Abauj vármegyében határozott kudarczczal járt a kisérlet. A vármegye a helytartósághoz intézett levelében megirja, hogy ennek oka nemcsak a nép közömbösségében rejlik, hanem abban is, hogy idegenkedik olyan termelési ágtól, melynek biztos jövedelmezőségéről nincs meggyőződve. De mit ért minden gondossága Mária Teréziának, midőn az ország gazdasági jólétének egyenesen életerét vágta el az 1769-ben életbeléptetett, előbb emlitett vámrendszerével? Abauj vármegye is nagyon megérezte káros hatását. Már a szabadságharczok korszakát követő elszegényedés is nagy visszahatással volt az ipar helyzetére; Mária Terézia vámrendszere megsemmisítéssel fenyegette. A hatalmas iparu Kassa mellett a vármegye kisebb helyein is élénk ipari és kereskedelmi élet fejlődött, de Kassa által a vármegye lakosságának is tekintélyes része jutott jóléthez; most mindezt gyökerében támadta meg a kriálynő intézkedése. Nem a fizetségtől való vonakodásnak tulajdonitható tehát, – mert a vármegye 1741-ben és 1744-ben is fényesen kitüntette áldozatkészségét, – hogy 1780-ban Abauj vármegye azok közé tartozott, melyek legnagyobb adóhátralékban voltak, éppen az iparűző határszéli megyékkel, Pozsonynyal, Nyitrával, Trencsénnel egy sorban.
"Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk! " (Mária Terézia az úrbéri rendelet kiadásakor) 1780. november 29-én hunyt el Habsburg Mária Terézia (ur. 140–1780), a magyar történelem második, saját jogon uralkodó királynője, a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb európai képviselője, a Habsburg–Lotaringiai-dinasztia "ősanyja". Bár Mária Terézia édesapja, III. Károly (ur. 1711–1740) uralkodása azon erőfeszítés jegyében telt, hogy leánya számára biztosíthassa az öröklést, a Pragmatica Sanctio jogi biztosítékai végül a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek. Alig temették el ugyanis Károlyt, Nagy Frigyes porosz király (ur. 1740–1786) megzsarolta a trónjait elfoglaló fiatal királynőt, 1740 végén pedig háborút is indított Szilézia meghódítására. Ausztria pillanatokon belül végveszélybe került, ugyanis Poroszország után előbb Károly Albert bajor választófejedelem (ur. 1726–1745), majd Franciaország, Spanyolország és Nápoly is kinyilvánította szándékát a Habsburg Birodalom felosztására.
Frigyes porosz király csapatait, Hadikot a védtelenül hagyott Berlin ellen küldték. Ő volt a haditanács egyetlen magyar elnöke. A felvilágosult abszolutizmus: Európa több uralkodója rokonszenvezett a felvilágosodás eszméivel, a kormányzati módszereikben igyekeztek azokat megvalósítani, közigazgatási és jogi reformokat hajtottak végre. Mária Terézia rájött, hogy ahhoz, hogy a birodalom újra "tündököljön" reformokat kell végrehajtani. 3 nagy reformot hozott. 1)• 1749-ben Haugwitz gróf javaslatára megadóztatta az örökös tartományba lévő nemeseket. 2)• 1754-ben Kaunitz (pénzügyminiszter) javaslatára létrehozta a Vámrendeletet. – Ez egy merkantilista elvekre épülő vámhatár volt. Eszerint két határ létezett a birodalomban. Az egyik volt, ami az egész birodalmat körülvette, erre az volt a jellemző, hogy az ipari termékekre nagyon magas vámot szabott ki, de az alapanyagok behozatalát nem annyira korlátozta. Ezzel az volt a céljuk, hogy az iparcikkeket exportáljanak. -A másik vámhatár a magyar és az osztrák határ között volt.
III. Károly -bár még életében minden jelentősebb állammal elfogadtatta a Pragmatica Sanctiot, a leányági örökösödé st- halála után leánya, Mária Terézia trónralépésével 1740-ben mégis azonnal kitör az osztrák örökösödési háború. Mivel III. Károlynak sokba került a Pragmatica Sanctio, leányára üres kincstárat hagyott, ezért Mária Terézia kénytelen Pozsonyban, az 1741-es országgyűlésen a magyar rendek segítségét kérni, ami egy rendkívüli hadiadót és újoncozást jelent. A rendek hajlandóak ezt elfogadni, ha Mária Terézia tiszteletben tartja a rendi alkotmányt és jogokat, legfőképp pedig a nemesi immunitást. Miután ezeket Mária Terézia megígéri, a rendek "életüket és vérüket" ajánlják fel, 35 000 főnyi hadsereget állítanak ki. A királynő a magyarok megnyerésére még grófi, hercegi és bárói címeket adományoz a hozzájáró birtokokkal együtt, valamint Bécsben testőrséget alapít a magyar középnemesek számára. A Habsburg birtokokra sok mindenkinek fáj a foga: a franciák és a spanyolok a birtokok felosztását szeretnék; a bajor választófejedelem az osztrák trónt akarja; II.
Józsefet kalapos királynak? József 1780. november 29-én lépett trónra, azonban saját elhatározásából lemondott a koronázásról és az ezzel járó eskütételről. Emiatt nevezte el Ányos Pál "kalapos királynak", amely ragadványnév igen elterjedtté vált. Mettől meddig uralkodott? 1780. november 29. – 1790. február 20. Mi volt az uralkodásának kitűzött célja? Államberendezkedés átalakítása Hogyan korszerűsítette az államigazgatást? II. József igyekezett központosítani, racionalizálni az államszervezetet. 1782-ben egyesítette a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, valamint a Magyar és Erdélyi Kancelláriát. A Helytartótanács ügyintézésének gyorsabbá, egyszerűbbé és pontosabbá tétele érdekében 29 ügyosztály szervezését rendelte el, amelyek egészen 1848-ig működtek. Mi volt az uralkodásának jelmondata?,, Mindent a népért, de semmit a nép által" Milyen szellemben képzelte el a Birodalom irányítását? Vallásos római katolikus volt, azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy később az egyházat a saját államfelfogása szellemében irányítsa.
Ez egyes helyeken fokozta a társadalmi feszültségeket. A rendelet a birodalom legtöbb részén enyhítette a korábbi jobbágyterheket és csökkentette a jobbágyok kiszolgáltatottságát. Ez egyes helyeken fokozta a társadalmi feszültségeket. 1767-ben bevezetett rendelkezésével az uralkodónő a földesurakkal szemben akarta megvédeni a jobbágyokat, illetve azok adózóképességét. A pátens szabályozta a jobbágyok terheit, jogait és a jobbágytelek nagyságát. Minden jobbágy egy egész telek után heti 1 nap igás és 2 nap gyalogrobottal tartozott földesurának. A pénzadót teleknagyságtól függetlenül 1 forintban határozták meg. A robot mellett a termés 1/10-et kitevő kilencedet is be kellett szolgáltatni a gabonából, borból, lenből, kenderből, valamint a méhkasok és bárányok után. Az urbáriumrendelet könnyített ugyan a jobbágyok helyzetén a nyugati területeken, de például az Alföldön nehezítette a megélhetést. Az uralkodó rendezni kívánja a földesurak és a jobbágyok közti kapcsolatot és saját rendeletet alkot.