A 2, 3 hektáros területen kialakított Dino- és Kalandparkban tucatnyi, az eredetivel azonos nagyságú dinoszauruszt láthatnak a látogatók. Az őshüllők mozgatják a végtagjaikat, a fejüket, pislognak és hangot is adnak. A látványosságot mintegy 200 millió forintos beruházással hozta létre a magyar tulajdonosok kezében lévő Rezi Park Kft. - mondta el az MTI-nek a helyszínen a társaság ügyvezetője. Báró Ferenc hozzátette: a dinoszauruszokat Kínában gyártották, ugyanaz a cég készítette a mozgó őshüllőket, amelyik a Jurassic Park-filmek számára gyártotta az abban látott állatokat. Magyarországon ez az első ilyen park, de a környező országokban is csak néhány helyen található hasonló létesítmény, amelynek elemeit hajóval, konténerekben szállították Európába és a gyár két szakembere szerelte őket össze a helyszínen. A település határában található parkban a dinoszauruszok mellett felnőtteknek is szánt kötélpálya, vizes szörfszimulátor, csónakázó medencék és mászóknak felállított sziklatorony is áll.
A Bakonydraco szárnyfesztávolsága 3-3, 5 méter, fogatlan állkapcsából arra következtetnek a kutatók, hogy halakkal, vízparton élő ízeltlábúakkal és puhatestűekkel táplálkozott. Jurassic Park A Hungarosaurus mellett álldogáló keményfejű gyíkot, a rikoltozó Pachycephalosaurust túlkiabálva Ősi Attila elmondja, a dino- és pretoszauruszon kívül teknős-, krokodil-, madár-, gyík és moszaszaurusz-maradványokat találtak, de még negyven évre elegendő ásatási területet tartalmaz a lelőhely. Most támogatókra várnak a további expedíciók lebonyolításához. Közben a keményfejű gyíkot szemlélő házaspár férfi tagja szerzetesekhez hasonlítja az őshüllőt, és hangosan örvendezik, hogy most már Magyarországnak is van a Földet százhatvan millió évig uraló dinoszauruszokból: "Tisztára Jurassic Park, végre a magyar népé a magyar dínó. " Dinoszauruszok csodás világa kiállítás Cím: Budapest, 13. kerület, Váci út 19. Nyitva tartás: hétfő-péntek: 9-17 óráig szombat-vasárnap: 10-18 óráig Jegyárak felnőtt: 800 forint gyerek: 700 forint csoportos: 600 forint pedagógusoknak ingyenes
A laikusok maximum elképzelni tudják, milyen lehetett az élet a dinoszauruszok korában, amikor az őslények álltak a tápláléklánc csúcsán. A szórakoztatóipar is előszeretettel nyúl az izgalmas témához, és többek között olyan filmremekekkel viszi közelebb az ismeretlen korszakot a nézőkhöz, mint a Paramount Channelen július 18-án és 25-én látható Jurassic Park 1-2. Steven Spielberg zseniális klasszikusaiban számtalan ma már kihalt állat jelenik meg - álljon itt néhány érdekesség, ami segít megismerni a dinók valódi életét. A Tyrannosaurus és a Stegosaurus soha nem találkozhatott volna A Jurassic Park filmek sztárjaként is emlegetett Tyrannosaurus (T-rex) a világ egyik legismertebb dínója. Környezetében a legnagyobb húsevők közé tartozott, így egyes szakértők szerint többek között olyan őslényekre vadászott, mint amilyen a Spielberg-mozikban szintén feltűnő Triceratops is volt. Maradványait a mai Észak-Amerika nyugati részén fedezték fel, amelyek szerint kora a kréta időszak utolsó három millió évére, a körülbelül 68–65 millió évvel ezelőttre tehető.
És, hogy miért hat ez ránk így? Mert a Jurassic Park mind látványt, karaktereket, mondanivalót és gondolatiságot tekintve ugyanolyan egyedi és friss, amilyen 25 évvel ezelőtt volt, és szerencsére hiába érkezik majd újabb és újabb folytatás, az eredeti fényét nem halványítja el. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek
Láthatunk például triász időszaki pörgekarúakat a Balaton-felvidékről, csigákat a Remete-hegyről, de megismerhetjük a veszprémi Jeruzsálem-hegyen talált kavicsfogú álteknőst és a zsiráfnyakú őshüllőt is, melynek leletei a Bihar-hegységből kerültek elő. Ez utóbbi faj a tengerek partközeli vizeiben élt és meglehetősen különösen nézett ki: csak a nyaka háromméteres volt. Halgyík és krokodil a Gerecsében A jura időszak legtipikusabb hazai leletei az ammoniteszes mészkövek. Az ammoniteszek külső megjelenésükben a csigákra hasonlítottak, de a polipokkal álltak közeli rokonságban. Ezek az állatok az őslénykutatók és a geológusok kedvencei, mivel remek kormeghatározók. Nagy tömegben fordultak elő, formájuk és díszítésük gyorsan változott, és minden egyes időszakra és korra más-más ammonitesz volt a jellemző. De nem kell kutatónak lenni ahhoz, hogy ammoniteszeket láthassunk a hazai hegységekben. Sőt akár a középületek lépcsőit figyelve is rábukkanhatunk a jellegzetes, csavart formákra. A kiállításon az átlagos méretű darabok mellett két hatalmas példányt is láthatunk.