Őrület, ahogy az elénk táruló látvány és a fény-árnyék játék mennyire a végletekig képes becsapni az agyunkat. A művészetre is jellemző a határfeszegetés, és az a fajta merészség, ami az alkotót ösztönzi valami új és addig ismeretlen létrehozása felé. Ebben segítségre van a technika is, mely képes túllépni a felfogható környezetünkön. A világ legfeketébb embere teljes film. Érdemes résen lenni, ugyanis könnyedén becsaphat a szemünk és egy fekete lyukkal találhatjuk szembe magunkat: igen, kifejlesztették a világ, legsötétebb, legfeketébb feketéjét, azaz a Vantablacket. Ez a szín elnyeli a fény 99, 965%-át és ha egy felületet ezzel a színnel borítanak, akkor az a szem számára értelmezhetetlenné válik. Elvész a térérzékelés, a mélység és magasság kettőse. Tulajdonképpen nem egyszerű eljárással készült festék, hanem egy technológia: függőlegesen álló, nanoméretű fénycsövecskék alkotják az adott felületet és lnyelik el a fényt. Érdekességek az eljáráson túl, hogy nem használhatja bárki ezt a színt az alkotásain, ugyanis az egyik legnevesebb nemzetközi kortárs alkotó, Anish Kapoor brit szobrász levédette a használatát.
A helyzetet bonyolítja, hogy a sötét, vagyis a fekete nemcsak a megvilágítás hiányával állítható elő, hanem a felület speciális tulajdonságaival is. Ha valami annyira sötét, hogy már a rá eső fényt sem veri vissza, az áll a legközelebb a valódi feketéhez. Az ilyen feketét nem egyszerű előállítani, pedig elég sokat kísérleteztek vele. A fekete az egyik legnehezebben reprodukálható szín, nemcsak a fizikai, de a digitális világban is. Mondjuk utóbbiban leginkább az okozza a problémát, hogy a feketének, mint említettük, a fény hiányának kellene lennie, a monitorok pedig valójában lámpák, amelyeknek fekete színt kellene az arcunkba világítaniuk. Ezért sikeresebb a valósághű fekete előállításában az AMOLED-technológia, mint az LCD. Elhunyt Pityu, a világ legkisebb embere | 168.hu. Előbbinél a pixelek egyenként világíthatóak meg, utóbbinál csak az egész képernyő. Így az AMOLED-kijelzők úgy tudnak feketét mutatni, hogy nem világítanak közben. De az unalmas kitérő után térjünk is vissza a színek varázslatos világához. Szóval feketét csinálni nehéz.
Magyarországon is több százezren éltek már ezzel a lehetőséggel, ezért érdemes lehet tisztázni, hogyan finanszírozható a beavatkozás, támogatja-e a társadalombiztosítás a lézeres szemműtéteket. Miért is számít, hogy hogyan van berendezve az otthonunk? Egyrészt azért, mert egészen más egy kellemesen dekorált, otthonos házba vagy lakásba hazaérkezni egy hosszú nap után – hiszen a hangulatunkat is befolyásolja. Másrészt azért, mert az egész világ felé reprezentálja azt, hogy kik vagyunk mi, milyen a stílusunk: mégiscsak ebben a környezetben éljük a mindennapjainkat! A világ legfeketébb embere film. Ahhoz, hogy milyen egy otthon atmoszférája, annak minden eleme hozzátesz, de kétségtelen, hogy az egyik legfontosabb a szőnyegválasztás. Most beavatunk abba, hogy miért, sőt, még a választásban is segítünk.
Felföldi László atya személyében hosszú várakozás után új püspököt kapott Pécs városa, aki az ország másik feléből, Szabolcsból érkezik az egyházmegye élére. Az új püspök 59 éves, Geszteréden született, 1986-ban szentelték pappá. Legutóbbi feladata a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye akolitus csoportjának koordinálása volt, valamint a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosaként dolgozott 2017-től egészen a mai kinevezéséig. Felföldi László atya 2018-ban nyíregyházi plébánosként mesélt gyermekkoráról és hivatásáról a nyíregyházi Program Infónak:,, Egy ember életében a legnagyobb titok, hogy megtalálja a helyét a mindennapokban. Én is – geszterédi falusi fiúként – sokat gondolkodtam azon, hogy mi lesz a sorsom. Sok álmom volt, ahogy minden embernek! Csodálatos falusi körülmények között születtem és nevelkedtem gyermekként. Úgy éltünk, mint egy nagy család, az egész falu így élt. Ez különösen megjelent az ünnepekben, karácsonykor és húsvétkor. Ebben a természetes, közvetlen környezetben nőtt a hitem is, alakult a közösségi életem és formálódott a sorsom.
Felföldi László atya utolsó plébánosi SZENTMISÉJE a SZENT GYÖRGY-TEMPLOMBAN július 23-án, vasárnap 9. 30-tól lesz. Palánki Ferenc megyéspüspök Felföldi atyát új szolgálati helyre, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya főplébániára helyezi át 2017. augusztus 1-től. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke személyi- és területi változtatásokat rendelt el 2017. augusztus 1-től az egyházmegyében, amely egyházközségünket is érinti: FELFÖLDI LÁSZLÓ atyát a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya főplébániára helyezi át. Egyházközségünk új plébánosa TÓTH LÁSZLÓ atya lesz, aki a nyíregyházi társszékesegyház plébániájáról érkezik a Megtestesülés plébániára.
