Pruck megúszta – ahogy Dózsa is. Pruck Pál forradalmi tevékenységéről a volt titkosrendőrség archívumában egyetlen irat sem maradt. Ahogy Dózsáéról se. Úgyhogy ez eddig x. 4. Amit eleddig leírtam, saját véleményem. 56 os intézet nonprofit. Az "Intézetnek" nincsen véleménye, ez nem politikai párt, emlékezetpolitikai intézmény vagy ehhez hasonló, nincs szóvivőnk, központi bizottságunk nem ad ki közleményeket. Amennyire csak lehet, kutatók szabad társulása vagyunk – minden munkatárs a saját véleményét mondja el, ha akarja. 5. Végül, ugyancsak saját véleményem: az eset a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi. Menedzsmentje most, 2016-ban megalkotta egy hatvan év előtti, zavarba ejtően sokszínű forradalom egydimenziós képét. A fegyveres felkelőt és csak őt kinevezte hősnek, az ő idealizált plakátképével azonosította az egész jelenséget, kihagyva belőle minden mást a fegyveres erőszak apoteózisán kívül. Ez a 19. századi gesztus ma hatástalan. Íme a plakát szereplője lelépett a falról, több dimenziót öltött, és elkezdte mesélni élete történetét.
Kiemelte: azok az emberek, akiknek a portréit bemutatják, a szabadságért harcoltak, annyira szerették a hazájukat, hogy az életüket adták érte. "Hiszem, hogy nem véletlen, hogy ennyi ember adta az életét. Hiszem, hogy a 301-es parcella mégiscsak elindított valamit, de azt a valamit nekünk kell befejezni, nekünk az élőknek" – mondta. 56 os intézet budapest. A megnyitón Oláh Mátyás László és Oláh Katalin szobrászművész, valamint Kiss Adél festőművész az alkotások elkészítéséről, a művészeti koncepcióról beszélt. Rácz János, az intézet tudományos munkatársa az 56-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről és a művészekkel végzett közös munkáról szólt. Mint mondta, a kiállításon politikusok, felkelőcsoport-vezetők, felkelők, egyházfő, katonatisztek portréi láthatók, átfogja '56 egész spektrumát, sokat mond az '56-os történetünkről. Valamennyien egy szabad, független, demokratikus Magyarországért harcoltak, áldozták az életüket – jelentette ki, hozzátéve: a kádári megtorlás kegyetlensége mindannyiukat utolérte, ez is összeköti az életutakat.
Az eset a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi. Menedzsmentje most, 2016-ban megalkotta egy hatvan év előtti, zavarba ejtően sokszínű forradalom egydimenziós képét − írja Facebook-posztjában Rainer M. János, az '56-os intézet vezetője. De miről is van szó. Az 56-os Intézet archívumát meg kell menteni! « Mérce. Schmidt Mária és az általa vezetett Emlékbizottság reakciója a kérdéses '56-os óriásplakátügyre tökéletesen mutatta meg a kormány aktuális hozzáállását '56-hoz: teljesen mindegy a valóság, ha mi egyszer kitaláltuk, hogy hogyan lesz legendaépítés, abba se Nagy Imre, se Pruck Pál ne rondítson bele! Ahogy arról többször is beszámoltunk, egy '56-os képhez idén odaírták Dózsa László nevét, miközben a képhez már '56-ban Pruck Pál nevét írta oda a képet készítő amerikai fotós, és maga Pruck Pál is beszélt a róla készült képről legalább két interjúban: '82-ben és '86-ban is. Senkiben fel sem merült, hogy ne ő lenne a képen, egészen mostanáig. Pruck 2000-ben meghalt, majd jött a Schmidt Mária vezette '56-os emlékév, és egyszer csak előkerült Dózsa László, szintén egykori '56-os fiatal, hogy bejelentkezzen a fotóra, miszerint őt ábrázolja.
