"Elmeorvosnak készültem... de a házasságom s az a váratlan incidens, hogy a Nyugat 1925-ös novellapályázatát megnyertem, író-fogorvossá zökkentett. Írás a küldetés, fogászkodás a kenyér. Irodalom érettségi tételek: Németh László. " Ella combjai között Az évek múltak, és Ellától hat lánya született, de már nem voltak olyan összhangban, mint kapcsolatuk elején. A gazdasági világválság idején kötelességének érezte, hogy - a nép iránti szolidaritását kifejezve - ő is szegénységben éljen. Felesége azonban teljesen érthető módon szeretett volna létbiztonságot, biztos hátteret. Elege lett abból, hogy állandóan költözniük kellett, mert a sok gyerekkel egyre nehezebben kaptak szállást. "De akármilyen nagy volt a világnézeti szakadás, duzzogás: elképzelhetetlen volt, hogy ezzel a boldogságot; büszkeséget tükröző testtel bármiféle test kedvességben versenyezni tudjon" - írta később Németh László erről az időszakról. Forrás: Így szerettek ők- könyvillusztráció Féja Géza szerint az író mindig is "Ella combjai között" élt, fiatal férjként éppúgy, mint később korosodó, majd nagypapakorú férfiként.
Néztem a merev lárvaarc mögül mókázó asszonyokat, éreztem a dal s tréfa fölött a falura nehezedő nyomást, mely e lelkek színes szénsavát hajtotta, s kénytelen voltam elhinni, hogy csakugyan van falu, amely a Tamási-novellák falvára ennyire hasonlíthat. Amit a költészet színének hittem, élet volt, amit góbéságban agyafúrt túlzásnak: közbeszéd. A költő öccse és húga éppoly élvezetesen meséltek, mint a költő; egy séta kellett volna csak nekik, ki a műveltségbe, hogy fölfedezzék, mi van bennük, éppolyan költők lettek volna, mint ő. Németh lászló novellái. amikor a vízér dombjai közt a falucska feltűnt, el volta szánva, hogy azért sem látom benne az Énekes madár színpadát. De mihaszna, ezt a falut nem Tamási költötte, elébb őt a falu; akárhol vágtam meg, ő folyott belőle, ahogy a barackból csak baracklé folyhat. Milyen szerencsés ez az író, gondoltam. Ehelyett a faluja dolgozott, s a népe lelkét színesre verő évszázadok. Mást se tesz, csak mint a kútfő, bukja a mások szegénységéből, életkedvéből fölszálló ízeket, s annyi költőnek, aki dicsőséget sosem látott, minden dicsőségét ő aratja le, székely Homérosz maga.
A következő ciklus az " Olykor az istenek is emberből vannak" címet viseli, a vallások, hit témáját járja körül többségében, bár több novella erősen kilóg ebből a ciklusból. Mindjárt a ciklus első írásának, Cserna-Szabó András letűnt korokat idéző, Krúdyt eszünkbe juttató gasztronovellája, paródiája, a Mikor a Jóisten vendéglő kicsit kilóg a ciklus többi szöveg közül, ráadásul a humora sem igazán áll közel a kamaszokhoz, Krúdy, Mikszáth munkásságának komolyabb ismerete nélkül nehezen értelmezhető. A ciklus legmegrendítőbb írásának Vida Gábor Kelj fel, és járj! című novelláját tartom, ez az az írás, ami valóban "fejbe csapja" az embert. A negyedik ciklus "A hegedű meg egy arc" címet viseli, és a művészetet állítja a középpontba. A ciklus bevezető novellája Németh Gábor Szevasz című írása, ami a kötet címadó novellája. Keserédes, nosztalgikus, felemelően szép írás, de egyáltalán nem lehet kamaszokat megszólítónak nevezni. Sőt, a ciklus többségét nem tudom úgy értelmezni, mint kamaszokat megszólító írást.