Noha hazánkban az ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági területek aránya még viszonylag alacsony, az elmúlt évtizedekben megindult a növekedés, s egyre több gazdálkodó választja ezt a gazdálkodási formát, hogy egészséges élelmiszert állítson elő. Az ökológiai termékek előállítása a világ számos országában, így az EU-ban is a vonatkozó joszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően történik. A piacra kerülő biotermékeket egységes eljárásrend szerint működő ellenőrző szervezetek ellenőrzik. A Hungária Öko Garancia Kft. immár több mint 20 éve foglalkozik a hazai biotermelők és termékeik ellenőrzésével, tanúsításával. A cég ügyvezetője, Dr. Mészáros Dóra folyamatosan azon dolgozik, hogy bioterméket előállító ügyfeleik minél színvonalasabb szolgáltatást tudjanak igénybe venni. Kedves Dóra, mesélj egy kicsit magadról, miként jött ez a hivatás az életedbe? Mindig is olyan munkát szerettem volna, ahol a természet védelme nagy hangsúlyt kap. Már a gimnázium után ez irányba orientálódtam, és a gödöllői egyetemen végeztem gazdasági agrármérnökként, majd később a természetvédelmi mérnök szakot is elvégeztem.
Ezeket hordozzák azok a nevek is, amelyeket erre a gazdálkodási módra használnak a Közösség egyes nyelvein, tagállamaiban. Egyes nyelveken ökológiai (öko) gazdálkodásnak hívják, amely a gazdálkodás környezethez illeszkedő, a környezetet kímélő sajátosságaira utal. Máshol a biológiai gazdálkodás a hivatalos megnevezés. Ez arra utal, hogy a biológiai sajátosságok, szabályok figyelembevételével, azokra épül ez a gazdálkodási forma. Megint máshol organikus (szerves) gazdálkodásnak hívják. Ez utal a rendszerben a felelős szervesanyag őrzésre és a folyamatok szerves összefüggéseinek tiszteletére. Bár így sehol nem hívják, de lehetne még etikus gazdálkodásnak is nevezni az ökológiai gazdálkodást, hiszen az eljárásai és az alkalmazásba illesztett anyagok magasztos, belső, elvi megalapozottságúak. (Biokultúra 2015/3, utánközléssel: 2018/5) Forrás: dr. Roszík Péter: Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően 2020-10-22
Sertéstenyésztés az ökológiai alapú állattenyésztésben 259 3. Bevezetés 259 3. Ökológiai tartásra alkalmas, hazánkban megtalálható sertésfajták 260 3. Elhelyezés, tartás az ökológiai alapú sertéstenyésztésben 263 3. Termelési formák és igényeik 265 3. Takarmányozás és főbb szempontjai az ökológiai alapú sertéstenyésztésben 267 3. Termékek, termék-előállítási lehetőségek az ökológiai alapú sertéstenyésztésben 270 3. A juh- és kecsketenyésztés az ökológiai alapú állattenyésztésben 275 3. Juhtenyésztés 275 3. Kecsketenyésztés 278 3. A baromfitenyésztés és -tartás alapjai az ökológiai alapú állattenyésztésben 281 3. Bevezetés 281 3. Az ökológiai gazdálkodásra javasolt régi magyar baromfifajták ismertetése (kialakulásuk története, jellemző tulajdonságaik) 282 3. Tenyésztési eljárások, baromfifajta-keresztezések kialakítása ökológiai gazdálkodás céljára 285 3. A baromfitartás és elhelyezés az ökológiai gazdálkodásban 286 3. Takarmányozás 287 3. Az állatok elhelyezése épületekben és szabadban 287 3.
Fogalom, gazdálkodás, mezőgazdaság, dolgozó, haladó, mező, furfangos, út, ábra, ökológiai, nap-, jövő, karikatúra, szerves, magtárok, fából való, turbines, tető, vektor, traktor, vidéki, fanyergek, felteker Kép szerkesztő Mentés a számítógépre