A Médiatanács arra hivatkozott, hogy a "médiatörvény egyértelműen fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy ha egy médiaszolgáltató a működése alatt »ismételt« jogsértést követ el, ez kizárja, hogy a Médiatanács kérelemre, pályázat nélkül meghosszabbítsa a jogosultságot. A Klubrádió az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával, 365 napon belül kétszer is megsértette ugyanazt a jogszabályi előírást. " A törvény pedig nem tesz különbséget az elkövetett jogsértés súlya szerint: a legenyhébb jogsértés egy éven belüli ismételt elkövetése is automatikusan a megújítási lehetőség elvesztéséhez vezet. Diszkriminációról beszél a Klubrádió elnöke Arató András a Szabad Európának elmondta, minden héten sok száz adatot kellett beküldeniük a médiahatósághoz. Sokszor technikai akadályaik is voltak, de a kötelezettségüknek minden esetben eleget tettek. A Klubrádió és én 2. Igaz, kétszer késve. Hogy ezeket a késéseket mennyire tartotta súlyosnak a hatóság, jól érzékelteti, hogy mindössze 30 ezer forintra büntette érte a Klubrádiót.
Leírás Kétezerhúsz július közepétől írtam ezt a könyvet a következő év márciusáig. Megírtam a Klubrádió történéseit az ő szűkebb és tágabb környezetébe illesztve. A Klubrádió a főszereplő, nem elfeledkezve rólam és a világ többi részéről. Amit összehoztam, azt ajánlom azoknak, akiket érdekel a világhírű magyar adó legújabb kori története, nem idegenkedik a szarkazmustól, kételkedik abban, hogy a lehetséges világok legjobbika a nemzeti együttműködés rendszere, vagy annak, aki pont fordítva gondolja, de szüksége van egy kis gyűlölet-utánpótlásra. Utóbbiak vigyázzanak, nehogy elkezdjenek kételkedni! Értékelések (0) Írja meg értékelését Szöveges értékelése: * Kérjük írja be az ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: *
A Médiatanácsnak ezt az érvét felülvizsgálati eljárásában a Kúria is elfogadta, így könnyen elképzelhető, hogy most is alkalmazzák majd.
Azonban néhány magasabban fekvő helyen, mint például Erdélyben – még az 1950 – 1960-as években is sarlóval arattak. A kaszás aratás munkamenete több mozdulat pontos összehangolásából álló munkafolyamat: A kaszás arató a jobb lábával előre lép, jobb karjával a kaszát annyira fölemeli, hogy annak hegye a levágandó gabona széléig érjen, aztán erősen balfelé suhint. A jobb kéz a mell előtt keresztbe lendül, és a bal kar oldalt kinyúlik. A kasza ív alakban 2–5 cm magasan vágja el a szárat. A kaszás ezután bal lábával lép előre és megismétli a mozdulatot. A búza aratási ideje mettől-meddig tart?. A kaszás aratás terén többféle munkamódszer volt elterjedve: 1/ Kötetlen aratás: - A kaszások a gabonát rendre vágták, a földre terítették. Nem kötötték kévébe, nem rakták keresztbe, hanem a villások villával vagy gereblyével kisebb csomókba (csirke, petrence, rudas) rakták, majd nagyobb egységekbe (rudas, vontató, boglya) és azután szállították nyomtatni. A kaszás aratás kezdetekben Magyarországon is ezt a munkamódszert alkalmazták a régi feljegyzések; dézsmajegyzékek, deftirek szerint.
A munka kézierő igénye szinte teljesen megszűnt, a technika teljes egészében átvette a szerepét. A gépszemlék sem olyanok már, mint régen, amikor frissen meszelt vonalra katonás rendben állították fel a teljes aratásban résztvevő gépparkot, a jellemzően SZK-4, -5, Don és E-512, -516 kombájnok, IFA-k, MTZ-k alkotta szocialista relációból származó gépek szerelői pedig kezeiket tördelve a háttérből figyelték/várták a szemle eredményét, amely kedvező esetben némi prémiummal járt. Ma már más dimenziókban jár a felkészülés az aratásra, a gépek műszaki tartalma messze meghaladja a fent említettekét, és az aratást körülvevő korábbi izgalom is eltűnt a búzatáblák, a magtárak, a szárítók környékéről. Látszólag leegyszerűsödött az egész aratási folyamat, mondhatni, hogy hétköznapi munkává devalválódott. Búza aratás ideje rezultati. Érzelmektől mentes, száraz ökonómiai gyakorlattá vált, ahol kizárólag az elérhető nyereség nagyságrendje uralja az egész munkafolyamatot. Már alig-alig kérdezik a tulajdonosok a magtár/labor vezetőjét a minőségről, jobbára a mérlegelés eredménye, a táblaszintű mennyiség és a víztartalom lényeges.
