Kitanulják minden csillag indulattyát, Saturnus, Jupiter, Mars s Venusnak uttyát, S alább ereszkedvén felhők országára, Bátran tekéngetnek dörgő homályára. Itt a természetnek örökös rendeit, Csudálkozva nézik rettent törvénnyeit. Szóval: tudományok mindegyik neméből, Részesül nemzetünk dicsőség fénnyéből. S igy még hiszem Buda tudós teteiről, Swittenek s Kolbertek nőnek bérceiről. Apollón | Ki kicsoda az antik mítoszokban | Kézikönyvtár. Pihenj már, nemzetem, szerencséd karjain, S mint Sándor megállván Hipásis partyain, Töménnyel áldozott képzelt isteninek, Kik védelmezői voltak sereginek, Ugy te emelj oltárt, emelj márványokat, Ird a jövendőre e boldog napokat, Rajzold le trónussát Nagy Teresiának, Nevezd tudományok s kegyesség annyának, Tedd hozzá, hogy negyven nyár hevességében Véle a boldogság országlott székében. Sőt kisdedidet is, kik annyok öléről Csüggvén életeket szijják emlőjéről, Tanitsd meg illy kegyes királynéd nevére, S esküttesd sziveket örök hivségére. Te pedig, Minerva, Musák seregével, Kik, elhagyván Pindust Trácia völgyével, Ide lakni jöttek Dunának partyait, Pallérozván népek szilaj szokásait, Kedvellyétek, kérlek, e szeléd helyeket, Ne ijesszék elmult százok sziveket.
Kallimakhosz, majd az újkorban Shelley himnuszt, Keats ódát írt hozzá. – Az ókorból számos pompás szobra maradt fenn, főleg görög művek római másolatai (Belvederei ~, ~ a múzsák élén, Gyíkölő ~, Lanton játszó ~), valamint többszáz vázakép, dombormű és falfestmény. Minek az istene Mars a római mitológiában? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - európai mitológia. Az újkorban is sokan megfestették (Veronese, Lotto, Reni, Poussin, Jordaens, Domenichino, Tiepolo, Delacroix), Bernini és Rodin szobrot mintázott róla. – Lully és Mozart Apollo és Hyacinth címen operát, Stravinsky Apollón Muszagétész címmel balettzenét írt. II B2, III A3, IX D2, X A3, XII B2, XIII A3, XIV A2, XIV B2, XIV C3, XV D1
* De már a szép hajnal piros szekerével Fellépett egünkre ohajtott fénnyével. Uj életre hozza világ gyermekeit, Gyengén aranyozván erdőknek teteit. Olvasom nemzetem könyvező szeméből, Hány áldást küld néki dobogó szivéből! Barátim! Párosi fehér márványokból Emeljünk oszlopot, borostyán-ágokból; Irjuk fel e napot fényes tetejére, Hogy hasson sugára onokák szivére. Megnyilik az innep! Látom méltóságát, Látom magyarimnak régi buzgóságát. Ó mennyi áldozat esik Tresiának, Mennyi sóhajtását hallya országának! Boldog fejedelem, ki népe szivében Igy csinál országot, s igy jut hivségében. Címerhatározó/Lulla címere – Wikikönyvek. Ezer kegyessége béfejezésére, Pállást helyhezteti Buda tetejére; S hogy örökösittse hazánkban szállását, Ma szenteli néki királyi lakását. Már ez sok! - Ó magyar! mély tiszteletedhez, Ezért is szerelmet kapcsolj hivségedhez. Igy hordott rég Róma Áthén határából, Szép tudományokat Sokrates honnyából; S borostyánt ültetvén tanács-udvarában, Cézárt s Cicerókat termett árnyékában. Igy jöttek azután Tiberis széllyéről, Kegyessebb Muzsáknak mulató helyéről, A szép tudományok egész Európában, Hol most dicsőségnek hevernek karjában.
