Jelentős középkori műemlékei felújításával izgalmas, egész napos turisztikai célponttá válik a Balaton északnyugati partjáról alig félórás autózással elérhető Sümeg. A püspöki palotán a hazai rokokó képző- és iparművészetének, építészetének, egyházi életének és a város legjelentősebb arisztokratáinak bemutatásával végigvezető tárlat mától nyitva áll a látogatók előtt. A sümegi Püspöki Palota belülről. Két rendkívüli, Sümeg középkori városának fejlődését alapjaiban megváltoztató személyiség: Padányi Biró Márton püspök és Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész találkozása áll a sümegi püspöki palota újonnan nyílt kiállítása fókuszában. Kettejük közös műve, a barokk palota bemutatásán keresztül látványos keresztmetszetet kaphatunk az 1700-as évek művészeti és iparoséletéről. Sümeg a török hódoltság korában vált jelentős egyházi várossá, amikor a veszprémi püspök ide tette át székhelyét, miután a sümegi vár a régióban egyetlenként maradt magyar kézen. Az akkoriban felszentelt Padányi Biró Márton veszprémi püspök a várhegy déli lejtőjén álló régi püspöki kúriát építtette át püspöki palotává.
A valamikori dézsmapince helyén borászati bemutató helyiség kerül kialakításra, amely akár múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is alkalmas lesz. Megújul a sümegi Püspöki Palota | Magyar Idők. Megújul a sümegi püspöki palota Forrás: Origo A program részét képezi a palota legépebben fennmaradt belső tere, a kápolna restaurálása, valamint az emeleten található gazdagon díszített könyvtárszoba és környezetének helyreállítása is. Az egykori püspöki termek ugyancsak felújításra kerülnek, lehetővé téve a palota és mindenkori lakóinak történetét és életmódját, hétköznapjait és ünnepeit bemutató kiállítótér kialakítását. A Püspöki Palota központi elhelyezkedésének köszönhetően Sümeg város kulturális és közösségi élete megújult, multifunkcionális térrel gazdagodik majd.
Vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a felújított Püspöki Palotát Sümegen. A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében a sümegi Püspöki Palota turisztikai célú fejlesztése több mint 2 milliárd forintból valósult meg, ebből az európai uniós forrás 1 milliárd 723 millió forint, a hazai támogatás összege pedig közel 320 millió forint volt – tájékoztatott Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, az átadóünnepség házigazdája. Turista Magazin - Jövő nyártól új köntösben a sümegi palota. A megújult homlokzat Fotó: NÖF Nonprofit Kft. Az átadóünnepségen részt vett Navracsics Tibor, az Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Végh László, Sümeg polgármestere, és Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő is. Sümeg a török hódoltság korában vált jelentős egyházi várossá, amikor a veszprémi püspök ide tette át székhelyét. A várhegy déli lejtőjén álló barokk Püspöki Palotát Padányi Biró Márton építtette a több száz éves régi püspöki kúria alapjaira, az eredeti épület fala ma is fellelhető az épületen belül.
A nyitvatartás november 2-től: téli nyitvatartás: Hétfő szünnap, Kedd-Vasárnap 9-17 óra között óra között (nov. 1-márc. 31) nyári nyitvatartás: Hétfő szünnap, Kedd-Vasárnap 10-18 óra között (ápr. 1-okt. 31) forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram 4/6 Képek forrása: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram
A díszteremben hatalmas, aranyozott, festett, a magyarországi emlékanyagban egyedülálló szépségű rokokó kályha állt. A palotába érkezőt a budai építkezésektől semmiben el nem maradó, gazdag szobordíszes, erkéllyel koronázott kapu fogadta. Nemcsak a termek, de a kastély homlokzata is festett volt a barokk korszakban. A kert felé néző oldalon csörgősipkás bohóc nézett ki nevetve a szemet megtévesztő ügyességgel nyílóra megfestett vakablakból. A tudós érdeklődők a homlokzatra festett latin nyelvű verses feliratokat, Biró Márton püspök kedves időtöltésének tanúit olvasgathatták. A 19. század során végzett nagyobb átépítés klasszicista karaktert kölcsönzött az épületnek: a saroktornyok hagymasisakjait és a kerti homlokzat rizalitját alakították át. A belső terek dekorációját is az új ízléshez igazították, új díszítőfestések, faburkolatok készültek a termekbe, amelyeket mázas kályhákkal fűtöttek. Újabb jelentősebb felújítás a 20. század első évtizedeiben történt, az ekkor készült neobarokk díszítőfestések sok helyen ma is láthatók.
Füredi szénsavas források A füredi gyógyvizet fürdőkúra formájában főként szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák. A Gyógy téren található Kossuth Lajos forrás vizét főleg ivókúrára használják: emésztőszervi bántalmak, cukorbaj ellen is hatásos. A kórház épülete előtt található Savós forrás vizét tüdőbetegségek gyógyítására alkalmazták. A jelentős ásványi anyag tartalmú füredi savanyúvíz a városban több helyen is megkóstolható, a kúra hatékonyságához a klimatikus tényezők, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj nyugtató hatása is hozzájárul. Részletek...