Útifűfélék családja Plantaginaceae népi neve keskenylevelű útifű, vékonylevelű utilapu angol neve Ribwort német neve Spitzwegerich Leírás és előfordulás: évelő növény. Hazánkban közönséges és gyakori, réteken és legelőkön helyenként tömegesen található. Rövid gyökértörzséből tőálló levélrózsa és virágokat tartó tőkocsány fejlődik. Nyélbe keskenyedő lándzsás vagy fonalas levelei 2-30 cm hosszúak, szélességük 0, 5-3, 5 cm között változhat, rányomott vagy bozontos szőrűek, esetleg kopaszodók, 5-7 erűek. Tőkocsányának hossza körülbelül a levél hosszával egyezik, rajta 5 barázda látható. Tömött füzérvirágzata a kocsány csúcsán helyezkedik el, 2-4 cm hosszú és 5-7 mm vastag, gömbös vagy hosszúkás formájú. A párta színe fehéres, a hosszan kinyúló porzószálak és portokok sárgásfehérek. A virágok nyílása alulról kezdődik. A virágzás májustól szeptemberig tart. Dr. Theiss termékek. Termése apró magvú tojásdad tok. Felhasznált részek, drogok: a levél (Plantaginis lanceolatae folium). Főbb hatóanyagok: aukubin glikozid, polifenol vegyületek és nyálkaanyagok.
A virágzat gömbös vagy kúpos, később hengeres füzér. Májustól késő őszig virágzik. Tojásdad toktermése üreges, kétmagvú. Magva 2-3mm hosszú, 1-1, 5 mm vastag, sötétbarna, hosszúkás. Felhasznált irodalom: Sváb Jánosné (2000): Plantago spp. – útifűfajok, in: Bernáth Jenő (szerk. ): Gyógynövények és aromanövények, Mezőgazda Kiadó, 474. o. Liktor-Busa Erika (2012): Lándzsás útifű (Plantago lanceolata), in: Csupor Dezső – Szendrei Kálmán (szerk. ): Gyógynövénytár – Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz 2., bővített, javított kiadás, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2012 Rendszertani besorolás: Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoloophyta) Osztály: Család: Útifűfélék (Plantaginaceae) Alcsalád: Nemzettség: Útifű (Plantagó) További gyógynövények
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatását nem vizsgálták. 3. Hogyan kell szedni a Mucoplant Dr. Theiss Ezt a gyógyszert mindig pontosan a betegtájékoztatóban leírtaknak, vagy az Ön kezelőorvosa, vagy gyógyszerésze vagy a gondozását végző egészségügyi szakember által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. készítmény ajánlott adagja: Ha az orvos másként nem rendeli, szokásos adagja: Felnőttek és serdülők számára naponta 4 x 15 ml, 5-11 éves korú gyermekek számára 4 x 10 ml, 3-4 éves korú gyermekek számára 4 x 5 ml a nap folyamán elosztva. Alkalmazása gyermekeknél Lándzsás útifű szirup hígítás nélkül lenyelhető. A készítmény kúraszerűen, a panaszok megszűnéséig alkalmazható. Az alkalmazás időtartama: Ha a készítmény szedése során a tünetek 1 hétnél hosszabb ideig fennállnak, vagy súlyosbodnának, keresse fel kezelőorvosát.
Ez volt a viselete. Mint a holló, fényes, barna, Kontyra szedett hosszú haja, Sürű szemöldöke sugár, Két nagy szeme, mint a bogár, Nyíló pipacs az orcája, Csókra hívó picin szája, Gömbölyű kar, domború mell, Darázsderék, hószín kebel, Magasra nyúló növése, Gangos teste lebbenése: Ilyen arca, termete. "Hej kincsem, galambom, hol mulattál, Hogy engem oly soká magán hagytál? Hiszen nemde, Bakony szép virága, Te vagy a kocsmáros Panni lánya? " Cifra Laci ezt jól ki sem mondta, Pannikát már szépen átkarolta. "Hogy is van az a bakonyi nóta? Vedd elő, ha a szél el nem hordta", Igy kiáltott Laci a dudásnak, S neki eredt a fris magyar táncnak, Egy gondolat, s nincs a szűr nyakában, Járja egy szál üngben és gatyában. Tompa Mihályhoz (Arany János) – Wikiforrás. Szembe állva aprózza Pannika, S meg-megpördül, mint a szélkarika, Majd elkapja Laci és forgatja, Hol ide, hol oda mártogatja. S hogy megrakta minden cikornyáját, Leült, mellé húzván Pannikáját, Kalapját az asztalra levágta, S szívkapuját ily szókkal kitárta: "Ha nem mondom is, rózsám, ki vagyok, Látod, hogy én szegény legény vagyok, Aratok, ahol nem is vetettem, Ha vígadok, más búsul helyettem, Selymet, gyolcsot ide az erdőbe Zsidó és tót behozzák előmbe, Kasznár, ispán éléskamarája Közös velem bora, szalonnája.
