1. ábra Mielőtt kezdünk beszélni a térképről, röviden szeretnénk bemutatni neked bolygónkat, a Földet. Ma már megszokottnak számít a Föld látványa: folyóiratokban, könyvekben, a tévében és a moziban gyakran találkozunk vele. A tengelye körül forgó Föld képe már mindennapjaink részévé vált (1. ábra). De az ember nem mindig ismerte olyan jól Földünket. Több száz, ezer évvel ezelőtt az emberek csak az általuk lakott kis kiterjedésű területet ismerték. A tudomány még csak jelenlegi fejlődésének egy nagyon kezdeti szakaszában. tartott és az akkori közlekedési eszközök sem engedték meg, hogy hosszabb utazásokat veszélytelenül szervezzenek. Lapos Föld. Emiatt az emberek saját fantáziájukkal igyekeztek helyettesíteni tudásuk hiányát: például az ókori Indiában azt hitték, hogy a lapos Föld egy óriás kígyó, egy teknős és négy elefánt hátán fekszik (2. ábra). 2. ábra A földgömb és a Föld alakja 3. ábra Még a középkorban élő európaiak sem ismerték úgy a Földet, ahogyan mi ismerjük ma. Mivel hosszú ideig a Földet egy fordított lapos tányérhoz hasonlítható korongnak hitték, csak a XV.
Mason megtalálta ezt a Schiehallion képében, de nem tetszett neki a több hónap, melyet a skót felvidéken kellett volna töltenie, így nem vitte végig a kísérletet, helyette Maskelyne és Hutton fejezték be. A módszert, melyet a britek alkalmazni terveztek majdnem fél évszázaddal korábban, az 1730-as években egy francia matematikus és geofizikus, Pierre Bouguer dolgozta ki, miközben a Newton-féle első gravitációs törvényben szereplő G érték méréseit végezte el terepen. A modern templomépítészet kezdetei – Kotsis Iván balatonboglári temploma. Bouguer és csapata az Andokban ingamérésekkel a tengerszinten, majd a tengerszint felett is meghatározta a gravitációs gyorsulást, ebből pedig Bouguer egyenleti értéket tudott megadni a G-re vonatkozóan. A francia elmélete helyes volt, ám nem számolt az izosztatikus hatással, így az egyenlettel megadott arány irreális volt. Munkája segítségével viszont gazdagabb lett a tudomány, mivel rávilágított, hogy a Föld átlagos sűrűsége meghaladja az Andok hegyeit alkotó kőzetekét, illetve egyenletével módszert biztosított a G mérésére.
Legjobb társaságokkal is megesik, velünk is megtörtént. Egyik drága jó régi cimbi coming-outolt, hogy nem hisz abban, hogy a Föld gömb alakú (oppardon, geoid), mert görbület centiméter per kilométernégyzet, és optika és térlátás illetve jutúbon is látott egy videót ahol, stb. Mint kiderült, roppant kellemetlen vitázni egy ilyennel, főleg, hogy 20+ éve hanyagolt, elemi fizikai ismereteket kellene feleleveníteni, ott helyben, gugli nélkül, csak arra támaszkodva, ami a séróban van. Az meg, ugye, van, akinek több, nekem inkább kevesebb. Szóval a puszta kiváncsiságból idecitálnék egy kérdést, amire ott helyben senki nem tudott teljesen hihető választ adni, kiváncsi vagyok, hányan tudjátok helyből a megfejtést rá. Guglizni nem ér. Ha ez így kevésnek tűnik, akkor pro verzió: igyál meg három sört és két felest, és úgy próbálj válaszolni (: "Ha a Föld tényleg forog ( megj - laposföldes "modellben" a Föld nem forog), akkor az egyenlítőnél miért nem úgy repülnek a repülők, hogy felszállnak mondjuk 200 méternyi magasságba, majd megvárja, amíg a célállomás aláforog (feltéve, hogy kb.
Örülünk, hogy ellátogattál hozzánk, de sajnos úgy tűnik, hogy az általad jelenleg használt böngésző vagy annak beállításai nem teszik lehetővé számodra oldalunk használatát. A következő problémá(ka)t észleltük: Le van tiltva a JavaScript. Kérlek, engedélyezd a JavaScript futását a böngésződben! Miután orvosoltad a fenti problémá(ka)t, kérlek, hogy kattints az alábbi gombra a folytatáshoz: Ha úgy gondolod, hogy tévedésből kaptad ezt az üzenetet, a következőket próbálhatod meg a probléma orvoslása végett: törlöd a böngésződ gyorsítótárát törlöd a böngésződből a sütiket ha van, letiltod a reklámblokkolód vagy más szűrőprogramodat majd újból megpróbálod betölteni az oldalt.