Egy húsvét alkalmából elmondott ünnepi beszéd mennyire hasonlíthat egy diplomaosztóra (vagy diplomához köthető ünnepségen) vagy egy esküvőre; esetleg egy polgármester által elmondott beszédhez? A kérdést feltette: hijack 2015-03-16 20:41:02 -kor Válaszok a(z) Milyen magazinok vannak, ahol vannak képekkel együtt húsvéti jókívánságok, SMS-ek és képeslapok különböző nyelveken (németül, angolul, olaszul), amik jók a Facebookra; illetve vannak-e a Youtube-om? kérdésre
A szakirodalom az első igazi képeslap feltalálójának August Schwartz oldenburgi kereskedőt tartja, aki 1870-ben, egy postai űrlap címzési oldalának bal felső sarkába egy postabélyeg nagyságú képet nyomtatott, melyen egy ágyú mögött álló tüzér alakja látható. Ebben az időben jelentek meg a "Gruss aus…. " lapok is, melyek általában litográfiai eljárással készültek, s ekkor láttak napvilágot a fényképek alapján készített tájképes lapok, valamint a művészi képeslapok is. A 19. század utolsó éveire különösen jellemzőek voltak, melyeket kifejezetten képeslapokra szánt metszetek, tollrajzok díszítettek. A képeslap gyors terjedéséhez a nyomdatechnika korszerűsödése, a fényképek sokszorosításának lehetősége is hozzájárult, s nem véletlenül élte akkortájt fénykorát a képeslapok gyűjtése is. A 19-20. század fordulóján megszámlálhatatlan mennyiségben és a legváltozatosabb témakörökben jelentek meg a képeslapok. A századfordulón a képes levelezőlapok hátlapja még csak a bélyeg felragasztására, valamint a címzésre szolgált, míg a képoldalon lévő kis üres helyre lehetett csak írni, ami a képek látványát, annak esztétikáját is zavarta, s meglehetősen korlátozott közlési lehetőséget kínált.
A kiegyezést követő második esztendő októberétől már széles körben lehetőség nyílt ilyen 8, 5 x 12, 2 centiméteres üdvözletet küldeni. Az addig egyszerű szürke kártyát 1871 óta díszítik képekkel. A kor művészei mintha csak arra vártak volna, hogy kiélhessék a alkotókedvüket a fantáziadús kicsiny képeken. Egyúttal hasznot is húztak a képeslapok népszerűvé válásából, hiszen addig igen csekély volt az érdeklődés műveik iránt. A viharos történelem a képeslapok világára is hatással volt. A húsvéti lapok sem voltak mentesek egy-egy kor aktuális politikai, kulturális eseményeitől, így a háborús témáktól sem. Sok lapon humoros kommentárral, vagy verssel utaltak a világot megrengető történelmi eseményekre. Erre példa, hogy a húsvéti nyuszik ágyúból tojással lövöldöznek. A húsvéti nyuszi, a tojás és a barkás virágcsokor ma is a legkedveltebb téma a húsvéti képeslapokon, melyek mellé természetesen csatlakoztak a vallásos, a bibliai eseményeket megörökítő motívumok. (NZS/Felvidé /) Forrás: Tovább a cikkre »
Vannak olyan dolgok, melyeknek az életünkből való kiszorulását szinte nem is tudatosítjuk, s ezek egyike kétségkívül az ünnepi jókívánságokat tolmácsoló üdvözlőlapok postai úton történő küldése, melyet visszafordíthatatlanul felváltott az üdvözlet telefonos, s egyéb virtuális úton történő továbbítása. A hagyományos nyomtatott képeslapok hovatovább már csak a nosztalgiázni vágyók és a gyűjtők érdeklődését váltják ki. Pedig a képeslapok, köztük a húsvéti témájúak is érdekes pályát futottak be, melynek kezdetei még nem a húsvét témájához kötődnek. A jobb sorsra érdemes képeslap a postai levelezőlap utódja. Arról, hogy ezt ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-ben egy postakongresszuson merült fel a boríték nélküli, nyílt lapon megvalósítható levelezés gondolata. Az első ilyen lapnak az Osztrák–Magyar Monarchiában használt Correspondenz-Karte-t tekinthetjük, amelyet 1869. október 1-én bocsátottak ki. Innen már csak egy lépés volt a képes levelezőlap megjelenése.