Olyan helyre, ahol zöldhulladékot gyűjtenek, bútorokat, üvegeket, egyéb feleslegessé vált dolgokat is lepakolt. Büntetőeljárás indult…
Egyáltalán miért is terelődött a szó az Erzsébet-zugi műhelyre? Egyszerűen azért, mert Szeghalom ipartörténetében éppen úgy megilleti a hely, mint a nyomdáinkat, a Pusztay fiukat malmukkal, malmaikkal és gépeikkel egyetemben. Ráadásul Maróty bácsi hozta el a településre a huszadik századot, legalább is annak szimbólumát, a gépkocsit, annak minden nyűgjével együtt. Mert ugye a gépkocsit nem lehetett szalmával üzemeltetni, vagy durva petróleummal itatni? Hozzá benzinkút kellett! És volt Shell benzinkút Szeghalmon! Ott a zugban, ahol az átautózó úrvezetők is megállhattak feltölteni csodás járműveiket, hogy tovább folytassák útjukat, hogy a falu apraja száját tátsa és később hangos berregést utánozva le-fel rohangálva a libalegelőn a frászt hozzák a békés májnövesztőkre. Szeghalom | hvg.hu. Mondom, tanulékonyak az ifjak… Persze ezzel együtt bennük álmok ébredtek, hogy majd egyszer… De voltak jobb módú ifjak és családok is akik haladva a korral "modernizálódni" akartak. Hol van már a könnyű hintók világa?! Már Kárász grófék is gépkocsin jártak.
A bűncselekményről szenteste napján érkezett bejelentés, a rendőrök négy nap alatt elfogták a gyanúsítottat. 2021. december 29. 15:22 | 2021. november 28. Három sofőrrel szemben is ittas vezetés miatt intézkedtek a rendőrök Ittas járművezetés gyanúja miatt és körözés alapján történt rendőri intézkedés. 2021. november 28. 15:02 | Régebbi cikkek Összesen 144 cikk, 1 / 11 oldal
A Nap legfontosabb adatai Átmérője: 1, 4 millió km (110 földátmérő) Tömege: 330 ezer földtömeg Átlagos sűrűsége: 1, 41 g/cm 3 (a Földé 5, 2 g/cm 3) A csillagmag hőmérséklete: 15–20 millió K Felszínének hőmérséklete: 5800 K Tengelyforgási ideje: 30–34 nap között. A Nap anyaga Kémiai összetétele: 73% hidrogén, 25% hélium, a fennmaradó minimális részben (2%) pedig a periódusos rendszer összes eleme megtalálható, akárcsak a Földön. A Nap anyaga ún. plazma állapotú, vagyis az elektromos áramot jól vezető gáz. A Nap szerkezete A Nap belső szerkezete A Nap alapvetően két nagy részre osztható: légkörére és a belsejére. a) A Nap légköre A Nap légkörét további három részre tagolhatjuk, ezek a fotoszféra, a kromoszféra és a napkorona. A fotoszféra A fotoszféra tulajdonképpen a Nap felszíne. A gázhalmazállapot miatt nem éles felület, hanem egy 400 km széles zóna. Hőmérséklete 5800 K. A szemünkbe érkező sugárzás zöme (kb. 90%-a) ebből a rétegből származik, ezért kapta a fotoszféra nevet is (a fotosz = a fény és a szféra = héj görög szavakból).
Ez a szín a teljes napfogyatkozás során látható, amikor a kromoszférát rövid időnként színfényként látják, ahogy a fotoszféra látható széle eltűnik a Hold mögött.. 3- korona Ez a Nap légkörének felső rétege, és több millió kilométerre terjed ki a kromoszféra tetejétől a térig. A koronának nincs jól meghatározott felső határa. A koronát csak a teljes napfogyatkozás alatt vagy egy speciális teleszkóppal lehet látni, amit koron bekezdésnek neveznek, amikor a fotoszféra blokkolva van. A korona fényes, sápadt fehér területként jelenik meg a Nap körül. referenciák Clark, S. (2004). A Föld, a Nap és a Hold. Dunstable, Folens Publishers. Giessow J. és Giessow F. (2015). Sun Science: Az Univerzum feltárása. Dayton, Milliken Kiadó. Lang, K. (2009). A Nap az űrből. New York, Springer. Phillips, K. (1995). Útmutató a Naphoz. Cambridge, Cambridge University Press. Rushworth, G. (2011). Naprendszerünk: A Nap. New York, Benchmark Oktatási Társaság. Viegas, J. (2006). A Nap szerepe a Naprendszerünkben: a jelenlegi gondolat antológiája.
