2030-ig 27%-os erdővel való borítottságot szeretne Magyarországon elérni a kormány, ehhez pedig jelentősen megemelt támogatásokkal ösztönzi a magánszemélyeket és az önkormányzatokat egyaránt. Nagy István agrárminiszter az Agrárágazatnak adott exkluzív interjújában vázolta a közel jövőbeni feladatokat. Milliós támogatások Több lépcsőben, széleskörű támogatásokkal lehet ezt az erdősítési célkitűzést elérni – mondta Nagy István. – Vegyük először is sorra az állami erdészeteket: nekik nagyon fontos az erdők minőségi felújítása, de mivel új területük nem sok van, az őshonos fák, fajták megőrzésével és a minőségi erdő fenntartásával kell, hogy foglalkozzanak. Akác telepítés - Fórum - Agroinform.hu. Ahhoz, hogy bővíteni tudjuk a terület nagyságát, a magánszektort kell rávennünk arra, hogy telepítsen erdőt. Ez pedig nem megy másképpen, csak ha megnöveljük a támogatások mértékét. Ezért 80 és 130%-al megnöveltük az adható támogatások körét a gazdálkodók számára. Míg eddig 3 millió forint volt egy tölgyes-bükkös telepítés költségeinek támogatása, ezt most 5 millióra emeltük.
2020. december 31. Mennyibe kerül egy hektár erdő telepítése?. 2021. Vidékfejlesztési támogatás (EMVA) Natura2000 erdőterületeken nyújtott kompenzációs kifizetések Az Európai Unió közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusainak, a vadon élő állat- és növényfajoknak védelme, biológiai diverzitás megőrzése érdekében igényelhető ez a támogatás. Az igényelhető támogatás: min. 41 – max. 237 EUR/ha/év a faállomány típusa és kora függvényében.
Napjainkban már számos ígéretes eredmény mutatja a jövő lehetséges útjait. Közöttük a megújuló energiaforrásoknak az energiagazdálkodásban való egyre nagyobb arányú részvétele elismert szükségszerűség. Erdőtelepítés számvitele | Költségvetési Levelek. Olyannyira, hogy az EU energetikai célkitűzése az, hogy 2010-ig a megújuló energiák aránya az energiaforrásokon belül érje el a 12%-ot, az összes áramtermelésen belül pedig a 22%-ot. Ökológiai adottságaink ismeretében a megújuló energiaforrások közül egyértelműen a biomassza energetikai hasznosítása kaphatja a legfontosabb szerepet, amely a közismert környezetvédelmi előnyökön, ágazati és stratégiai megfontolásokon túl szorosan kapcsolódhat a terület és különösen a vidékfejlesztés akut problémakörének rendezéséhez. A mezőgazdasági termelés szerkezetátalakításának illetve területi és ökológiai átrendeződésének eredményeként várható, hogy: - A környezethez illeszkedő, alkalmazkodó mezőgazdaságban a szántó művelési ág továbbra is meghatározó szerepet játszik, amely egy értékőrző, környezetbarát gazdálkodás esetén a nagy agrárpotenciálú és a viszonylag kis környezeti érzékenységű területekre kell, hogy koncentrálódjon.
Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. január 27-én, a kérdés sorszáma ott: 4891 […] bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Hasonló a helyzet akkor is, ha a társaság erdőberuházást vagy már termőre fordult erdőt vásárol, legfeljebb a könyvekben kimutatott értékben van eltérés. Az erdőben lévő fákat azonban kivágják, jellemzően nem egyszerre. A fák kivágásával az erdő valós, tényleges értéke csökken, de az erdő nem szűnik meg, így az erdő könyv szerinti értékét a könyvekből nem lehet kivezetni. Az erdő azért nem szűnik meg, mert a kivágott fák helyére újakat, fiatal fákat ültetnek. Az újratelepítés költségeivel nem lehet a korábban már termőre fordult erdő bekerülési értékét tovább növelni. Ezért az erdőfelújítás, az újratelepítés költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni. Természetesen az eredmény terhére kell elszámolni az újratelepített erdő gondozásával kapcsolatos összes költséget is. Ha a termőre fordult erdő fáit több év alatt vágják ki, és a kivágás évében pótolják a kivágott fákat, azaz újratelepítenek, akkor a kivágott fák értékesítéséből befolyó bevétel fedezetet nyújt az újratelepítés költségeire.
3 Az akác és nemesnyár erdősítésénél a 13. és 20. év közé tervezhető az első kifizetődő gyérítés, mivel költségét fedezi a kitermelendő faanyag értékesítéséből származó bevétel. 4 A keménylombúak első gyérítései a 20. és 40. év között időszakban tervezhetőek. A kitermelt faanyag értékesítéséből származó bevétel fedezi a költségeket, profitot is hozhat a faállomány minőségének függvényében. 5 Az akác és nemesnyár faállományok véghasználata (tarvágás) a 20. év között hajtható végre, amely a meghatározott haszonnal kalkulálható. 6 A 40. és 80. év között egyre nagyobb eréllyel folytatódnak a gyérítések, ami a haszon növekedését is jelenti. Bruttó 20 – 40 m3 kitermelhető átlagosan hektáronként. Lágylomb faállomány esetén akár a véghasználati kor is elérhető. 7 Akác és nemesnyár céállományok esetében a gazdálkodás teljes megismétlése történik, már a támogatások nélkül. A véghasználat utáni felújítás nemesnyár esetében a telepítéssel megegyező folyamat, míg akác esetében a felújítás már olcsóbban kivitelezhető.