A csákvári Esterházy-kastély napjainkban Gróf Esterházy János építtette fel Csákváron azt a kastélyt, amelyet lenyűgöző méreteivel, részleteinek gazdagságával és hosszú évtizedeken át formált, ápolt, gazdagított parkjával ma is az egyik legszebb hazai kastélyként tartunk számon. Építésének időpontjáról a kerti homlokzat oszloprendjének fogsorpárkányzatos mellvédjén, az egyesített Esterházy-címer alatt lévő latin nyelvű felirat tájékoztat. Eszerint a kastély építése 1781-ben fejeződött be, más forrásokból azonban arról értesülhetünk, hogy bővítésén, átalakításán még az 1820-as években is dolgoztak. Az építkezések elhúzódását valószínűleg az 1810-es földrengés által okozott károk is befolyásolták. Az eredetileg barokk stílusú kastély az építkezések befejezésére klasszicista külsőt öltött. A reprezentatív épület sűrű lombok közül, hirtelen tűnik az érkező elé. Rácskerítéssel elzárt díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. Esterházy kastély csákvár. A díszudvar tágas terét két vörös márványból készült, ónfejes Neptun-kút töri meg.
A háttérben vörös márvány lépcső vezet fel a tympanonnal lezárt dór oszlopcsarnokhoz, amely jelzi a főbejáratot és a kocsifelhajtót. A főépülethez harmonikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott. Bejáratuk szintén tympanonos dór oszlopcsarnok mögül nyílik. A tágas kastélyban tulajdonosaik hatalmas könyvtárat, képtárat, vadásztermet és lovasiskolát is berendeztek. A termeket az uradalom birtokrészeiről Gesztes-, Majk-, Ászár- stb. szalonnak nevezték el. A kastélyt az Esterházy család 1945-ig lakta. Csákvár, Csuta Cukrászda, Esterházy kastély, Dornyi András makett-park, 2017 08 18 - YouTube. A háborús események során elsősorban belső berendezései károsodtak, azokat az értékeket pedig, amelyek addig nem pusztultak el, széthordták. Az épület ma – építészeti szempontból – teljes pompájában áll, s kórházként, utókezelő intézetként rendeltetése is méltó építészeti értékéhez, és megfelel adottságainak. A Vértes erdőségeinek peremén elhelyezkedő egykori főúri rezidencia különleges értéke a nagy területű angolpark, amelyet a kastély építkezéseivel párhuzamosan, részletes és szakszerű tervek alapján, évtizedek munkájával alakítottak ki.
A parkban néhány hatalmas faegyedet is láthatunk, egy 150 éves mamutfenyőt, és a kastélytól nem messze egy gigantikus platánfát többek közt. Gyakorlati tudnivalók Cím: Csákvár, Kastélypark u. 1. Megközelítés: Csákvár központjából Oroszlány felé a Dózsa György utcán át érjük el az utca jobb oldalán lévő, a kastély előtti nagy parkot. Csákvár, Esterházy-kastély | Kincskeresés | Játék | GPSGames. A kórház parkolójában tudjuk hagyni az autót. Budapestről Csákvár az M1 autópálya bicskei letérőjétől a 811-es úton Székesfehérvár felé, majd Felcsút előtt jobbra 13 km-re érhető el leggyorsabban. Nyitva: a park szabadon látogatható, a kastélyba a kórház látogatási idejében be lehet menni, de más időpontban is be tudunk nézni. Belépő: nincs Látnivalók a környéken Haraszt-hegyi tanösvény Szubmediterrán, kopár sziklák A Vértes rendkívül látványos tanösvénye, egy hazánkban páratlan szubmediterrán területet, a Haraszt-hegy... Majkpuszta, Kamalduli remeteség A néma szerzetesek nyomában A Vértes hegységben megbújó Majkpusztán találjuk a hazánkban páratlan, egykori kamalduli remeteség barokk... Gánt, Bauxitföldtani Park Mars Expedíció a Vértesben Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj a Vértes hegységben, Gánt határában.
Mintául eredetileg az eszterházi kastély és parkja szolgált. Nemcsak a kastélyt, hanem a kertet is a francia késő barokk, rokokó forma- és gondolatvilágában tervezték, azonban hamarosan áttértek az "angolpark" szellemében a tájképi parkrendezésre. Ez azt jelentette, hogy a táj adottságait is figyelembe véve, az őshonos molyhos tölgyek ( Quercus pubescens), kőrisek ( Fraxinus sp. ) és juharok ( Acer sp. ) közé új fafajokat telepítettek, amelyeket úgy csoportosítottak, hogy a formák gazdagsága, a tisztások, sétautak, fasorok és színes virágfelületek változatos elhelyezése elragadó látványt nyújtson. Diána-kapu Bővízű kútból táplált, mesterségesen kialakított patak segítette a száraz talajú terület jobb vízellátását oly módon, hogy ezzel a kert esztétikai értékét is fokozták. Lóval működtetett vízemelő gép segítségével juttatták a vizet az épület homlokzata előtti medencébe, ami innen lépcsős, ligetes térszínen keresztülkígyózva, csörgedezve egy mesterséges tóba ömlött. A medencéből kitermelt földből kilátódombot emeltek.
A kastély területére és a parkba több irányból, márványoszlopos kapukon lehetett bejutni. A park és az erdő között – ahol vadászlak is állt – fácánoskert és vadaskert képezett átmenetet. Még a 19. században is jelentős fejlesztéseket valósított meg a kastélyban és a kastély körül Esterházy Miklós és felesége Roisin Franciska, majd Esterházy Móric. Bővítették a könyvtárat és a képtárat, felépítették a kertészet mellett a pálmaházat (ebben ma fűrésztelep van gépműhellyel). Ekkor építették a romantikus, sziklás tóparton álló, vízimalomra emlékeztető Geszner-ház at is, és kényelmes pihenőhelynek, sok-sok képpel, könyvvel rendezték be. A közelben, a mai Gurdi-major területén, állatkerti épületek és méhes is létesült. A házat 1951-ben lebontották, a tó elhanyagolt állapotban ma is megvan. Az 1870-es évek végén artézi kutat fúrtak, az elsők egyikét az országban. A parkban vérbükkök ( Fagus sylvatica), egy terebélyes vasfa ( Gymnocladus dioicus), illetve a török mogyoró ( Corylus colurna) és az ezüst hárs ( Tilia tomentosa) szép állománya él.