A költésben mindkét szülő kiveszi a részét. Kicsiny termetének köszönhetően a fa vékony ágain is képes táplálkozni. Nyáron főként a lombkoronában élő rovarokkal, hernyókkal, levéltetvekkel, pókokkal és kétszárnyúakkal táplálkozik. Télen többet láthatjuk a fa törzsén, ahol a kéreg alatt keres táplálékot. A hideg hónapokban a madáretetőkön is találkozhatunk vele. A harkályetetőkben, de kisebb énekesmadaraknak kihelyezett etetőkben is felbukkanhat, ha éppen nincsenek sokan az asztalnál. Ez az óvatos kismadár is magvakat, faggyút, kisebb darabokra tört diót "rendel". Nagy fakopáncs | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Érdekességek A szajkó kitűnő hangutánzó: élethűen tudja utánozni más madarak hangját, úgymint az egerészölyv kiáltását, a varjak károgását és a fácánkakast is. Az embereket is megtévesztve képes utánozni a szekérnyikorgást és a kutyaugatást is. Képességéből adódik a "szajkóz" kifejezés is. Természetes élőhelyén kiváló riasztó: éles, figyelmeztető hangjára az erdő minden vadja felfigyel. A szajkó – a legtöbb galambfajhoz hasonlóan – mindenevő madár Másik érdekesség a szajkóról, hogy fészekrabló, ezért természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontokból is ellentmondásos a megítélése.
Nászidőszakban a hím a többi fakopáncstól eltérően keveset dobol csőrével a fák törzsén. Inkább jellegzetes nyávogó hangját hallatja ilyenkor, melyet akár több száz méterről is hallani lehet. Hernyókat, levéltetveket, kétszárnyúakat, pókokat, bogarakat fogyaszt. Táplálékát főként a lombkoronából és a fa törzséről gyűjti, a talajon ritkán keresgél. Állandó madár, de télen kóborolhat. | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Egész Európában, Észak-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában megtalálható. Hazánkban a leggyakoribb harkályféle. A fák lombkoronájában lévő hernyókat, törzsön lévő rovarokat fogyasztja, de táplálékának részét képezik a hangyák is. Télen csonthéjas gyümölcsöket, makkot is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik. Ez a harkályfélék közé tartozó madár elképesztő kéregmintás tollazattal rendelkezik, sokszor még pár méterről is nehéz észrevenni. Ha veszélyben érzi magát, fejtollait felborzolja és nyakát kígyószerűen tekergeti. A nevét is innen kapta. Főként hangyákkal táplálkozik, melyeket a talajon vagy a fatörzsön szedeget össze.
Nagy kócsag ( Egretta alba) Nagytermetű, karcsútestű, hófehér színű gémféle. A magyar természetvédelem címermadara. Nagy kiterjedésű, sűrű nádas mocsarak, tavak környékének lakója, de gyakran mezőgazdasági földeken is megfigyelhetjük őket. Fészkelésre kedveli a sűrű, öreg nádat, telepei rendszerint más gémfajokéhoz társul. Szívesen lesi zsákmányát a nádszegély vagy csatorna mentén, kiöntések közelében, frissen leeresztett halastavakon, esetleg. tavaszi vadvizeken. Tápláléka főleg halakból áll, de ebihalakat, gőtéket, rovarokat, hüllőket is fogyaszt. Vonuló, de enyhébb teleken át is telelnek. A bokortanyás térség nagyobb, háborítatlan nádasaiban költ, de táplálkozó, átrepülő egyedeit is sokfelé láthatjuk. Fokozottan védett faj, 4ermészetvédelmi értéke: 100. 000 Ft Népi elnevezései: lovas kócsag, fehér gém, török kócsag, lábas kócsag, páva kócsag, fehér fosgém, kolcsag, kótyag
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 1823 bájt Kertészet Balkáni fakopáncs ( Dendrocopos syriacus, Syn: -) Más neve(i): - A madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, a harkályfélék családjába tartozó faj. Védett madár! - Eszmei értéke: 25 000, - Ft. (2012) Testhossza 22-23 centiméter, szárny-fesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-80 gramm. Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű. A fiatalok fejtetője piros. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokat, azok lárváit, bábjait keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a rovarokat, de a gyümölcsöt is kedveli. Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki.