszaka A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben. A nyelvújítás elsősorban nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tevékenysége, célja a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése. A nyelvújítás legfontosabb eszközei az egyszerűsítés és az új szavak létrehozása, illetve hatással lehet még a nyelv fejlődésére valamely nyelvhez való visszatérés igénye is. A magyar művelődés történetében általában azt a néhány évtizedre (1790–1820) kibontakozó mozgalmat értik magyar nyelvújítás alatt, amelyben a magyar nyelvről vallott nézetek ütközése helyettesítette a nem engedélyezett politikai küzdelmeket.
Virágzata összetett ernyő, a virágok lilás színűek. A termés barnássárga, kemény, 2 résztermésből összeforrt ikerkaszat, melyek erőhatásra szétválnak, bordázottak. [2] Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás. Tartalmaz - A termés illóolajat, cukrot, fehérjét, A-, és C-vitamint tartalmaz. Az illóolaj összetétele a hajtásban az érés során módosul (a linalool mennyisége megnő), míg a termésben a linalool mindig túlsúlyban van a többi alkotóhoz képest. Változatok marokkói koriander: C. sativum var. vulgare – 3-6 mm (nagy) ikerkaszatterméssel. Ezt többnyire trópusi-szubtrópusi országokban termesztik; [[]] C. microcarpum – 1, 5-3 mm-es terméssel (mérsékelt éghajlaton termesztik). Felhasználjuk: levelek, magok Sültek, húspácok, káposzta ételek, szószok, marinádok, sonkapác, kolbászok, sült húsok, likőrök készítésénél, uborka, paprika eltevésénél a magot egészben vagy porrá törve használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint, sört is ízesítenek vele (a cukrozott magokkal az ánizs helyettesíthető. )
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Koriander ( Coriandrum sativum, Syn: -) ( Drog(ok): magja:Coriandri fructus, illóolaja:Coriandri aetheroleum) Más neve(i): belénd, beléndfű, bolhafű, bors, cigány-petrezselyem, csimázillatúfű, kertibors, kerti koriander, sobrabori, sobraborifű, vetési koriander kínaipetrezselyem, koriandrom, koriandromfa, pakilintsfű, temondádfű, zergefű. A koriander a zellerfélék családjába tartozó növényfaj. Az egész növényt és fűszerként használt magját egyaránt szokás koriander néven nevezni. Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik. Elnevezése A Coriandrum elnevezés valószínűleg a görög "korisz" (poloska) szóból ered, ami a friss hajtás poloskaszagára utal. Egyéves, lágy szárú növény. Szára felálló, elágazó, kedvező környezeti körülmények között 1, 5 m magasra is nőhet. Levelei a fejlődés során változnak, kezdetben a tőlevélrózsa hosszú nyelű, kerekded levelekből áll, a szár közepén nyeles, szárnyasan szeldelt levelek vannak, míg a hajtás felső részén ülő, sallangos levelek.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ch Hat. kulcsok EGY (I. ) OSZ (I. ) Mutató Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Nádasdi, Nádasdy családok címerével foglalkozik. Nádasdi [ szerkesztés] A Nádasd nemzetségből származó család. A Nádasdyak XVIII. századi címere Nádasdy Tamás és a felesége Kanizsay Orsolya címere Sylvester János Új testamentum fordításának, az első nyomtatott magyar nyelvű könyvnek az utolsó lapján, 1541 Az Elöljáró Gál család 1415. március 10-én Konstanzban Zsigmondtól kapott címert Nádasdi Andrással együtt. Megjegyzés: a címer a szövegben nincs leírva DL 94. 142 Irodalom: Külső hivatkozások: [1] Nádasdy Ferenc exlibrise, Georgius Subarich, bécsi rézmetszőtől, 1646 Gróf Nádasdy Ferenc exlibrise, 1646 Nádasdi Lőrinc fia János sírköve, Szentgotthárd, ciszterci apátság, 1380 Nádasdy címer a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763 Gróf Nádasdi és fogarasföldi Nádasdy [ szerkesztés] "Az ország három részre szakadását követő évtizedektől jelentős szerepet töltött be a törzsökös magyar család, amely valószínűleg a Nádasd nemzetségből ered.