Érdemes időnként rendet vágni a fejekben. Augusztus 20. nemzeti ünnepünket már sokszor próbálták kisajátítani. Főleg az átkosban. A monarchia idejében még csak beszélni se lehetett erről. Majd a második világháború után az új kenyér ünnepeként aposztrofálták, utána pedig a sztálini magyar alkotmány megszületésével akarták behelyettesíteni. Na, de miként élte túl ez a nemzeti ünnep az elmúlt ezer esztendőt – íme egy komoly visszatekintő, hogy rendet tegyünk a buksinkban. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap.
A SZÁLLODA SAJÁT PARKOLÓVAL RENDELKEZIK, AHOL A PARKOLÁS - 1. -Ft/éj helyett - INGYENES! A Barlangfürdő nyitvatartási idejében KEDVEZMÉNYES BELÉPŐJEGY a szálloda recepcióján vásárolható! ELLIPSUM Élmény-és Strandfürdő átadásra került, megnyitotta kapuit a Vendégek előtt! Szobatípusok 2 fő 2 éjszaka Pótágy Superior szoba 24 000 Ft/fő/éj - Családi superior szoba (erkélyes) 26 000 Ft/fő/éj 20 800 Ft/fő/éj Luxus superior szoba (pezsgőmedencés) 33 500 Ft/fő/éj - De lux apartman (két szobás) 29 000 Ft/fő/éj 23 200 Ft/fő/éj Exkluzív apartman (három szobás) 31 000 Ft/fő/éj 24 800 Ft/fő/éj Gyermekkedvezmények - Augusztus 20-a ÜNNEP és Wellness: 0 - 4 éves korig GRATIS 4 - 14 éves korig a felnőtt szállásdíj 75%-a A gyerekkedvezmény minden esetben csak két teljes árat fizető vendéggel egy szobában érvényes! Az árváltozás jogát fenntartjuk! ÁRAINK IDŐSZAKONKÉNT ÉS FOGLALTSÁGUNKTÓL FÜGGŐEN NAGY MÉRTÉKBEN CSÖKKENHETNEK ÉS NŐHETNEK! AZ AKTUÁLIS ÁRAKRÓL AZ -AJÁNLATKÉRÉS- FÜL KITÖLTÉSÉVEL KAPHAT INFORMÁCIÓT.
Augusztus 20-a az egyik legtöbbet "nyúzott" ünnepünk, legalábbis történetét tekintve. Mondhatni megjárta a hadak útját… Viselte a "legősibb magyar ünnep", az "alkotmány napja", az "új kenyér ünnepe" címet is. Minden kor azt az elnevezést aggatta rá, és akképpen értelmezte, mely a leginkább passzolt az aktuális hitvalláshoz, politikai nézethez. A magazin alábbi cikkel tiszteleg augusztus 20-a, a "kalandor" előtt. Mit mondjak… Magyarország nemzeti ünnepének krónikája számomra egészen elképesztő. Históriáját igyekeztem a lehető legfeszesebb tempóban megírni – történetéhez méltóan. (Szent) Istvánnal kezdődött az egész. Ő volt az, aki Nagyboldogasszony napját, augusztus 15-ét közös nagy magyar ünneppé nyilvánította. Ezen a napon tartotta a törvénylátó napokat is. Kissé misztikus, hogy 1038-ban bekövetkezett halála is erre a napra datálódik. Később a lovagkirály, I. (Szent) László augusztus 20-ra tolta át a jeles napot – mely a Nagyboldogasszony utáni első vasárnap volt. Ekkor emelték a székesfehérvári bazilika oltárára (ezüstládába zárva) I. István ereklyéit, a koponya-, ujjcsont-, térdcsontereklyét, ezzel a hagyománnyal avatva szentté a néhai uralkodót – VII.