Gazdaságos aratás A nyár végével eljött az ideje annak, hogy lassan mindent betakarítsunk. A nem túl csapadékos ősz erre remek lehetőséget biztosít, amit érdemes kihasználni. A búza, árpa, rozs gabonák után eljött a napraforgó és tengeri aratás ideje is. Ezt több módon végezhetjük. Régebben gyakori volt, de még ma is előfordul kisebb gazdaságok esetén a kézzel történő szedés. Ennek megvan a maga előnye, hiszen a csövek teljesen meg lesznek tisztítva a csuhától, és könnyedén zsákokba helyezhetők. Azonban nem mindenkinek van erre ereje és ideje, így az aratás általában gépekkel van kivitelezve, a gyorsaság érdekében. Még így is van azonban két lehetőség. Az egyik, amikor csövesen, a másik, ha szemesen gyűjtik be a termést. Néhány szó a napraforgó aratásról. Ha nincs miért lefejteni, és a tárolás inkább megoldott egészében, esetleg a csutkára is nagy szükség van, akkor nem kérdés, hogy melyik módszert választjuk. A teljes lefejtés általában akkor éri meg, ha azonnal felhasználjuk vagy tovább is adunk a terményen. Az aratás módszerei adottak, a gépek hozzá szintén, akkor már csak neki kell kezdeni.
Egyetértek Manga János megállapításával, aki szerint "a magyar nyelvterületek, különösen a nyitrai, a honti, a nógrádi vidékek szokásaiban a legtöbb esetben megtalálható a szoros kapcsolat a gabonaérés, a jó termés és a tűzgyújtás között, amit a gabonaérés ideje, a közeli aratás gondolata alakított ki, s ebben valószínűleg az egyházi magyarázatok, prédikációk is közreműködtek" (Manga J. 1977: 241–243). Az aratás kezdési időpontjának újabban a köztudat Péter-Pál napjá t, azaz június 29-ét tartja. Egyes helyeken ilyenkor mutatták be az aratók miséjét. Apátfalván (Csanád m. ) a részes aratók is elmentek erre. Magyarkimlén (Moson m. ) még a szerszámokat is elvitték és a templom előtt helyezték el, hogy azok is részesüljenek az áldásban (Bálint S. Búza aratás ideje teljes film magyarul. 1977b: 1. 509–510). Az aratás kezdésének időpontja a középkortól kezdve Sarlós-Boldogasszony napja, július 2. volt. Ez a nap ünnepnek számított, ezért csak jelképesen kezdték meg ekkor a munkát. Szeged környékén az asszony tett néhány vágást sarlójával a búzában.
Ezek néha egész falvak termésének levágását elvállalják és bérül a negyedik, ötödik, hatodik vagy hetedik keresztet kapják. A nekik járó részt nagy hirtelen csépekkel kiverik, a szalmát otthagyják. Búza aratás ideje za. Azt azonban kikötik, hogy a gabonát haza szállítsák nekik". A régi leírások gyakran emlegették például ugyancsak a Felső-Tisza-vidékén a ruszin aratómunkásokat, kiket az 1930-as évek közepétől 1944 nyaráig még nagy számban foglalkoztattak a magyar gazdák. A feljegyzések szerint például Lónyára Volóc, Munkács és Nagyberezna környékéről jöttek, Fehérgyarmatra Léczfalva, Bábakút, Iváskófalva ruszinjai jártak aratni, míg Penyigére Jalova, Beregsziklás (Serbóc) és Vezérszállás aratói jártak dolgozni, és a magukkal hozott gazdasági szerszámok közül a gereblyét a magyar gazdáknál hagyták. Rozsályon pedig arra emlékeztek, hogy a ruszinok sarlóval és kaszával is arattak. A beregi Tóhát falvaiba pedig Galíciából Polyákok jöttek aratni, kiknek asszonyai sarlóval vágták a gabonát, míg a férfiak csépeltek.