Indok: az adminisztrációs terhek csökkentése más módon is elérhető, ez a javaslat túl nagy kockázatot jelentene a hazai ivóvízbázisra nézve. Tehát érvényben maradt a korábbi szabályozás: miszerint 2018. december 31-ig kellett volna bejelenteni és fennmaradási engedélyt kérni az engedély nélkül létesült kutakra. A NAK 2018. októberében kezdeményezte, hogy a fennmaradási engedély kérésének határidejét tolják ki 2020. végéig, illetve ne társuljon hozzá bírság. A javaslatot elfogadták. 2020. júliusában döntöttek arról, hogy 2023-ig lesz lehetőség az illegális kutak fennmaradási engedélyeztetésének lebonyolítására. 2020. novemberében a vízgazdálkodási törvény módosítását irányozták elő a maximum 50 méter mély talajvízkutak engedélyezési kötelezettségének eltörléséről, illetve a fennmaradási engedélyek bírságmentes igényléséről, melyet most, december 16-án fogadott el a Parlament – írja az.
2018-ban is volt egy kísérlet a kutak engedélyeztetési kötelezettségének enyhítésére – Fotó: pixabay 2018. júliusában megszavazta az Országgyűlés: nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. További részletek az akkori törvénymódosítás tervezetből: gazdasági célú vízkivétel esetében és hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül maradt volna az engedélyeztetési kötelezettség, de lett volna lehetőség arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lett volna arra a tervezet szerint, hogy legalizálják a kutakat. A törvénymódosítás célja: az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése. 2018. augusztusában az Országgyűlés által elfogadott előbb részletezett törvénymódosítási javaslatot az Alkotmánybíróság elutasította.
(XII. 29. ) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. 23. ) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint. A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. Az eljárás illetéke 5000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!
Minden egyéb esetben az illetékes Vízügyi Igazgatósághoz kell a kérelmet benyújtani, melynek lebonyolításához mérnöki közreműködés is szükséges. A továbbiakban a jegyzői hatáskörben engedélyezhető kutak fennmaradási eljárásával foglalkozunk! A fúrt kút fennmaradási engedélyezési eljárás folyamat: 1. Keresni egy jogosultsággal rendelkező kútfúrót (érdemes ellenőrizni a jogosultságot) 2. A kútfúró leméri és feljegyzi a kút mélységét, átmérőjét, anyagát 3. Dokumentálja a kút elhelyezését (akna, kútház stb…), a hálózatra kötés módját 4. Készít néhány fényképet 5. A tulajdonos (bérlő) kitölti a személyes adatokat és az ingatlan címét 6. A kútfúró kitölti a kút mért adatait, beírja az végzettségét igazoló dokumentum számát 7. Mindketten aláírják a fennmaradási engedély kérelmet 8. A tulajdonos beadja jegyzőnek a dokumentumokat 9. Feldolgozás után megkapja a határozatot, ha más törvénybe nem ütközik a kút létezése általában a fennmaradási engedélyt is A jegyzői hatáskörbe tartozó vízjogi fennmaradási engedély kiadásához szükséges dokumentumok, adatok: Vízjogi engedély kérelem kitöltése, mely tartalmazza: 1.