A nagykanizsai Szent József plébániatemplom, ismertebb nevén az alsóvárosi templom, a város legértékesebb műemléke. 1702-1714 között építették a lebontott vár tégláiból a szerzetesek számára. A templom főhajós és egy mellékhajós rendszerű. A szenteltvíz tárolót eredeti török sírkőből faragták. Szent józsef plébánia nagykanizsa rafael. A főoltárnál található képet C. F. Sambach készítette 1770 körül. Fő része egy belső udvart körülölelő négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Nagy ebédlőjének a mennyezeti freskói tönkrementek, szép intarziás ajtajára a múzeum vigyáz. A kolostorban 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár üzemelt, ma újra egyházi tulajdon.
Tele vagyunk kételyekkel – abban a pillanatban amikor biztonságérzetünket felváltja a bizonytalanság és a vele együtt járó félelem. Mert testünk lelkünk pszichénk a biztonságra (egyensúly) törekszik. Az életben és a hitben is. És ez év Húsvétján, mindegyikünk élete és helyzete bizonytalanná vált, és telve vagyunk félelmekkel. Állapotváltozás, jelez- kompenzál az ember, ki így, ki úgy.. Az gond,.. elszoktunk tőle, …, nagy volt és rosszul beágyazott a biztonságunk. Ebben a helyzetben is szükséges ünnepelnünk a Húsvétot. Milyen romantikusan hallgattuk a háborús idők karácsonyi történeteit…., akkor is és ma is szükséges, kérem, Önöket, kell, hogy ünnepeljünk, megálljunk, Istenre és szeretteinkre figyeljünk. Lelkünkért, a másikért, mert emberből vagyunk. Ezért szeretnék Tamás apostolról írni. Együtt gyalogtúráztak a hittanosok és oktatóik | Kanizsa Újság. Neki is voltak félelmei, bizonytalanságai. Ha tehetik, olvassák el történetét, amely a János evangélium 20 fejezetében a 19. verssel kezdődik. Nem baj, ha nincs velünk, templomjárónak se kell lennie, de ember.
Plébános Nagykanizsa Sarlós Boldogasszony Plébánia (1951-51), Borzavár (1951-91). Helyettes esperes (1971-86), püspöki tanácsos (1975), címzetes esperes (1986). Nyugalomban (1991-től) MARKÓ IMRE LEHEL (BENCÉS) (1951-55) (Mosonszentandrás, Moson vm., 1919. okt. 29. – Pölöskefő, Zala m., 1994. Szent józsef plébánia nagykanizsa 3. júl. 6. ) katolikus pap, nyelvész. Középiskolai tanulmányait a keszthelyi premontrei gimnáziumban végezte, amelyet a pannonhalmi bencés esztendők követtek. E rend tagjaként végezte el a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin szakát. 1944-től 1948-ig a Pannonhalmi Gimnázium tanára volt. A rend feloszlatása után Kiskanizsára került, majd néhány év után a pölöskefői plébániát vette át. A nyelvészeti kutatómunkával a kiskanizsai évek alatt kötelezte el magát, amelynek eredménye első tanulmánya, a Kiskanizsai ragadványnevek megjelentetése volt. Az 1960-as évek elejétől részt vett a zalai földrajzi nevek gyűjtésében és feldolgozásában, jelentős érdemei vannak az országosan is elsőként megjelent hiánypótló mű közreadásában.