Figyelt kérdés Üdv Mindenki! Valaki tudna nekem segíteni? Ady Endrétől a Lédával a bálban és Őrizem a szemed versek összehasonlítását adták fel házi feladatnak, mint fogalmazá néhány mondatot írnátok a költeményekről összehasonlító formában? Csinszka és Léda szerelem összehasonlítása, valaki segítene benne?. Köszönöm előre is a segítségeteket! Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a romantika szerelemfelfogását Petőfi szerelmi költészetét Ady életrajzának fontosabb tényeit Ady költői szerepét, ars poeticáját a századelő magyar irodalmának stílusirányzatait Ebben a tanegységben megismered Ady szerelmi lírájának újszerűségét képes leszel összehasonlítani a Léda- és a Csinszka-verseket A szerelemmel kapcsolatban sokféle tapasztalat és sokféle felfogás létezik a világban. A keresztény kultúra megkülönbözteti az égi és a földi szerelmet, a testi örömöknél fontosabbnak tartva a lelki javakat. A romantikus szerelemfelfogás ezt az örökséget vallja magáénak: a szerelem elsősorban két ember lelki egységét, szellemi kiteljesülését jelenti számára. Catullus, a római költő óta viszont azt is tudjuk, hogy a szerelem nemcsak harmonikus együttlét, hanem ambivalens érzés is lehet: "Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én ezt. Ady Endre Őrizem a szemed című versének elemzése. Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez a kín. "
Már a vers címe is meghökkentő: a nász egyértelműen a testiségre utal. A romantika szerelmi költészetéből megszokott békés gerlepár képe helyett a ragadozó héja motívuma a szerelmi szenvedély egymást űző, gyilkos ösztöneit emeli ki: "Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. " A héja-pár nyárból őszbe tartó útja, az utolsó nász és a lehullás képe tagadja az örök szerelem fogalmát. Hat év múlva az Elbocsátó, szép üzenetben Ady kegyetlenül leszámolt a szeretett nővel: "Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, Akartam látni szép hullásodat S nem elhagyott némber kis bosszuját, Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben. " A szerelmi harcoknak, egymás gyötrésének mindörökre vége lett. Ady nem sokáig maradt társ nélkül. Egy 16 éves lány rokoni kapcsolatukra hivatkozva leveleket kezdett írogatni neki egy svájci leánynevelő-intézetből. Ady Endre Őrizem A Szemed - Ady Endre: Őrizem A Szemed By Balázs Szénás. Boncza Berta hamar az ujjai köré csavarta a költőt, aki a Lédával való szakítás után ezt írta: "ámbár nekem mindegy: vagy megházasodok, vagy elzüllök, vagy meghalok. "
A kézfogás a testi kapcsolat kifejezése, a léleké a szem. Nem hiába szól annyi közmondásunk és szólásunk a szemről, ami mindig is a varázslat, a bűvölés egyik eszköze volt. A szem tükrözi leginkább Csinszka erejét, fiatalságát, ezért néz mélyen a lány szemébe a költő: lélekben is belekapaszkodik. Ezek a sorok az otthon békéjét, biztonságát, nyugalmát tükrözik. Hangulatuk már-már idilli. Az egyik oldalon ott áll az idegen világ rideg valósága, a másikon ezzel szemben a társra lelt ember. Az egymásra nézés, az egymásba kapaszkodás fontosságára, jelentőségére utal, hogy Ady a hétköznapi őrzöm helyett, a régiesebb, pátoszosabb őrizem formát használja. Az egymást fogó kéz és az egymásba mélyedő szem képe biztonságérzetet, nyugalmat áraszt. A megismételt "vénülő" melléknévben az öregség és a szerelem ellentétének feszültsége húzódik meg. A második szakaszban a kozmikussá váló kép (világok pusztulása), a sor elején lévő metafora (ősi vad), s a rímek eltűnése a háborús rettenetet, a riadalmat közvetíti.
A kiúttalanságot, a tanácstalanságot, félelmet tovább fokozzák a záróstrófa megválaszolhatatlan kérdései (miért, meddig), az ellentétes mellérendelő mondat a két fél egymásra utaltságát, illetve a beszélő féltő ragaszkodását közvetíti. Lofty elektromos kerékpár akkumulátor doboz Legszebb magyar versek a szeretetről
Éveken át leveleztek, és egyre bensőségesebb hangon írtak egymásnak. Végül 1914 áprilisában személyesen is találkoztak: kiderült, hogy Berta gyönyörű, különc és egzaltált teremtés, Adyéhoz hasonló, érzékeny idegrendszerrel. Apja, Boncza Miklós erdélyi földbirtokos volt, s ellenezte a szerelmüket, hiszen Ady ekkor már 37 éves volt, ráadásul fáradt és beteg, míg Berta egy virulóan egészséges, szép, fiatal, 20 éves lány. Magát a költőt is kételyek gyötörték, ennek ellenére 1915 márciusában összeházasodtak. Ekkor már folyt az első világháború, s Ady számára a háborús téboly és őrjöngés közepette menedéket jelentett ez a kapcsolat. Feleségéhez írt verseinek alaphangját elsősorban ez a megnyugvást, védelmet kereső és nyújtó gesztus határozza meg. A költő reménykedett a magánéleti harmóniában: a felzaklató közéleti események, a háborúval kapcsolatos reménytelenség-érzés, a nemzeti sors kilátástalanságának baljós előérzete közepette a fiatalasszonyba kapaszkodott. A Csinszka-versek varázsát a szépség és az idill megőrzésének szándéka adja.
A népi jelleget, nyugalmat a viszonylag hosszú, 3 s 4 szótagú, szavak nagy száma (53, 9%) is felerősíti. A formai sajátosságok a megtalált boldogsághoz való ragaszkodásról, nyugalomról beszélnek. Az egymást fogó kéz s az egymásba néző szem képe biztonságérzetet áraszt: sugallja a védő, gondoskodó érzés kölcsönösségét. A legtöbb kultúrában az egymást fogó kéz s az egymásba mélyedt szem mindig is a társra lelt sorsokat, szerelmespárokat jelenítette meg. Érződött az ábrázolt mozdulatokon át az otthon lényege: egyfelől az idegenséggel szemben a biztonság, másfelől pedig az értelmetlen létezéssel szemben az értelemmel telített emberi létezés. De a felszín nyugalma mélyén megjelenik mindnyájunk közös sorsa, a "vénülő" melléknév megismétlésével, a halál közelsége, közeledése. Csupa nyugtalanság a második strófa. Eltűnik a magyaros verselés, melyet a szeszélyesen hullámzó időmérték váltja fel; enjambement-ok, a rímtelenség és a néhány szótagú szavak sokasága szakítják meg a vers szabályosságát.