Ez a makk minőségére bizonyára hatással van, de vannak arra utaló jelek – például idén a jó magkötés ellenére a makktermés elmaradása –, hogy e területen növekvő ellátási nehézségekre lehet számítani. Egyre ritkábban teremnek a tölgyfajok – Fotó: pixabay Mindezek mellett a felmelegedés kevesebb csapadékkal is jár, ami gyakran özönvízszerű felhőszakadás formájában érkezik, így nagy a felszíni elfolyás, s ennek következtében alacsony a csapadékvíz hasznosulása. Az erdőgazdálkodó egyet tehet, meg kell próbálja visszatartani a területen levő csapadékot, épített – a hordalékfák megfogására is alkalmas – berendezésekkel, erdei vízfolyásokra csatlakozó apró víztestekkel, mikróélőhelyként is funkcionáló holtfa, holtfaanyag visszahagyásával. Ahol pedig ez lehetséges – elsősorban sík területen, folyók vonzáskörzetében –, ott csatornahálózat létesítésével kell gondoskodni a vízellátásról. Kitűnő példa erre az Ormánságban jelenleg futó, Horvátországgal közös, Ős-Dráva projekt. Minden csepp víz számít!
Remek példa az Amazonas mentén elterülő erdők, amelyek a rendszeres esőzéseket segítik elő a környéken. 6. Harc az árvíz ellen A fák földben elnyúló gyökerei kulcsfontosságúak a nagymennyiségű eső ellen, főleg az alacsonyan fekvő vidékeken, mint például a folyóvölgyekben. Segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását. 7. Felszín alatti víztározók Az erdők hatalmas szivacsok módjára működnek. A leeső csapadékvíz nagy részét elnyelik, amit nem tudnak a fák, bokrok, növények magukba szívni azok tovább folynak egészen a víztároló rétegbe. Ez alapján pótolja a felszín alatti vízkészletet, amely fontos az ivóvíz és öntözés szempontjából. 8. Szélblokkolók Természetes előnyben részesülnek azok a mezőgazdaságok, amelyek az erdő mellett fekszenek: az énekesmadarak és denevérek a rovarokat, míg a rókák és baglyok az egereket pusztítják a földekről. A környéken lévő fák szolgálhatnak szélfogóként, védve ezzel a szélérzékeny növényeket, illetve a méhek beporzásában is segítségükre lehetnek azzal, ha lefogják a nagy szeleket.
G. F. Morozov: Az erdő élettana (Mezőgazdasági Kiadó, 1952) - Lektor Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1952 Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 388 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: A fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó TANÍTÁSÁNAK JELENTŐSÉGE Georgij Fjodorovics Morozov, az erdőelmélet megalkotója, a Szovjetunió kiváló tudósa, 1867 január 7-én Szentpéterváron, kispolgári család fiaként született. Atyja a... Tovább Tartalom G. Morozov tanítása az erdőről 3 Tanításának jelentősége 3 Az erdő általános fogalma 5 Morozov tanítása az erdő fejlődéséről 7 Az erdő aktív megváltozásának szükségessége és lehetősége 8 A fafajok cseréjéről szóló tanítás 10 Az erdőről szóló tanítás 12 A gyérítésről (áterdőlésről) és felújításáról szóló tanítás 13 A vágások terjedelmének szabályozásáról szóló tanítás 14 Bevezetés az erdő élettanába A szabadon és az erdőben növő fák alakjának különbözősége 15 Az erdőben növő fák eltérő alakja.
A közjóléti funkción belül lehet az erdő gyógyerdő parkerdő tanerdő kísérleti erdő és vadaspark, amit ugyanúgy elkerítenek, mint a vadaskertet. Az erdő védelmi funkciója nagyon sokrétű. Ezek a feladatok a természetvédelmi talajvédelmi mezővédő honvédelmi határ és idegenrendészeti vízvédelmi partvédelmi vízgazdálkodási településvédelmi tájképvédelmi műtárgyvédelmi örökségvédelmi bányászati erdészeti génrezervátum erdészeti arborétum Natura 2000, a Natura 2000 egy viszonylag új alkategória
Az erdő fontossága az élővilág számára Nem túlzás azt mondani, hogy az erdő tekinthető a Föld, az élővilág, az emberiség életforrásának. Földünk egyik legfejlettebb életközösségének tekinthető, hiszen életet ad a talajban található mikroorganizmusoknak, a földfelszínen élősködő moháknak, gombáknak és más növényeknek, illetve otthont nyújt az állatvilág számára is, többek között a vadállatok, a madárvilág és a különböző rovarok lakóhelyét képezi. Oxigéntermelő hatásának köszönhetően, az emberek számára is a létfenntartáshoz és fennmaradáshoz szükséges legfontosabb eszközt biztosítja. S zéndioxid fogyasztó tulajdonsága miatt pedig, a levegőt is kiválóan képes megtisztítani. Az erdő a legnagyobb szerves anyag termelőnek is tekinthető, elég, ha csak a fa növekedését, termelődését vesszük figyelembe, nem beszélve pedig az olyan anyagokról, amiket innen nyernek az emberek. Az erdőföld például, igencsak dús tápanyagtalajnak tekinthető, ami rendkívül kedvez a növénytermesztésnek is. Képes szabályozni a Föld vízháztartását is, illetve befolyásolja a klímát is.
Okostankönyv