A csíki székelyek a XVIII. század végétől a XIX. század elejéig arra mondták, hogy csángó, aki moldovai eredetű, római katolikus volt és magyar anyanyelvű volt. Jobbára gyimesiek voltak. - Beszélünk gyimesi csángókról, moldvai csángó magyarokról, de beszélünk barcasági, sőt dévai csángókról is. Mi a különbség ezek között a népcsoportok között? - A dévaiak tulajdonképpen székelyek, Bukovinából jöttek Dévára 1888-tól. Ők bizonyos okok miatt elfogadták ez az elnevezést, valójában székelyek, legnagyobb részt csíki eredetű emberek. - A moldvai magyarság, a moldvai csángó magyarok nagy része is székely, hiszen a különböző veszedelmek, háborúskodás idején elvándoroltak innen. Kivándoroltak Moldvába, így a madéfalvi veszedelem után is. - A XV. Kik a székelyek 2019. század végétől lehetett érzékelni, hogy volt elvándorlás, majd a XVI. században a jobbágyosítás miatt került sor ilyen esetekre. Később is, például a Rákóczi-féle szabadságharc idején Csíkból nagyon sokan megtorlások elől bemenekültek Moldvába. Egy részük valószínű, hogy ott is maradt.
Tömeges kivándorlás a madéfalvi veszedelem idején volt, 1763 közepéig 292 család ment el, mintegy kilencszáz személy. - Tudjuk, hogy hová telepedtek? - Általában olyan helyekre mentek, ahol magyarok is voltak már korábban, de ők is létesítettek települést 1764 nyarán.
Ezen kívül persze Erdély és Magyarország egyéb részein is élnek székelyek, akiknek a lélekszámát összesen 1 millióra becslik. Mindent összevetve Erdély magyar ajkú lakosságának nagyjából fele székely magyar, másik fele pedig magyar.