Az említett naptári napokat születésnaptól születésnapig kell számolni. Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása és ápolása esetében a gyáp időkorlátozás nélkül jár. A tizenkét évnél idősebb, de tizennyolc évnél fiatalabb gyermek esetében a szülő méltányosságból kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását, ahogy az említett táppénzes napok kimerítése esetén is engedélyezheti az egészségbiztosítási szerv a gyáp idejének a meghosszabbítását. A napi gyakorlatban azonban a méltányosság helyett inkább saját jogán szokta az érintett szülőt keresőképtelen állományba venni a háziorvos a méltányossági procedúra helyett. Közös háztartásban élő gyermek jogán választásuk szerint a szülők bármelyike igényelheti a táppénzt, de arra nincs mód, hogy a szülők mindegyike – más-más gyermek figyelembe vételével – egyidejűleg gyápot kapjon. A gyermekápolási táppénzes napok egymás között viszont szabadon megoszthatók. Például, hogy egy ötéves gyermek esetében gyápra rendelkezésre álló 42 napból 30 napot az édesanya, a fennmaradó részt pedig az édesapa használja fel.
A Központi Statisztikai Hivatal táppénzes napokkal kapcsolatos elmúlt évekre vonatkozó adataiból kiderül, hogy a foglalkoztatottak által igénybe vett táppénzes napoknak 3-8 százalékát teszik ki a gyermekápolás miatt igénybe vett táppénzes napok (gyáp) aránya. Ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli vagy a tizenkét évesnél fiatalabb gyermekének kórházi kezelése időtartama alatt a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, akkor a gyermekápolási táppénz a szülőt megilleti. A gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályok több vonatkozásban különböznek az általános szabályoktól. Ezek közül a legfontosabb a gyermekápolási táppénz maximális tartama, amely egy évesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében évenként és 84 naptári nap; és a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb esetében évenként 42 (egyedülállónak 84) naptári nap, a hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb esetében pedig évenként 14 (egyedülállónak 28) naptári nap.
Az igénybe vett Gyáp napokat a gyermek születésnapjától születésnapjáig terjedő időtartamra vizsgálják, nem pedig naptári évenként. Az apa 2001. 12. 15-én született (8 éves) beteg gyermeke után 2010. 21-én 4 nap Gyápot igényel. A gyermek 8. életévét követően a jelenlegi Gyáp igénylésig az anya részére 5 nap Gyápot folyósítottak. A gyermek után igényelhető max. napok száma 14 nap/év, a táppénz előzmény a gyermek vonatkozásában 5 nap, így az apa mind a 4 napra jogosult lesz Gyáp folyósításra. Aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre, vagy baleseti táppénzre, Tgyásra, Gyedre, Gyesre, Gyetre is jogosult, választása alapján csak az egyik ellátást veheti igénybe. Kivétel, ha a szülő Gyes vagy Gyet folyósítása mellett munkát végez és ilyen esetben a Gyápot csak az a szülő igényelheti, aki részére az ellátást (Gyes, Gyet) folyósítják. Egyéb esetben a közös háztartásban nevelt gyermek után a Gyápot bármelyik szülő igénybe veheti, de egy csak jogcímen és az egyik szülő igényelhet ellátást ugyanazon gyermek után.