NRGreport | 2022. 04. 06. MVM ~ Villamosenergia-kereskedői ÜSZ tervezet 2014. 11:45 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal februári villamosenergia-piaci jelentése szerint a magas gázárak ellenére a gáztüzelésű erőművek termelése ötödével emelkedett, ami részben a nukleáris egységek karbantartása miatti átmenetileg kisebb termelés és a szűkös importlehetőségek következtében vált szükségessé. Az év második hónapjában a bruttó villamosenergia-fogyasztás az előző év februárjához képest kis mértékben, fél százalékkal csökkent, az időjárási és munkanaphatásokat figyelembe véve, azonban 1, 5%-os volt az emelkedés. A hazai termelés 3, 9%-kal volt alacsonyabb a tavaly februári termeléshez képest. Karbantartás miatt a nukleáris egységek termelése negyedével csökkent, a lignitblokkok termelése 7%-kal, a gázalapú egységek termelése 20%-kal, az átviteli hálózatra csatlakozó megújulók, valamint az alkooperációk termelése 18%-kal emelkedett. A nukleáris egységek a magyar termelés 39%-át biztosították, a naperőművek 4%-ot. – derül ki a MEKH szerkesztőségünkbe eljutatott közleményéből.
Ide tartozik a zöldenergia adója, ami a megújuló források támogatását hivatott fedezni, és ami a legtöbb európai országban a háztartási fogyasztókra terhelnek. Magyarországon az egyetemes szolgáltatás ma már nem esz részt a zöldenergiák támoagtási rendszerének finanszírozásában, ezt a terhet kizárólag az ipari energiafogyasztók, vagyis a vállalkozások, az üzleti szféra viseli, ami viszont az ő energiaköltségeiket emeli meg, némi versenyhátrányt okozva az európai konkurensekkel szemben. Összehasonlításként az USA-ban a végfelhasználói áramárakban szinte elhanyagolható mértékű adóteher van. Ugyanakkor – emlékeztet elemzésében a Market Realist – a megújulók melletti elkötelezettség igen gyors felfutást eredményezett a zöldenergia termelésben, némi zavart okozva az ellátási láncban, és megváltoztatva a szolgáltatók jövedelmezőségét. Az elemzésben megjegyzik, hogy az alacsonyabb amerikai földgázárak is nyilván hozzájárulnak az alacsonyabb áramárakhoz. Az európai háztartások 2005-ben átlagosan 12 centet fizettek kilowattóránként az áramért, 2014-ben viszont már 18 centet.
Ez a rezsicsökkentés intézkedéscsomagja, amely az ipari és a lakossági fogyasztói érdekeket eltérő mértékben figyelembe véve szabta át a hazai villamosenergia-árakat, még látványosabbá téve a két ország prioritási sorrendjében lévő különbségeket. A rezsicsökkentés eredményeképpen a hazai lakossági villamosenergia-árak 2012 óta – Európában egyedülálló módon – mintegy 20 százalékkal, 36 Ft/kWh-s szintre csökkentek. Ennek köszönhetően ma a hazai lakossági villamosenergia-ár a németországinak mindössze 40 százalékát teszi ki. A magyar lakossági áramtarifa mindennek köszönhetően mára a második legalacsonyabb szintre csökkent az Európai Unióban. Így ma már egyedül a bolgár lakosoknak kell kevesebbet fizetni egy egységnyi áramért, mint a magyar fogyasztóknak. Eközben az ipari fogyasztók által fizetett árak sem szálltak el. Sőt az EU 27 tagállamánál mért átlagosan valamivel több mint 10 százalékos áremelkedés mellett a magyar ipari fogyasztók végeredményben a relatív nyertesek közé tartoznak. Miközben ugyanis az ipari fogyasztói tarifák rangsorában a magyar áramár 2011-ben még a 11. legmagasabb volt, 2015-re már a 16. helyre csúszott vissza, komparatív versenyelőnyhöz juttatva a hazai termelőszféra vállalatait.