Jelenleg egész jó állapotban, graffitiktől megtisztítva láthatóak, mert volt idő, amikor sajnos össze-vissza voltak firkálva. Most csak a galambok tisztelnek meg egy-egy szobrot...... Az aluljáró egy részlete, ahol az alábbi szobrok láthatóak Az aluljárót ez az átlátszó műanyag fal választja el az alább látható Fürdőmúzeumtól Római kori fürdő maradványa a Flórián téri aluljáróban - az Árpád-hídra vezető felüljáró alatt "Az aquincumi legio fürdőjét ma már csaknem teljes mértékben ismerjük. A tábor két főútjának kereszteződésében állott a monumentális, 120 × 140 méteres épület. Főbejáratai is e főutcákról nyíltak. Az épületet a II. században emelték, majd többször átépítették. Latin elnevezését egy Kr. u. 268-ból származó újjáépítési feliratról ismerjük. Tornacsarnok, hideg, langyos és forró vizű medencék, fürdőkádak, izzasztókamra és tágas, padlófűtéssel ellátott termek szolgálták a katonák felfrissülését. Itt bőséges lehetőségük nyílt a testgyakorlásra és a tisztálkodásra. A Tharmae Maiores romjai a Flórián téri aluljáróból nyíló Fürdőmúzeumban tekinthetők meg. "
A Kr. u. II. században felépült katonai tábor Szentendrén, az egykori római tartomány, Pannóniai része volt. Ebből a korszakból számos jelentős régészeti emlék maradt ránk, a családi síremlékektől az oltárkövekig. az ezeken látható ábrázolások és feliratok a nézők elé tárják a korszak akkori szokásait és hitvilágát csakúgy, mint a legfontosabb viseleteket vagy katonai emlékeket. A feltárt leletek az 1920-as évektől gazdagítják a város régészeti gyűjteményét, melyek egy része később aztán Aqiuncumba került, egy másik része pedig a Ferenczy Múzeum helytörténeti anyagai között kapott helyet. A 11-es út mentén található Római Kőtár, az egykori Ulcisia Castra (Farkasvár) területén, a Római Sánc utca 7. szám alatt 1970-be nyitotta meg kapuit. A római kori tábor falainak maradványai a középkorban még láthatóak voltak, a 19-20. században tűntek el a föld színéről. A tábor területén kezdetben szőlők és gyümölcsösök voltak, majd néhány villa is épült ugyanúgy, ahogy a későrómai temető területére is.
Bár hazánkban több jelentős római kori lelőhely található, egy dologban mégis kitűnik közülük Pécs. Hogy miben? Hát abban, hogy a pécsi római kori emlékek, pontosabban az ókeresztény sírkamrák területe az egyetlen régészeti világörökség jelenleg Magyarországon. Az egyik római kori szarkofág két különböző nézetből Sopianae a római korban Sopianae települése több fontos közlekedési útvonal találkozási pontjában feküdt a Mecsek lábánál. Az eddig feltárt régészeti leletek alapján a Kr. u. 1. század utolsó harmadától mondható biztosra a rómaiak jelenléte a területen. A Kr. 2-3. századból ismertek feliratos kőemlékek, a 3. századtól pedig már biztosan városias településsel kell számolnunk. A 3. század végén - mikor Diocletianus császár két részre osztotta Pannonia Inferior területét - Valeria tartomány polgári közigazgatási központja lett. A mai belváros területén elterülő római kori település központi részét legkésőbb a Kr. 4. században városfallal vették körbe. A város római életének a hunok vetettek véget Kr.
Az alábbiakban Magyarország kb. 11 000 műemléke közül található meg néhány, település, építménytípus, valamint korszak és stílus szerinti csoportosításban.