A GVH a lap kérdésére válaszolva azt írta: "A Hőgyészi Agrokémiai Kft. (1, 13 milliárd, amelyre 24 hónapos részletfizetési engedélyt kapott) átutalta az aktuális bírságrészletét, ahogy a Cargill Magyarország Kereskedelmi Kft. (szűk 2 milliárd) is befizette a rá kiszabott teljes bírságösszeget. A Nitrogénművek-csoport viszont keresetet nyújtott be a GVH döntésével szemben, és azonnali jogvédelem iránti kérelemmel fordult a bírósághoz. Ennek keretében kérte a keresetlevél benyújtásának teljes halasztó hatályát is. A bírságösszeg végrehajtása ilyen esetekben nem foganatosítható a kérelem bírósági elbírálásáig". Bige László cége reagált az agrárkamara fenyegetésére | Magyar Hang | A túlélő magazin. A lap megjegyzi, hogy így a Bige-csoport 15 napot nyert, hogy kifizesse a bírságot. Ennyi idő alatt kell ugyanis a bíróságnak megvizsgálnia, hogy a GVH-bírság közvetlenül fenyegeti-e hátránnyal a Nitrogénműveket. Ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, az ügy akár évekig is elhúzódhat, a halasztó hatály pedig érvényben maradhat a végleges bírósági döntésig.
Ennek ellenére a céget, mint egyedüli nitrogénalapú műtrágyagyártót és jelentős forgalmazót, semmilyen egyeztetésre nem hívták meg. egész évben maximális kapacitással üzemelteti a gyárat. A gyár éves tervezett karbantartási ciklusa 2021 júniusában volt, 6 hétig tartott. Februárban és a harmadik negyedévben két rövidebb, nem tervezett leállás történt. az egekbe szökő energiaárak miatt kora ősszel négy hétre felfüggesztette kereskedelmi tevékenységét, amit 2021 októberétől újraindított. A társaság folyamatosan kínál műtrágyát a magyar gazdálkodóknak, közép-európai piaci árszinten. 2021-ben történelmileg kiemelkedően magas műtrágyaárakat tapasztalhattunk globális szinten, ami a 2016-2020 közötti időszak nyomott műtrágya átlagárnak és az ezt követő alacsony iparági befektetési szintnek az eredménye. mindenkor az elfogadott üzleti tervet követi az export mennyiség allokációja során. Azokat a havi mennyiségeket, amelyekre nincs kereslet egy adott piacon, átcsoportosítja azokra az országokra, ahol felmerül rá igény.
-re és a Cargill Magyarország Zrt. -re – olvasható a szervezet közleményében. A GVH vizsgálatának eredménye szerint a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevőknek értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak. A Nitrogénművek Zrt. üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet. A versenyhatóság szerint a cégcsoport olyan komplex megállapodásrendszert alakított ki a stratégiai partnereivel, amely gátolhatta a vevőkért folytatott versenyt. A megállapodások célja az volt, hogy korlátozza a Nitrogénművek termékeinek szabad árazását, valamint a helyettesítő termékek beszerzését és értékesítését.
A ruhaszerkesztési modellt törékeny ónhuzalból kalapálta (lapította), és az így nyert "képet" felfüggesztette a faltól tíz centiméternyi távolságra. Ennek eredményeként a fémvonalrajz megvilágítva az árnyékával megkettõzõdik és a nézõ mozdulatai által mozgókép-érzetet 58 kelt a látogatóban, lásd: Munkaruha II. (1994), Varrólecke I., II. (1997), Szezonális Vénusz (1998), Aktív mozgalmi viselet (1999) címû mûveit. A címek elgondolkodtató, olykor ironikus humora kiegészíti a narrációmentes látványt. Például a Magyarázatban impregnált textilbe borított két karcsú nõi sziluettet állít egymással szembe a mûvész, és egy berámázott – szabóknak írt – magyarázatot tartalmazó nyomtatványt hangeszközzel egészít ki; a felolvasott szocialista re- cept útmutatása szerint a jó és szép ruha alapját a "tudományosan kidolgozott, lehetõleg tökéletesített szabásminta" tervezése adja. Életmûvének ebben a szakaszában Vincze Ottó ügyesen egyensúlyoz a már említett nagyított szabásminták és a Mértéktartó mozzanat, 1997 fém, méterrúd, 270 x 320 x 100 cm mûvészettõl ugyan idegen, de a szabás-varrástól egyáltalán nem idegen egyéb anyagok – mérõszalag, méterrúd, a falon szétszórt, csillagképként installált, drótra erõsített gombok – között.
(2008) vagy az Alkalmi homlokzatsmink (2010) installációk esernyõ motívumai, a Kognitív mentésben (2010) használt mentõöv elemei. Budapesten, az Infopark ingatlanbefektetõ cég Dunára nézõ "A" épületének átriumos terében a Pionír lendület (2011) címû térinstallációjával, a kék-piros színû bóják belógatásának ritmusával egy magyar vonatkozású technikatörténeti eseménynek állít emléket. A kék színû úszóbójákra egy-egy betût írt fel; e betûk összeolvasva a Hableány gõzös nevét ad- 61 ják, azét a hajóét, amellyel Széchenyi Ödön 1867-ben Budapesttõl Párizsig utazott: a Duna, Rajna, Majna, Szajna folyókon haladva összekötötte a kontinens keleti felét a nyugatival. Itt is egyfajta szimbolikus, gesztusértékû mûvészetlátásról van szó, amely – az alkotó elmondása szerint –a '90-es évek közepétõl munkáit az ún. érzéki koncept gyûjtõfogalmába sorolta. Ez is arra utal, hogy mûvei mindkét alkotói habitust egyszerre sugározzák. Vincze Ottó Az újabban kialakított szabadtéri vagy fedett környezetû térberendezéseit inkább a kiválasztott térre komponált azonos tárgyak ritmikus ismétlése, belógatása, függesztése és e mûvek címe tartja feszültségben.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.