Dél-Korea K orea neve a középkorban uralkodott Koryo dinasztia nevéből származik. Az egymást követő dinasztiák sorában a Csoszon uralma tartott legtovább, öt évszázadon keresztül. Ez alatt az idő alatt a buddhizmus helyét elfoglaló konfucianizmus élesen struktúrált, hierarchikus társadalmat alakított ki. Az 1910-től fennálló japán uralom, a II. Dél-Korea - Kelet-Ázsia - adat.one. világháborút követő kettészakítottság, majd a polgárháború 1953-ban egy szétzilált infrastruktúrájú agrárországot hagyott hátra, melynek energia- és ipari bázisa is jórészt Észak-Koreában maradt. Általános mutatók, 2005 Mutatók 2005 a) 2006. Terület, km² 99 274 Népesség, ezer fő a) 48 710 Városi népesség aránya, % 81, 0 Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson, USD 20 400 GDP növekedés, % 5, 0 Fogyasztóiár-emelkedés, % a) 2, 5 Munkanélküliségi ráta, % 3, 3 Árfolyam, won/USD 936, 44 A kaotikus társadalmi és gazdasági viszonyoknak az 1961-ben hatalomra került Pak Csong-Hi tábornok modernizáló rendszere vetett véget. 1979-ig tartó uralma alatt vált az ország gazdasági hatalommá.
Dél-Korea –Szaúd-Arábia 0–0 Dél-Korea –Irán 1–1 (Pak Dzsi Szung 82., ill. Sodzsaei 52. ) Dél-Korea csoportelsőként jutott ki a világbajnokságra. Az ázsiai selejtezőcsoportok végeredményét itt tekinthetik meg!
Hivatalos név: Koreai Köztársaság Időzóna: GMT+08:00 Anyanyelven: Daehan-Minkuk Autójelzés: ROK Államforma: köztársaság Pénznem: dél-koreai won (KRW) Főváros: Szöul Elektromosság: - repülőjegy foglalás szálláshelyek Ide utaznék Leírás | Utazási információk | Fontosabb telefonszámok | Földrajz, gazdaság Nemzetközi repülőterek Szöul, Puszan, Csedzsu. Népesség adatok Lakosság: 44 056 000 fő Népsűrűség: 443. 60 fő/km 2 Nyelvek: koreai, angol. Népcsoportok: koreai (98%), tunguz, mongol, kínai (2%). Vallások: buddhista. Földrajzi, természeti adottságok Terület: 99 313. DÉL-KOREA - NSO. 70 km 2 Nagyobb települések: Szöul 10 613 000, Puszan 3 798 000, Tegu 2 229 000, Incshon 1 818 000, Kvangdzsu 1 139 000, Tedzson 1 050 000, Ulszan 682 000, Szuvon 645 000, Szongnam 541 000, Csondzsu 517 000. Legmagasabb pontok: Halla-san 1950 m (Csedzsu-szigeten). Főbb folyók: Han, Raktong. Földrajz A Sárga-tenger melléke jobbára síkság, amelyet keleten a kelet-koreai hegyvidék vonulatai kísérnek, míg a délnyugati országrészt alacsony dombok borítják.
Becenév: Taegeuk Warriors, Tigrisek, Ázsia tigrisei, Vörös ördögök DÉL-KOREA ÚTJA A VB-RE ÁZSIAI ZÓNA, 3. SELEJTEZŐKÖR 3. CSOPORT Dél-Korea –Türkmenisztán 4–0 (Kvak Te Hvi 43., Szeol Ki Hjeon 57., 85., Pak Dzsi Szung 73. ) Észak-Korea– Dél-Korea 0–0 Dél-Korea –Jordánia 2–2 (Pak Dzsi Szung 39., Pak Csu Jung 48. – 11-esből, ill. Abdel Fattah 73., 80. ) Jordánia– Dél-Korea 0–1 (Pak Csu Jung 24. – 11-esből) Türkmenisztán– Dél-Korea 1–3 (Ovekov 77. Kim Do Heon 14., 86., 93. – 11-esből) Dél-Korea –Észak-Korea 0–0 Dél-Korea csoportelsőként jutott tovább a 4. selejtezőkörbe. Dél-Korea – Eurasia Center. 4. SELEJTEZŐKÖR B-CSOPORT Észak-Korea– Dél-Korea 1–1 (Hong Jong Dzso 64. Ki Szung Jong 69. ) Dél-Korea –Egyesült Arab Emírségek 4–1 (Li Keun Ho 20., 80., Pak Dzsi Szung 26., Kvak Te Hvi 89., ill. al-Hammadi 72. ) Szaúd-Arábia– Dél-Korea 0–2 (Li Keun Ho 76., Pak Csu Jung 92. ) Irán– Dél-Korea 1–1 (Nekunam 58., ill. Pak Dzsi Szung 81. ) Dél-Korea –Észak-Korea 1–0 (Kim Csi Vu 86. ) Egyesült Arab Emírségek– Dél-Korea 0–2 (Pak Csu Jung 9., Ki Szung Jong 37. )
Száz lakosra jelenleg 131 telefonvonal és 66 internet-hozzáférés jut. Források: OECD / Koreai Statisztikai Hivatal / Wikipédia / Asian Development Bank / Faludi Péter: Pak Csong-Hi gazdasági programja – a modernizáció gazdasági programja Dél-Koreában 2007. április