A kormányban "komoly" várostervezési munka zajlik: Budapest világörökségi területének szerkezeti átstrukturálása teljesen improvizatív módon. Várból kormányzati-, Városligetből múzeumi negyed, Nyugatinál új park létesítése és a Déli pályaudvar felszámolása. Bardóczi Sándor írása. Ma a kormányban, ahol 7 jogász, 2 teológus és 3 közgazdász foglal helyet, komoly várostervezési munka zajlik. Bezárnák a Déli pályaudvart, de nem lehet. Vagy inkább komolytalan. Komolytalan, mert olyan improvizatív módon történik éppen a budapesti világörökségi terület szinte teljes szerkezeti átstrukturálása, amelyek mögött nem áll sem szakmai, sem pedig társadalmi konszenzus. A vitatott döntések kompenzálására színes lufiként eregeti fel a kormányzati kommunikáció a populistábbnál populistább elképzeléseket. A legtöbb ilyen elem ellentétes azokkal az irányokkal, amelyek Budapest fejlesztési koncepcióját meghatározzák. Ezekhez Tarlós István nak, Budapest főpolgármesterének szava sincs, a régen kiüresített és valódi döntésformáló hatalommal nem bíró budapesti főépítészi szék 2016. január 1. óta üresen áll.
(Fotó: Racsmány Dömötör / FORTEPAN) A Déli premodernista időszaka 100 évig tartott. A környék hangulatát az ipari forradalom építészete határozta meg. (Fotó: Az 1862 és 1962 közt létező pályaudvar jellegzetes eleme volt a fordító. (Fotó: A Déli szerepe az 1960-as évekre annyira megnőtt, hogy elkerülhetetlenné vált a fejlesztés. A terület nagy részét földig rombolták, hogy ide építhessék az új épületeket. (Fotó: Építkezés a ma ismert Déli pályaudvari fogadóépület helyén. (Fotó: A Párt 1962-ben veselkedett neki a nagy munkának. (Fotó: Nem csak új épületeket emeltek, de kiszélesítették a peronokat és megerősítették a vágányok alapjait is. (Fotó: Az új fogadóépület modern vasbeton szerkezetét januárban kezdték építeni. (Fotó: Új kiszolgáló épületeket is terveztek a vágányok mellé. Index - Fortepan - Az elfeledett Déli pályaudvar is szép volt. (Fotó: Az új fogadócsarnok váza már sejteti, hogy Kővári György szellős, világos épületet tervezett. (Fotó: A stílus jellegzetes elemei voltak a terméskő falak, amelyek izgalmas kontrasztot alkottak a széles üvegfelületekkel.
Ezután hosszú ideig nem történt semmi, leszámítva a 48-as szabadságharcot, és a Kiegyezést, amely után végül szóba került a Budára építendő pályaudvar kérdése is. Rögtön egymásnak is feszült két álláspont: a racionális megközelítés a Dunához telepítette volna a pályaudvart, a fejlődés iránt ellenérzésekkel viseltetők viszont a város peremét javasolták, ahol nincsenek a szem előtt a múlt helyett a jövőt képviselő szerkezetek. Nem fogják kitalálni, de az utóbbiak győztek, így kezdték meg mai helyén, az akkor még külvárosi zónában az építkezést. A Déli pályaudvarról 1861. április 1-jén indult az első személyvonat. A pályaudvar a Déli elnevezést egyébként nem földrajzi pozíciójáról kapta, hanem a Déli vasút nevű magán vasúti társaságról, amely üzemeltette a vonalat és a pályaudvart is. Az eredeti pályaudvar egy hatalmas, fából épült, fedett csarnok volt a vágányok felett. Az akkoriban high-technek számító épület és az elrendezés volt a minta a később épülő Keleti és Nyugati számára is. A Déli története innentől hirtelen egyszerű lesz, mert hiába jött két világháború, forradalmak, technikai fejlődés, a pályaudvart az elkövetkező 100 évben legfeljebb foltozgatták, ha valamelyik világégésben károkat szenvedett.
A fejlesztéseket követően a Nyugati lenne Budapest főpályaudvara. Az építés technológiájáról is szó volt: nem pajzsot fognak használni, hanem bányászati technológiát. A műszaki igazgató elmondta, hogy a Sas-hegy, Villányi útnál könnyen megépíthető lehetne plusz egy megálló, akár az alagút átadása után 10 évvel is. Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
És most érkeztünk el a kompenzálás tárgyához, a Déli és a Nyugati pályaudvarhoz. Lázár János fejében a városligeti Múzeumi Negyeddel kapcsolatos szakmai kritikák, és az egyik múzeumelhelyezési kibúvóként felkínált Nyugati és térsége (Tarlós István 2010-es főpolgármesteri programjában szerepelt ez az elképzelés, aki a Finta Stúdió koncepcióját tette itt a magáévá) úgy csapódott le, hogy ha a város legfontosabb közparkjából a kormány valamilyen megfontolásból kulturális intézményi területet csinál, akkor az elégedetlenkedőket talán kompenzálni lehet a Nyugatinál létesített parkkal. A Janesh Péter, Minusplus és Kengo Kuma közös Kormányzati Negyed pályázatánál felvetett lehetőséget most groteszk csavarral emelik be a közbeszédbe. E koncepció szerint a történeti parkot (mellesleg a világ első közparkját) 2018-ra beépítési területté alakítanánk, miközben a távoli, 2022-es jövőben egy vasúti zárványt felülépítve hoznánk létre egy új parkot. Ezt a képtelenséget pedig kormányzati szinten teljesen logikus döntésnek hiszik.
Budapest elveszítette önrendelkezését fejlesztései felett, olyan irányokba tart, amelyek a többség bizalmát néhol kimutathatóan, néhol csak érzékelhetően, de nem élvezik. A Vár kormányzati negyeddé történő átalakításával, illetve ezzel párhuzamosan a Városliget történeti közparki jellegének múzeumi intézményterületté alakulásával intenzíven foglalkoznak a szakmai körök és immár a széles közvélemény is. A legjellemzőbb reakció az értetlenség, a feltartott kéz és a kemény tiltakozás. Forronganak az internetes fórumok, nyilatkozatháború zajlik, számottevő pályamódosítás, hatás nélkül. Eközben a legfőbb érdekképviseleti szakmai szervezetek, elsősorban a MÉK, a BÉK és MÉSZ csendesek, nagyon csendesek. A budai vár és a Városliget építészeti programjában olyan elemek kezdenek megjelenni, amelyeket eddig csak félresikerült örökségvédelmi projektekben láthattunk, például az ICOMOS citromdíjas nyírbátori várkastély esetében. A Budai vár publikált rendereit vagy a Városligetben újraálmodott Közlekedési Múzeum és a Gyerekszínház terveit nézegetve az embernek az az érzése, hogy Magyarországon új építészeti stílusirányzat van születőben: a populista historizmus.