A kiterített palást, feltéve, hogy egyenes körkúpról van szó (a ferde kúp palástja szabálytalan alakú), minden esetben egy körcikk. Ennek a körcikknek kell a középponti szögét és a területét kiszámolni. Rajzot kértél, de remélem, meg tudsz bocsátani, ha én most lusta vagyok Painttel és bíbelődni. A körcikkhez tartozó körív hossza megegyezik a kúp alapkörének kerületével (2r*pi), a körcikk sugara pedig a kúp alkotója. 16,5 cm magas kúp nyílásszöge 47,6° Mekkora a kiterített palást középponti.... A körcikk területe sugár*ív/2, kúp palástjára vonatkoztatva a*2*r*pi/2, azaz a*r*pi (mi erre a képletre középiskolában Árpiként hivatkoztunk). Ha a terület megvan, azzal a körcikk másik területképletéből (kör területének szöggel arányos része, azaz az alfa középponti szöghöz tartozó körcikk területe r^2*pi*alfa/360°) kiszámolható a középponti szög (arra majd vigyázunk, hogy ami itt az utóbbi képletben r, ott nekünk majd a-val kell számolnunk). Namost. A kúp alkotója (a), sugara (r) és magassága (m) egy derékszögű háromszöget alkotnak, melynek átfogója az alkotó, egyik hegyesszöge pedig a nyílásszög fele.
E) Egy derékszögű háromszöget megforgattunk az egyik befogója körül (51. ábra). Térgeometria feladat - Egy kúp kiterített palástja egy kör 1/3 része, és ívének gossza 6 dm. Hány dm2 a kúp felszíne. Ekkor olyan forgáskúpot kaptunk, amelynek m magassága a derékszögű háromszögnek a forgástengelyen lévő befogója, másik befogója az alapkör r sugara, az átfogó pedig minden helyzetben a kúppalást egy-egy a alkotója. A forgáskúp palástja görbült felület, de kiteríthető a síkba. Ha az egyik alkotója mentén felvágjuk és kiterítjük, akkor olyan körcikket kapunk, amelynek sugara a kúppalást alkotója, ívhossza pedig az alapkör kerülete. A forgáskúp felszínét a következő összefüggéssel számolhatjuk ki: A = r 2 π + rπa. A gúlák térfogatához hasonlóan a kúp térfogatának elfogadjuk a következő összefüggést: A forgáskúp m magassága, az alapkör r sugara és az a alkotója között fennáll az r 2 + m 2 = a 2 összefüggés.
V=V 1 -V 2 egyenlőségből V=λ 3 ⋅V 2 -V 2. Itt V 2 -t kiemelve: V=V 2 (λ 3 -1). (λ 3 -1)-t szorzat alakba írva: V=V 2 (λ-1)(λ 2 +λ+1), de V 2 -t helyettesítve: V=r 2 π(M-m) (λ-1)(λ 2 +λ+1)/3 adódik. Itt (λ-1) tényezőt (M-m)-el, a (λ 2 +λ+1) tényezőt pedig r 2 – tel szorozva: V=π [(λ(M-m)-(M-m)]( λ 2 r 2 +λr 2 + r 2)/3. Felhasználva, hogy λ⋅(M-m)=M és, λr=R miatt λ⋅r 2 =R⋅r kapjuk hogy V=π [(M-(M-m))](R 2 +Rr+r 2)/3 alakot kapjuk. Ebből: \( V=\frac{m· π ·(R^2+R·r+r^2)}{3} \) . És ezt kellett bizonyítani.
1. Csonka alakzatok származtatása: A csonka testeket csonkolással származtatjuk, tehát a hagyományos testekett az alaplap síkjával párhuzamosan metszük el. 2. Csonka alakzatok jellemzői Alapvető paraméterek: T = alaplap területe t = fedőlap területe P = palást területe `1. color(red)(A = T + t + P)` `2. color(red)(V = ((T + sqrt(T*t) + t)*m)/3)` 3. Csonka kúp jellemzői: alpha = a kúp nyílásszögének a fele. Képletek: 1. `color(red)((R - r)^2 + m^2 = a^2)` `A = T + t + P` `T = R^2*pi` `t = r^2*pi` `P = (R + r)*a` 2. `color(red)(A = R^2*pi + r^2*pi + (R + r)*a)` `V=((t+sqrt(t*T)+T)*m)/3` 3. `color(red)(V = ((R^2 + R*r + r^2)*pi*m)/3)` 4. `color(red)(tg alpha = (R-r)/m)` Feladatok Csonkakúp: R = 5 r = 3 m = 7 a =? A =? V =? csonka kúp alakú víztároló tartály adatai: magasság = 15m alapkör átmérője = 8m fedőlap átmérője = 24m. Mennyi a víz térfogata száz köbméterekre kerekítve? Megoldás: R = 12m r = 4m m = 15m V =? V = m³ 2. Egy csonka kúp alakú torony magassága 8 méter, alapkörének átmérője 10 méter, fedőlapja 7, 5 méter.