A szilárd felszín hiánya miatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy hol húzódik a Nap határa: a középpontjától kifelé haladva folyamatosan csökken a sűrűsége. A Nap sugarát a középponttól a fotoszféráig mérik, mert ez a legkülső olyan réteg, ami még elég sűrű ahhoz, hogy ne legyen átlátszó. A Nap anyagának többsége a központból mérve a sugarának 70%-án belül található és bár ezeket a belső területeket nem lehet közvetlenül megfigyelni (ugyanis a Nap anyaga nem enged át semmilyen elektromágneses sugárzást), fizikai modellekkel és az égitest rezgéseit vizsgáló helioszeizmológia módszerével mégis pontos képet alkothatunk a belső szerkezetéről, rétegeiről. A Nap fontosabb adatai:
A hőmérséklet 5800 C-ra (10 000 F) lehűlt. A fénygömböt napfények és napfények jelölik, amelyek sötét, hűvös területek, amikor a nap mágneses tere áttör a felszínre. A kromoszféra: A kromoszférában, amely kb. 2000 km-re fekszik a fényszféra felett, a hőmérséklet 20 000 C-ra emelkedik. Ennek a rétegnek az a neve, mert így van, mert a kibocsátott fény színe vöröses lesz. Korona: A nap legkülső rétege, a korona általában láthatatlan, de a Földről a teljes napfogyatkozás során láthatóvá válik. A gázok sűrűsége körülbelül milliárdszor kevesebb, mint a víznél, de a hőmérséklet akár 2 millió C (3, 6 millió F) is lehet. Ennek a növekedésnek az oka nem teljesen tisztázott, de a tudósok azt gyanítják, hogy ennek köze van az ott folyamatosan fellépő mágneses viharokhoz. 3 - Emberi szempontból a Nap valóban, igazán nagy Az univerzum többi csillagának a nap törpe lehet, de a Földön élők számára érthetetlenül óriási. A nap egyik leggyakrabban idézett tulajdonsága az, hogy 1, 3 millió Föld méretű bolygót helyezhet el benne.
A Nap magja és a magfúzió A Napmagjában zajlanak azok az energiatermelő folyamatok, amelyek a sugárzást lehetővé teszik. A Napmagjábanatommagok egyesülése (magfúzió) megy végbe. Másodpercenként 500 millió tonnahidrogénatommag egyesül héliumatommagokká. Négy db hidrogénatommagból egy db héliumatommag keletkezik. Mivel a négy db egyesülő hidrogénatommagtömege valamivel nagyobb, mint a belőlük keletkező egy db héliumatommagé, némi tömegfelesleg marad vissza. Ez energiává alakul át. Az így keletkező energia óriási mennyiségű, mint ahogyan azt a következő példa is bizonyítja. 1 kghidrogén ilyen módon való "elégése" során 7 gtömegfelesleg jön létre. Az ebből átalakuló energiát az Einstein-féle híres E = mc 2 képlettel számíthatjuk ki, ahol E az energia, m a tömeg, c pedig a fénysebesség. A c értéke 300 000. Ha ezt ráadásul a négyzetre emeljük, akkor az egyik szorzó óriási lesz. Így csekély tömeg esetén is nagy energiamennyiség termelődik. Egy gtömegfeleslegből például annyi energia lesz, mint 300 vagon jó minőségű feketeszénelégetéséből.
Mellette eltörpülnek a bolygók, még a hatalmas Jupit er is. Szemléletes hasonlattal élve a Nap–Föld méretaránynak a narancs–mákszem páros felel meg. A Föld–Jupiter arány megértéséhez pedig gondoljuk el, hogy ha bolygónk bőrét "lenyúznánk" és kiterítve "felszegeznénk" a Jupiter felszínére, akkor ott egy akkora területet foglalna el, mint a Föld felszínén India. A Naprendszer vizsgálatakor a csillagászati egységet (CS. E. ) használjuk távolságegységként. 1 csillagászati egység egyenlő a közepes Nap–Föld távolsággal, amely kb. 150 millió km. Ez mintegy nyolc fénypercnek felel meg, vagyis a Nap fénye nyolc perc alatt ér a Földre. A Plútó távolsága 40 CS. E., vagy 5, 5 fényóra. A Naprendszer sugara pedig a számítások szerint két fényév: egy ekkora nagyságú gömbben a Nap tömegvonzása uralkodik. Világosan látható tehát, hogy a Naprendszer határát nem a Plútó pályája húzza meg, csupán a bolygórendszer szélét jelöli (legalábbis amíg nem fedezünk fel újabb bolygót vagy bolygókat). A kőzetbolygók és a nagyobb holdak méretei