"Beidézték a perzsa Sah-ot a római bíróságra, mert erkölcsi és anyagi kárt okozott Tot-nak. " írja Antonio Spigna egy újságcikkében. 1948-ban Reza Pehlavi perzsa sah Európába látogatott, ahol Genfben egy kiállításon megismerte Amerigo Tot alkotásait. Tot vakmerő alkotásai annyira megtetszettek a sah-nak, hogy felkérte őt, készítsen el egy nemzeti emlékművet az iráni katonákról. Az eredeti elképzelés szerint a dombormű 4 méter magas, 15 méteres lett volna, aminek az egyik oldalán az antik perzsa történelem pillanati jelentek volna meg, a másik oldalon pedig a jelen történelme. Tot nekilátott a tervezésnek. Még 1948-ban, Londoni Olimpia meglátogatása után a sah úgy döntött, hogy személyesen szeretné megismerni mind a művészt, mind pedig a terveket. A találkozó nagyon pozitív volt, a Sah jóváhagyta a 19. 000 dolláros ajánlatot, és biztosította a művészt a teljes együttműködéséről és segítségéről. Megegyeztek a részletekről. A találkozó e szavakkal fejeződött be: "Hamarosan találkozunk Teheránban. "
Amerigo Tot múzeum - Pécs Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. 1984-ben nyílt meg a kiállítás Amerigo Tot (1909-1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalon Itáliába költözött mester itt elhelyezett művei a teljes életpályát átfogják. Tóth Imre Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, majd a Bauhausban tanult, az 1937-től Itáliában élt mester itt látható alkotásai a teljes életművet bemutatják. Az 1984-ben nyílt kiállítás legfontosabb darabjai: a Keresztelés dombormű (1938), Kalapos szép Partenopeia (1947), Holdnézők és kavicsasszonyok sorozat (1947), a Csurgói Madonna pirogránit változata, Kereszt mint proteszt (1969). A gyűjtemény épületfelújítás miatt jelenleg nem látogatható. További információk: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága - Amerigo Tot Múzeum Pécs, Káptalan utca 2. Tel: +36 (72) 514-040 1 / 2 Pécs Pécs az ország dél-nyugati szélén, a horvát határ közelében található.
Láthatjuk még egy kinyomtatott blog posztjait, amikben a szerző látleletet vesz a művész Olaszország eldugott sarkaiban rozsdálló munkáiról. Továbbá ismert kortárs művészek próbálnak meg reflektálni a tejbe-vajba fürdetett nyugati modernistára. Kesztyűbábot varrnak a szobraiból, mészkő éket faragtatnak megbillent síremléke alá, és élcelődnek azon a montázsgyakorlaton, ahogy pici szobrait fénykép-háttér előtt fotózta újra. (Ebből születtek a holdbéli tájon menetelő, Transformers robotfigurákra hajazó organikus gépszörnyetegek. ) Na de ki volt Amerigo Tot? A fehérvárcsurgón született Tóth Imre? A Munka-kör lelkes kommunistája, aki turulista tüntetőket vert a harmincas években? A bauhausler, a tengerész, a szökevény vagy az ejtőernyős partizán, az autóversenyző vagy a filmszínész? A szabadelvű nőfaló itáliai szobrász, akinek barátságát maga a pápa is kereste? Vagy Don Corleone testőre, akinek hüvelykujját Picasso megirigyelte? A kiállítás semmiféle válasszal nem szolgál, csak sejtet, konfabulál és mítoszt rombol.
További bejegyzések Összes bejegyzés Etiam quis erat mi, nec laoreet null