16:58 Az ég megáldjon! Hát ki vezette azt a bétét? 2008. 15:44 Ha egy BT beltagja belefutott egy olyan hibába, hogy párszázezer forint adósságot szerzett évekkel ezelőtt, arról kért részletfizetést ugyan, van róla valami jegyzőkönyv is, de a befizetés, és a további ügymenet elmaradt. Aztán évekkel később bejelentkezik az APEH, hogy fizessen több millió forintot a beltag valamilyen jogcímen, ami az elmúlt években halmozódott fel, amíg a cég a tudtán kívül üzemelt, s a mai napig élő cég. Sulinet Tudásbázis. A beltag meg azt hitte, hogy a cége megszűnt, mert az ügyvéd nem tájékoztatta megfelelően. Egyébként az ilyen adósságok nem évülnek el valamikor? Mivel BT-ről van szó, ha jól tudom, a beltag teljes vagyonával felel a vállalkozásért, szóval elszedhetik a lakását a feje felöl? A vállalkozás adósságának végrehajtását 2004 szeptemberében bejegyezték a cégadatokhoz. Lehet bármire hivatkozva egyezkedni az APEH-hel, hogy töröljék el, vagy nagymértékben mérsékeljék az adósságát? Ha igen, mire? Vagy van-e bármilyen más módja annak, hogy az adósságot, amit a beltag képtelen megfizetni, eltöröljék, stb?
A beltag egy betéti társaság (Bt. ) korlátlanul felelős tagja. Egy betéti társaság alapításához legalább egy beltagra és egy kültagra van szükség. A beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg a kültag a társaság kötelezettségeiért főszabály szerint nem tartozik helytállással. Nincsen akadálya annak, hogy egy betéti társaságnak több beltagja is legyen. Bt.-beltag mögöttes felelőssége érvényesítésének elszámolása - Adózóna.hu. Ebben az esetben a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság tartozásai meghaladják a társaság vagyonát, akkor a beltag teljes magánvagyonával köteles helytállni a nem fedezett tartozásokért. A hitelező bármelyik beltagtól követelheti ezt az összeget, a teljesítésre felszólított beltag pedig köteles lesz ennek eleget tenni akkor is, ha a társaságnak vannak más beltagjai. Ebben az esetben a teljesítést követően az érintett beltag követelheti a többi beltagtól, hogy utólag arányosan járuljanak hozzá az általa kiegyenlített tartozásokhoz.
chevron_right Az eladott bt és a beltag felelőssége hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Dr. Várkonyi Katalin 2013. 07. 31., 06:40 Frissítve: 2013. 29., 16:45 Hogyan alakulhat egy beltag felelőssége évekkel a bt eladása után? Cikkünk egy konkrét eseten és az Alkotmánybíróság határozatán keresztül mutatja be a problémát. Egy bt volt beltagja 3 évvel a bt eladását követőn az állami követelés kezelő zrt-től felszólítást kapott, hogy fizessen több tíz millió forintot a részére, mint az érintett cég volt beltagja. Azóta a tartozás (fizetési kötelezettség) a bt volt beltagtól való jogos követelését megítélte az elsőfokú bíróság, illetve másodfokon az Ítélőtábla is. Adófórum • Téma megtekintése - Bt beltag felelősség. A problémát alapvetően az okozta, hogy a bt volt beltagja soha semmilyen jelzést, felszólítást, határozatot, megkeresést nem kapott, ami arra utalt volna, hogy bármilyen fizetési kötelezettsége lenne a bt eladását követően.
DE: ha tőlem átvállalták a tartozásom, (ráadásul /esetlegesen ügyvéd előtt) akkor miért lennék én a hunyó? Más lenne a helyzet, ha az átvállalás nem történt volna meg - szerintem. zspotorke Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am Szerző: palmika » vas. 11, 2011 8:11 am Zsuzsa, értem az utolsó gondolatod, de sajnos a törvény nem ada lehetőséget az átvállalásra, szerződéssel nem írhatod felül a törvényi hivatkozást. De a neten is sok hasonló helyzetről lehet olvasni. jogiforum, adotartosá stb Szerző: Turcsi » vas. 11, 2011 11:54 am Én vettem már BT-t tartozással, és volt általunk nem tudott, kásőbb bíróságon lejátszott tartozás. A bíróság azt mondta ki, hogy a jelenlegi beltag felelős a károkat viselni, hiszen az átvételkor már aktív volt a tartozás. Ha a tartozásátvállalás közjegyző előtt törtánt, akkor automatikusan a rági tulajdonoson hajtják be a tartozást, ha csak ügyvádi papír született erről, akkor az új tulaj perelheti a rágit polgári peres eljárásban, de a tartozást az új tulajnak vagy a cégnek kell állnia.
Ha a tulajdonos a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés 30 napos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre. A 30 napos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. Helytállási kötelezettség a társaság jogutód nélküli megszűnésekor Előfordulhat, hogy egy hitelezői követelés a társaság törlését és a vagyonfelosztást követően válik ismertté. Ekkor a megszűnt társaság tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt társaság ki nem elégített tartozásaiért. A megszűnő társasággal szembeni követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított 5 éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben. Ha a tag felelőssége korlátozott volt a társaság működése alatt, akkor ez a felelősség a jogutód nélküli megszűnés esetén is korlátozott marad.
Helytállási kötelezettség a társaság alapításakor és tőkeemeléskor A számvitel nagy kézikönyve 2015 Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >> A társaság tulajdonosai alapításkor, működő társaságba belépéskor, illetve tőkeemeléskor vagyoni hozzájárulás szolgáltatására kötelesek. A társaság rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. A társasági jog tartalmaz néhány garanciális szabályt arra nézve, hogy a tulajdonosok ne fogadjanak el irreálisan magas apportértéket vagyoni hozzájárulásként. Ha az apport átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban elfogadott értéket, akkor a különbözet megfizetését a társaság az átruházástól számított 5 éven belül követelheti az apportot szolgáltató tulajdonostól.