A Pécsi Egyházmegyei Karitász Facebook-oldalán tették közzé a csapat tagjainak beszámolóját. Az alábbiakban ezt olvashatják. Egyházmegyénkből nyolc fő önkéntessel szolgáltunk két napon át a Katolikus Karitász által működtetett barabási segítségponton a menekültek fogadásában. Csapatunkat Felföldi László püspök atya indította el biztató szavaival és áldásával Pécsről. Az ottani munkát az országos Katolikus Karitász szervezi és koordinálja a görögkatolikus Nyíregyházi Egyházmegyei Karitásszal közösen. Hetek óta, a nap 24 órájában folyamatosan érkeznek a határon át a segítségre szorulók, akiknek az ellátása meghaladja a helyi szervezet erejét. Hősiesen helyt állnak, de nagy szükség van arra, hogy összefogjunk. Az ország minden részéből érkeznek az önkéntesek az egyházmegyei karitászszervezetek által, hogy tudjon a segítségpont működni. Nem tudni, meddig tart még ez a helyzet, de most naponta több száz menekült – nők, gyermekek, idősek – fogadásáról, továbbutazásuk megszervezéséről, pihenésének biztosításáról, továbbá az adományok fogadásáról, azok pakolásáról és megannyi más feladatról van szó… Elfáradtunk, de ez csak fizikai fáradtság.
Nagyon szeretem, amikor egy fiatal azt mondja nekem, hogy,, szeretnék veled leülni beszélgetni", mert ebben benne van az a biztonságérzet, hogy ő ezt szabadon megteheti. Nyíregyházán van egy közösség, amelynek részese és szolgálója lettem: mindazt a tudást és tapasztalatot át kell adnom az embereknek, amit én az elmúlt években megkaptam. Mint a gyümölcsfa, amely azért fáradozik, hogy gyümölcse legyen és azt átadhassa. Az ember méltóságának a legvalóságosabb mutatója, hogy képes ünnepelni, ez a családnak és az egyénnek is rendkívül fontos. Magyarországon igazából csak egy ünnep van, a Szenteste: ez az egyetlen este, amikor elcsendesednek a városok, minden azt sugallja, hogy tessék hazamenni. Ünnepelni igazán otthon lehet, de ehhez az kell, hogy megálljunk és hazataláljunk. " ————–,, Főtisztelendő Mons. Felföldi László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Geszteréden született 1961. február 4-én egy háromgyermekes család fiaként. Az általános iskolai tanulmányait követően a piaristák kecskeméti gimnáziumába járt (1975–1979), majd pedig elektroműszerészi végzettséget szerzett Nyíregyházán (1979–1981).
A pásztorest kötetlen beszélgetéssel folytatódott, majd a plébánia udvarán pásztortűzzel és a körülötte megterített asztaloknál szeretetvendégséggel zárult. További képek egyházközségünk közösségi oldalán IDE KATTINTVA megtekinthetők. -PappE-
30 órakor kezdődő szentmisében kerül sor a Pécsi Székesegyházban. A főszentelő Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a társszentelő Michael August Blume c. érsek, apostoli nuncius és Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspök lesz. A világjárvány okozta veszélyhelyzet miatt a szertartáson kizárólag a meghívott vendégek vehetnek részt. Kérjük, egy plébánia vagy helyi közösség se szervezzen zarándokcsoportot az ünnepre, mert nem lesz lehetőségük a székesegyházba bejutni. A szentmisét a Pécsi Egyházmegye élőben közvetíti weboldalán, YouTube csatornáján és Facebook oldalán, így annak az otthon maradók is részesei lehetnek. Kérjük az érintett plébániákat, szervezzék meg, hogy a kisebb helyi közösségek együtt kapcsolódhassanak be az élő közvetítésbe a templomokban, kápolnákban vagy közösségi- és művelődési házakban, ahol a technikai feltételek ezt lehetővé teszik. Ezeken a helyeken a szertartás közös, imádságos megtekintése mellett, kérjük a paptestvéreket, amennyiben megoldható, biztosítsanak lehetőséget a szentáldozáshoz járulásra.
"Keresek valami szépet az elhunyt életében, s miközben erről beszélek, az emberek elkezdenek velem együtt gondolkodni. A halállal szembesülve felébred bennük a vágy, hogy jobb emberek legyenek. Meghívom a gyászolókat a temetés utáni vasárnapra, a misére, hogy imádkozzunk együtt az elhunytért, a gyászolókért. És sokan közülük ott maradnak ezután, mert részeseivé lesznek egy olyan közösségi találkozásnak, amilyet még nem tapasztaltak. " A plébánián nagy a közösségi élet, minden korosztályhoz tartozó és mindenféle életállapotú hívő tud hova tartozni. Ez Laci atya szívügye. "Ma akár évtizedekig is járhat valaki templomba anélkül, hogy megszólítanák. Az Egyház legnagyobb vesztesége, hogy a liturgiáért feláldoztuk a közösséget. Gyönyörűek a liturgiáink, de azt a pap mutatja be, a hívek pedig szinte nézőként vannak jelen. Eredetileg az Egyház közössége tartott magának liturgiát, a közösség teremtette a szertartást, és nem fordítva történt. A liturgián ma találkozhatunk Istennel, de egymással nemigen.