Arra, aki ezzel a problémával küszködik, jellemző a nyomott hangulat, a türelmetlenség és az értéktelenség érzése, valamint a nagyfokú figyelmetlenség, és az alacsony teljesítőképesség. Ráadásul a nappali aluszékonyság gyakran hajlamosít más kísérő betegségekre – ezt vizsgálatok is igazolták. Épp ezért a sikeres kezeléshez elsőként az okokat kell pontosan tisztázni, mert a legtöbb, ilyen panasszal járó betegség jól kezelhető, de legalábbis karbantartható. Mi állhat a háttérben? 1. A leggyakoribb ok a "modern" élet átka, a kialvatlanság. Manapság 25%-kal alszunk kevesebbet, mint száz éve, ám nem azért, mert szervezetünk ennyivel is beéri. Varga Imre: Önarckép-nélkülem (Magvető Könyvkiadó, 1987) - antikvarium.hu. Rengeteget tévézünk, számítógépezünk, és mindezt az alvásidőnk kárára, önként. Aztán ott vannak az éjszakai műszakban dolgozók, akik egy hét alatt körülbelül nyolc óra alváshiányt halmoznak fel, ami aztán összeadódik. Az egyéni tűrésképességtől függően aztán, akár 2-3 év alatt jelentkezhet az álmatlanság, majd az aluszékonyság és a kimerültség testi-lelki jelei.
Béla bácsi aznap is a kakasokkal kel, ahogy minden reggel. Lábát mamuszba bújtatja, és csíkos pizsamájában kiballag a hosszú ház folyosójára. Betér a kamrába az agyonkarcolódott műanyag tejtartóért, amelyben a zacskós tejet megaludni hagyta. A konyhába érve elővesz egy öblös alumínium kanalat, és leteszi az aludttej mellé. Kérges tenyerével végigsimít a vágásnyomokkal teli viaszkosvásznon, amely sok éve fedi már az asztalt. Újat kellene venni, tudja jól. Aztán a nagykéssel keresztet rajzol a cipó aljára, kanyarít belőle egy jókora karéjjal, és odakészíti mellé a bicskát is. Hogyan lehet éjjel, tanulás közben ébren tartani magam? Mennyi kávét igyak,.... Hiszen nem mehet kárba az a jó kenyér, meg kell szelni, hogy ne morzsálljon a töréstől. A reggelihez bekapcsolja a régi Sokol rádiót, és komolyzene tölti be a szűk konyhát. Valami jó hosszú darab lehet, talán a felesége, Isten nyugosztalja, ismerte volna. Sebaj, nemsokára biztosan jönnek a hírek. A foltos macska Béla bácsi lába köré tekeredik, aztán felugrik az ölébe, kezét meglöki, és a kamrahideg aludttej lecseppen a viaszkosvászonra.
Ő játékosan bosszankodik, mert ez is a reggelek része, de már nyúl is a csészealjért, és kanalaz egy kis csemegét az éhenkórásznak. Közben a kakukkos órára pillant, csak hogy tudja, mikor következnek a hírek, ám hiába nézi. A csontfehér számlapon nincsen mutató. Egy sem. – Ej, ej… – csóválja a fejét tanácstalanul. – Hát ezt meg mi lelte? Csak nem te vótál, Mirci? Hiába néz a macskára, az nem foglalkozik vele, elégedetten tisztogatja hosszú bajuszáról az aludttejet. A bácsi vállat von, és nekikezd a dolgos napnak. Nem tudni, milyen nap lesz ez. Téli-e vagy nyári, esős vagy napsütéses, barackfametszős vagy kukoricakapálós. Az biztos, hogy Béla bácsi reggeli után felöltözik, leforrázza a darát a disznóknak, és az ellátásuk után hozzáfog a többi tennivalóhoz. No meg az is biztos, hogy a szomszéd Erzsi néni hamarosan a kapuban kiabál neki, itthon van-e. Béla bácsi csak sokára hallja meg, hiszen csengője nincsen, a kutyaugatással meg nem nagyon törődik, mindent megugat az a jószág, még egy arra repülő falevelet is.