Mint fogalmazott, a tudományos műhelyben, ahol 1956 történetével is foglalkoznak, konferenciák zajlanak és sokan megfordulnak, ennek az emléknek helye van. A képek és szobrok hazatértek. 56-os Intézet | hvg.hu. A tárlaton Angyal István, Bibó István, Dudás József, Földes Gábor, Gimes Miklós, Havrilla Béláné Sticker Katalin, Iván Kovács László, Kéthly Anna, Kliebert László, Losonczy Géza, Maléter Pál, Mansfeld Péter, Mecséri János, Mindszenty József, Nagy Imre, Pongrácz Gergely, Rémiás Pál, Szabó János, Szabó Pál, Szendi Dezső, Szilágyi József, Tóth Ilona és Wittner Mária portréja látható. A kiállítás először 2017 tavaszán a budapesti H13 Galériában volt látható, 23 '56-os – Ötvenhatos hősök arcképcsarnok címmel. A Magyar Napló Kiadó gondozásában 23 '56-os – 56-os arcképcsarnok címmel a portrékat bemutató művészeti album is megjelent, a kötetből megismerhető a huszonhárom életút.
történész 1991-től az 1956-os Intézet kutatója, majd az OSZK 1956-os Intézet – Oral History Archívum tudományos munkatársa. Legfőbb kutatási területe: az 1956-os forradalom és szabadságharc. történész, szociológus Az ELTE TÁTK Összehasonlító Történeti Szociológiai Tanszékének vezetője, a Professzionalizáció-történeti kutatócsoport vezetője. 1999 és 2019 között az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. Az 1956-os Intézet, illetve az OSZK 1956-os Intézet – Oral History Archívum kutatója, majd 2019-től a Holokauszt Emlékközpont tudományos munkatársa és a szerkesztője. Az 1956-os Intézet alapító tagja, 1999-2011 között főigazgatója. 2019-ig az OSZK 1956-os Intézet – Oral History Archívum Osztályának vezetője. Az 1956-os Intézet Alapítvány Kuratóriumának elnöke. 1995-től az 1956-os Intézet Közalapítvány kutatója, majd az Oral History Archívum vezetője, az OSZK 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 56 os intézet egészségügyi központ budapest. Az 1956-os Intézet Alapítvány Kuratóriumának tagja. 2014 és 2019 között az OSZK 1956-os Intézet - Oral History Archívumának munkatársa.
A szoba berendezésével megpróbáltuk visszaadni annak a hangulatát, hogy milyen körülmények között élhettek a Pongrátz család tagjai Soroksáron. A második teremben tablókon információk olvashatók Pongrátz Gergely életéről, a Pongrátz családról és az emlékmúzeumnak otthonadó épület múltjáról, ami egy tanyai iskola volt. Az itt található két álló vitrinben a Pongrátz-testvérek személyes holmijai kaptak helyet. Ebben a teremben helyezkedik el az érintőképernyő. Ennek segítségével az érdeklődők jobban elmélyedhetnek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménytörténetében, kronológiájában és a sortüzek pontos történéseiben. Olvashatnak a kiskunmajsai eseményekről, a forradalom és szabadságharc fegyvereiről. Képeket láthatnak a Pongrátz családról és a régi, kiskunmajsai '56-os Emlékmúzeumról. A harmadik terem a klasszikus kiállítótér. Fényképes üvegtablók, vitrinek segítségével ismerhetőek meg előzményként az 1950-es évek, a forradalom tizenhárom napja, a megtorlás és az emigráció. A huszonhárom 56-os hős | Demokrata. A vezető főszöveg hangharangok segítségével meghallgatható és molinón el is olvasható.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán Marinovich Endre, az intézmény főigazgató-helyettese a tárlat megnyitóján és az intézet teremavató ünnepségén arról beszélt, hogy jó helyre kerültek az alkotások. "A huszonhárom 56-os hősnek sikerült a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltárnál olyan helyet adnunk, ahol megbecsülésnek örvendenek, bármikor meglátogathatók" – fogalmazott. Hozzátette: a helyszín a történettudomány és a képzőművészet szerencsés találkozására ad lehetőséget, mert az előadóteremben rendszeresen szervezik meg a Veritas-esteket, amelyeken különböző történettudományi kérdéseket vitatnak meg, a látogatók találkozhatnak a festményekkel és szobrokkal. A kiállítást Wittner Mária, a Corvin-közi felkelőcsoport egykori tagja, 56-os halálraítélt nyitotta meg, akinek portréja látható a tárlaton. Felidézte, hogy a tárlat – amelynek anyagát először 2017-ben mutatták be Budapesten – az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült. A keddi megnyitón az 56-os megtorlásokról beszélt.