A költő leghűbb életrajzírója a verse. Legalább is annak, aki tud verset olvasni. Arany János első nagykőrösi esztendejét pontosabban össze lehet rakni a költő tiz verséből, mint az emlékezésekből, okiratokból vagy tárgyi emlékekből. A vers az igazi olvasónak még azt a közérzetet, azt a szívnyomást vagy fejgörcsöt is elárulja, amelyben született.
Szeress, rózsám, amint én szeretlek, Ámbár a pap előtt el nem veszlek, Baltámra esküszöm, híved leszek, Mig a Bakonytúl búcsút nem veszek. " De a leány Lacihoz fordulva, Monda, mintegy rajta elbúsulva: "Úr a vendég s várunk parancsára, Azért jöttünk ide a csárdára, Bort töltök a vendég poharába, Föladom, ami van a kamrába', Sütök, főzök inye, kedve szerint, El is járom vele, ha táncba int, Ha kivánja, még csók is jut neki, Csókba úgy sem halt még bele senki; De szerelmet többé nem adhatok, Mert még ma estére gyürűt váltok, Jó az Isten, jó urat ad nekem, Vármegye pandúra vesz el engem. " De Laciban ez nagy mérget gerjeszt, Foga közől sok cifra szót ereszt, Majd fölveti szűrét a nyakába, Egy-egy pisztoly mindegyik ujjába', A baltáját jobbkezében tartja, S a palackot fenékig fölhajtja. Petőfi Sándor: Arany Lacinak : hungarianliterature. "Nem lesz ma kézfogó e csárdában", Igy dörög haragra lobbantában, És megindul, mint a veszedelem, Szeme járkál úton és útfelen. Nem fut el egy kis gyík a haraszton, Nincs levélzörrenés, mit ne halljon, Úgy fülel és figyel jobbra, balra, Nagy indulat forr benn' a pandurra.
Levél verses részlete 1852. október 1. Téged magadat is, szerelmes nődet is, Meg, ha ugyan volna, kis csecsemődet is, Apádat, anyádat, a familiádat, Kijáró, bejáró ökonómiádat: Kivánjuk szivesen én s a feleségem, Laci, Julcsa, én két apró szép cselédem, Kivánjuk nem egyszer, hanem száz- meg százszor, – Most ölel forróan, – s többet ir majd másszor – igaz barátod Arany János.
Laci is mindaddig költözködött, Míg a kése végre benne törött, Űzőbe vették őt, mint a vadat, Törvény szolgált fejére igazat, Nem volt rajta halálos nyavalya, Ép létére ő mégis meghala, Elevenen vitték temetőre, Útmelletti kopár dombtetőre, Magasra ment, s ott egy szegen akadt, El lehetett járni lába alatt, Szóval: kimúlt vármegye költségén, Főbiró prédikált temetésén.
Hű, mi fürge, Mint szalad! Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban. A mi emberünk se' rest, Odanyargal egyenest A lyuk mellé, S beleönté A veder vizet; Torkig tele lett. A szegény kis ürge Egy darabig türte, Hanem aztán csak kimászott, Még az inge is átázott. Kánikulai strófák – Wikiforrás. A lyuk száján nyakon csipték, Nyakon csipték, hazavitték, S mostan... Itt van... Karjaimban, Mert e fürge Pajkos ürge Te vagy, Laci, te bizony!
Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom, Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni, Igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj. Szájadat betedd, S nyisd ki füledet, Nyisd ki ezt a kis kaput; Majd meglátod, hogy mi fut Rajta át fejedbe... Egy kis tarka lepke. Tarka lepke, kis mese, Szállj be Laci fejibe. Volt egy ember, nagybajúszos. Mit csinált? Elment a kúthoz. De nem volt viz a vederbe', Kapta magát, telemerte. És vajon minek Merítette meg Azt a vedret? Tán a kertet Kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?... nem biz a. Telt vederrel a kezében A mezőre ballag szépen, Ott megállt és körülnézett; Ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott... Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát... Vagy tán azt az embert, Ki amott a kendert Áztatóba hordja? Arra sincsen gondja. Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom, mi végett Nézi át a mezőséget, A vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Ninini: Ott az ürge.