Tananyag választó: Matematika - 7. osztály Számtan Műveletek racionális számokkal Hatványozás Hányados hatványozása Különböző alapú, azonos kitevőjű hatványok osztása Áttekintő Fogalmak Gyűjtemények Módszertani ajánlás Jegyzetek Jegyzet szerkesztése: Eszköztár: Különböző alapú, azonos kitevőjű hatványok osztása - kitűzés A hányadost hozzuk egyszerűbb alakra! Különböző alapú, azonos kitevőjű hatványok osztása - végeredmény A hányados-hatványozás azonossága visszafelé Különböző alapú, azonos kitevőjű hatványok osztása2 Hányados hatványozása
Matekból Ötös 7. oszt. demó
Hatványt úgy hatványozunk, hogy az alapot a kitevők szorzatára emeljük. Számoljuk ki a következő szorzatot! A köbre emelés miatt háromtényezős szorzatra bontjuk, majd csoportosítjuk az azonos tényezőket. Úgy hatványozunk, hogy először a –5-öt és a 9-et is köbre emeljük, majd a két hatványt összeszorozzuk. A szorzatot tehát tényezőnként is tudjuk hatványozni. Egy szorzat hatványa egyenlő a tényezők hatványának szorzatával. 7.1. Azonos alapú hatványok szorzása és osztása. Mi történik, ha egy törtet kell hatványoznunk? Legyen most a törtünk az $\frac{x}{y}$ (ejtsd: x per y), ezt emeljük a 3. hatványra! A számlálóban x-nek, míg a nevezőben y-nak lesz a 3. hatványa. Utolsó azonosságunk általánosan megfogalmazva: Egy tört hatványa egyenlő a számláló és a nevező hatványának hányadosával. Azonosságaink egész kitevőre vonatkoznak, később kiterjesztjük valós kitevőre is úgy, hogy az azonosságok ne változzanak. Ez az úgynevezett permanenciaelv, amely kimondja, hogy ha egy műveletet már definiáltunk egy számkörben, akkor az új számkörre való definiálását úgy kell végrehajtanunk, hogy a szűkebb számkörben érvényes azonosságok a bővebb számkörben is érvényben maradjanak.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
⋅a)=a n+m 5. Azonos alapú hatványok osztásakor az \( \frac{a^n}{a^m} \) törtnél írjuk szorzat alakba a számlálót és a nevezőt is. \( \frac{a·a·a·a·…·a}{a·a·a·…·a} \) . Egyszerűsítés után n-m számú tényező marad és ez a hatványozás definíciója szerint a n-m alakba írható. Feladat: Egyszerűsítse a következő törtet! \( \frac{(ab)^2·(b^2)^3·a^4·b^7}{(a^2b)^3·(ab^3)^2} \) . A kifejezésnek csak akkor van értelme, ha a≠0, b≠0. (Összefoglaló feladatgyűjtemény 240. feladat. Hatványozás azonosságai | Matekarcok. ) Megoldás: A hatványozás azonosságait használva először bontsuk fel a zárójeleket! \( \frac{a^2·b^2·b^6·a^4·b^7}{a^6·b^3·a^2·b^6} \) Mind a számlálóban, mind a nevezőben vonjuk össze az azonos alapú hatványokat! \( \frac{a^6·b^{15}}{a^8·b^9} \) Az azonos alapú hatványok osztására vonatkozó azonosság szerint a végeredmény = \( \frac{b^6}{a^2} \) Post Views: 87 900 2018-03-14 Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.
Az előző bejegyzésben megnéztük, hogy mit értünk a hatványozás művelete alatt, ha a kitevő természetes szám. Most műveleteket végzünk ezekkel a hatványokkal. Példa: A legenda szerint a sakk feltalálója a következő jutalmat kérte az uralkodótól játékáért: a tábla első mezőjéért 1 búzaszemet kért. A második mezőért 2 búzaszemet, a harmadik mezőért 4 búzaszemet, a negyedikért 8 búzaszemet, és így tovább. Minden mezőért kétszer annyi búzaszemet kért, mint amennyi a megelőző mezőn volt. Hány búzaszemet kért a 64. mezőért? 1. mező = 1 /szorozva 2-vel 2. mező = 2 /szorozva 2-vel 3. mező = 2*2 = 2 2 /szorozva 2-vel 4. Különböző alapú és különböző kitevőjű hatványok szorzása egész számmal. mező = 2 2 *2 = 2*2*2 = 2 3 = 2 2+1 /szorozva 2-vel 5. mező = 2 3 *2 =2*2*2*2 = 2 4 = 2 3+1 /szorozva 2-vel 6. mező = 2 4 *2 = 2*2*2*2*2 = 2 5 = 2 4+1 és így tovább. Akárhanyadik mezőt is számoljuk ki, a 2 kitevője eggyel kisebb a mező számánál. Így az utolsó mezőért 2 63 darab búzaszemet kellene adnia az uralkodónak. Ebben a feladatban azt is megtanultuk, hogy azonos alapú hatványok szorzásánál a kitevők összeadódnak.