7 Rendkívül fogékony volt a művészetekre, különösen a zeneművészet ragadta meg fantáziáját; a királyi sarj igen tehetséges zeneszerzőnek és muzsikusnak bizonyult. Példás nevelést kapott, hét nyelven, németül, latinul, franciául, olaszul, spanyolul, csehül, és magyarul is kitűnően beszélt. II. Ferdinánd német-római császár, Ferdinánd főherceg apjának korabeli portréja Forrás: Wikimedia Commons Noha politikai világképét II. Amikor Istvánt királlyá koronázták - Cultura.hu. Ferdinánd bizalmas tanácsadói, a jezsuiták az ellenreformáció szellemiségében alakították, amikor apja halála után 1637-ben a német-római császári trónt is elfoglalta, sokkal békülékenyebb politikát folytatva arra törekedett, hogy ha kompromisszumok árán is, minél előbb lezárja az Európát vérbe borító harmincéves háborút. A Sopronban magyar királlyá koronázott III. Ferdinánd portréja Forrás: Wikimedia Commons Az uralkodásra való felkészítés jegyében és az államügyek intézésének megosztása céljából apja elhatározta, hogy fiának adományozza a magyar koronát. Pestisjárvány miatt lett Sopronnak koronázó temploma A magyar rendekkel egyetértésben kezdték el az ekkor 17 éves Ferdinánd főherceg pozsonyi megkoronázásának előkészületeit.
Egy zenerajongó főherceg útja a Szent Koronáig 1536-ban az országgyűlés ideiglenesen Pozsonyt tette meg a Magyar Királyság székhelyének. Fehérvár, majd Buda török kézre kerülése miatt 1564-től, I. Miksa magyar királlyá koronázásától kezdve egészen Ferenc József 1867-es megkoronázásáig a pozsonyi Szent Márton-templomban zajlottak a koronázási szertartások, és a Szent Koronát is itt, a pozsonyi várban őrizték. Ferenc József 1867-es budai megkoronázása három évszázados közjogi hagyománynak vetett véget Forrás: Wikimedia Commons A bigottan katolikus abszolutista Habsburg uralkodó, II. Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?. Ferdinánd igen tehetséges és szépreményű fiát, Ferdinánd főherceget már korán bevonta az államügyek intézésébe. Az 1608. július 13-án született főherceg külsőleg és belsőleg is jelentősen különbözött apjától. Pozsony esti Duna-parti látképe a folyó fölé emelkedő várral, ahol a Szent Koronát őrizték. A várdomb előterében látható kivilágított Szent Márton-templomban zajlottak a koronázások 1564 és 1867 között Forrás: Picasa 2.
1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el, a székesfehérvári bazilikába temették. 1083. augusztus 20-án szentté avatták. István a magyar államiság szimbóluma lett, legnagyobb érdeme a magyarság európai beilleszkedése. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., hazánkban augusztus 20., amely 1991 óta hivatalos nemzeti és állami ünnep.
Figyelt kérdés Két évszámot, 1000 és 1001-et olvasok felváltva. Valahol szilveszter napját, valahol pedig karácsonyt jelölik meg. Rengeteg forrást olvastam, és még mindig nem tudom, melyik a hiteles. Hogyan tudhatnám meg? 1/2 anonim válasza: "A koronázásra időpontjául a krónikák és az évkönyvek hol az 1000., hol az 1001. évet adják meg. A pécsi püspökség alapítólevelének dátumából kiderül, hogy 1009. augusztus 23-án István király uralkodásának 9. évében volt, a koronázás tehát 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között történt. " [link] Nem hinném, hogy létezik "hiteles" forrás. :( 2013. febr. 12. 14:36 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 A kérdező kommentje: Igen-igen, épp most nézek egy dokumentumfilmet és ebben is ez hangzott el. Mikor koronázták meg istvan gimnazium. Bizonytalan. De ez legalább hiteles! Vagy ez, vagy az. :) Köszi a választ! Remélem másnak is hasznos lesz majd. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
A királyi méltóság ekkor még szakrális, tehát részben papi jellegű volt: a koronás uralkodót nemcsak világi személynek tekintették, hanem felszentelt papnak is, s ebből eredő különleges hatalmánál fogva ekkor még az egyház ügyeiben is dönthetett, ami később csakis a pápát illette meg. Ennek tulajdonítható, hogy a kor államalapító királyai egyúttal országuk egyházának szervezői is lehettek. Esztergom 1001-ben vált érsekséggé, amiből arra következtethetünk, hogy a magyar nép keresztény hitre térítése jó ütemben haladt. Merseburgi Thietmar egyetlen aktusként emlékezett meg a magyar egyházszervezésről, a püspökségek alapításáról és a királyság létrejöttét jelentő koronázásról. Szerinte Vajk III. Ottó császár kegyéből és biztatására kapta meg a koronát. Mikor koronázták meg istvan na. Az ezredforduló idején II. Szilveszter volt a római pápa, akit III. Ottó császár tanítójaként és barátjaként tartottak számon. Így ők közös egyetértésben biztosították a magyar uralkodó számára az egyházi és a világi támogatást. A koronázás időpontjául a krónikák és az évkönyvek esetenként az 1000., máskor pedig az 1001. évet adják meg.