Ennek megfelelően a címerben a színek szimbolikus jelentéstartalma a következő: Fémek: arany (Nap) -értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség, ezüst (Hold) - bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség. Színek: vörös (Mars) - hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség, kék (Jupiter) - elvhűség, állhatatosság, ellenálló képesség, bizalom, zöld (Vénusz) - szeretet, szabadság, remény, boldogság, szépség, halhatatlanság. A községi pecsét leírása: kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező középvonalában Lulla címerének kontúrrajza. A címert felülről nagybetűs körirat övezi: LULLA KÖZSÉG PECSÉTJE. A felirat előtt, után és a szavak közt egy-egy díszpont. A községi lobogó és zászló leírása: Lobogó: álló téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér textillap, aljában arany, felette zöld vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 része. A színes címer a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el.
A Physiológus szerint a szarvas vizet okád a föld minden hasadékába, ahol a sárkányok rejtőznek, és miután előbújnak, széttapossa őket: "A mi Urunk is így pusztította el a nagy sárkányt (sátánt) az égi vizekkel, azaz a benne, mint Isten igéjében rejlő bölcsességgel, mert nem állhatja a sárkány a vizet, s a sátán sem a mennyei igét. " A középkori állatkönyv, a Bestiárium hozzáteszi: "a szarvasok felfedezték a diptam nevű gyógynövény csodatevő erejét, mert ha a testükbe fúró-dik a vadász nyila, esznek a növényből, mire az kihajtja belőlük, sebükből a nyilat, és meggyógyítja őket. Ha folyóvízen úsznak keresztül, az előttük úszó hátára támasztják fejüket, és ily módon csökkentik súlyukat. Ha pedig mocskos helyre érnek, gyors iramban átugranak felette. Ekképpen cselekedjenek a keresztények is... segítsenek egymáson és támogassák egymást; a mocskos bűn helyeit pedig ugorják át. Ha az ördög kígyómérge beléjük hatolt, siessenek Krisztushoz, az igazi forráshoz, és gyónjanak, hogy visszanyerjék fiatalságukat. "
Arész fájdalmában akkorát üvöltött, mintha tízezren ordítottak volna egyszerre, és dicstelenül, jajveszékelve iszkolt el a helyszínről. Egyszer Héraklész is legyőzte. Talán legnagyobb szégyene az volt, mikor a két gigász ifjú, Ótosz és Ephilatész bezárta Arészt egy rézhordóba és 13 hónapig maradt ott, mikor Hermész szabadította meg börtönéből. Míg leláncolva raboskodott a hordóban a földön béke és rend honolt. Magas és helyes férfiú volt, bár - katona módjára - kissé faragatlan. A szépség istennője, Aphrodité sem tudott neki ellenállni és 4 (vagy 5) gyermeket szült neki: Harmónia Erósz – a mitológia Erósz származását tekintve bizonytalan. További gyermekei: dölyfösségéről ismert Küknosz, akit Héraklész ölt meg egy párbaj során Aszkalaphosz, orkhomenoszi király, aki Trója alatt halt meg Oinomaosz, Harpiné nimfától született fia, Pisza királya Pentheszileia, Ortréra nimfától született leánya, az amazónok királynője A római mondavilágban Mars gyermekeinek tulajdonítják Romulust és Remust.
Arész Mars szobra Hadrianus villájában Nem férfi Szülei Héra Zeusz Testvér Manész Erisz Gyermekei Anterósz Deimosz Erósz Phobosz Harmonia Himeros Phlegüasz Antiopé Adrestia Lycaon Hippolüté Pentheszileia Lampedo Melanippé Melanipposz Oxülosz Euénosz Enyalius Aeroposz Alkippé Meleagrosz Szithón Diomédész trák király Aszkalaphosz Ialmenosz Parthenopaiosz Mügdón Edonosz Bisztón Thesztiosz Pülosz Molosz Thrax Lükosz Ixión Drüasz Alkón Oenomaus Küknosz Téreusz Thrassa Tmólosz Odomas Aella Khalübsz Eurütión Kalydón Alkimosz A Wikimédia Commons tartalmaz Arész témájú médiaállományokat. Arész ( ógörögül: Ἄρης), illetve római megfelelője, Mars a görög és római mitológiában a háború istene, Zeusz és Héra gyermeke. Pallasz Athénével ellentétben nem bölcsen vezetett hadat és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője. Története [ szerkesztés] Arész nem tartozott a jóságos istenek közé, hiszen féktelen és megállíthatatlan volt.