Eljött 1945, amikor is a rendszer az ünnepet vallási és nemzeti esszenciája okán átnevezte az "új kenyér ünnepének". Az elnevezés nem véletlen. A 19. század végén sorra robbantak ki az aratósztrájkok, ezért Darányi Ignác, az akkori földművelésügyi miniszter hogy megfékezze ezeket, Szent István ünnepének napjára "feltalálta" az aratóünnepet, azaz a kenyér- és gabona ünnepét. Cseles. Hipp-hopp, egyszer csak az államalapítás ünnepe és az alkotmány napja lett. A szocialista érában a Szent Jobb körmenet kikopott a szokásból, egészen 1989-ig. 1949-1989-ig augusztus 20-án a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe, melynek szimbólumává vált a nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyér. 1991-től a Magyar Országgyűlés határozata szerint Szent István napja hivatalos állami ünnep. Így vált ez a nap olyan nappá, amikor bárki nemzeti, vallási vagy egyéb meggyőződése szerint ünnepelhet. Megkérdeztük Laci bácsit, mit gondol augusztus 20-a viharvert történetéről. A következőket mondta: "Úgy gondolom, a magyar kultúra évezredes, egyedi, csak ránk jellemző tradíciókra épül, erősíti nemzeti identitástudatunkat, családdá kovácsol bennünket, ezek által válunk senki mással össze nem téveszthetővé.
Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon hunyt el. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent-István kultusza a középkorban az egész Kárpát-medencében élt, de a török hódoltság alatt eltűnt. Az Aranybullában is szó esik a "szent király ünnepéről", melyet Székesfehérváron tartottak. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében egy elfelejtett szokás bukkant fel, augusztus 20-án, az aratóünnep. Az aratás befejezése után az aratók búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút, vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.
(A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból. ) A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23.
2015. augusztus 24. Tisztelt ünneplő kalocsaiak! Nem könnyű ünnepi beszédet írni és mondani, ha az ember el akarja kerülni az unalmas szófordulatokat, az unalomig ismert mondatokat, ha le akarja kötni hallgatóságát. Ezért úgy döntöttem, elmondom Önöknek, hogy nekem életem különböző szakaszaiban mit jelentett, s mit jelent ma augusztus 20-a. Kisgyermekként egyértelmű volt. Augusztus 20-án Szelídre mentünk. Ez volt a nyár utolsó napja. Azt mondták, ezután már elromlik az idő, jönnek a hűvösebb napok, kezdődik az iskola. Volt-és talán ma is van – ennek a napnak nyárbúcsúztató jellege. Iskolásként már azt tanultam, hogy ez az alkotmány ünnepe. Így hívtuk akkoriban. Nem biztos, hogy tudtuk, mi az az alkotmány, de a napot így neveztük. Aztán hívtuk még új kenyér ünnepének is. Eddigre mindenütt megtörtént az aratás. Júliusban még láttuk a kombájnokat a falu útjain, augusztusban már nem. Én még láttam házikenyeret sülni a kemencében, de igazából már inkább a falusi boltban vártuk a Kalocsáról érkező kenyeres autót.
A mákos-narancsos kuglóf receptjét még tavaly decemberben, a két ünnep között osztotta meg Marika. Akkor azonban annyi édesség receptjét osztottam meg itt a blogon, hogy a nagy dömpingben ez kimaradt. De miért ne édesíthetné meg ez egy hideg februári napot? Mákos-narancsos kuglóf "Aki nem szeretne sok időt eltölteni a sütemény készítésével, egy mutatós, finom kuglófot ajánlok az ünnepi asztalra 🎄🌟💝🎁😇 Könnyen, gyorsan elkészíthető. Narancsos csokis kuglóf muffin. Ígérem, nagyon hamar elfogy! 😉" Hozzávalók: Tésztához: 20 dkg vaj/margarin, 22 dkg porcukor, 5 tojás, 25 dkg liszt, 10 dkg darált mák, fél tasak sütőpor, 1 teáskanál őrölt fahéj, 2 bio narancs reszelt héja, fél üveg magozott meggybefőtt (lehet nélküle is készíteni) Díszítéshez: 1 tábla (10 dkg) fehércsokoládé, 1 evőkanál darált mák, cukrozott narancshéj kockák. Elkészítése A puha vajat/margarint a porcukorral habosra keverjük, egyesével hozzáadjuk a tojásokat. A liszthez hozzáadjuk a kimért darált mákot, a sütőport, fahéjat, reszelt narancshéjat és elvegyítjük.
Majd ráöntjük a kuglóf tetejére és rozmaring ággal díszítjük. Ha tetszett a mennyei narancsos-fehércsokis kuglóf receptje, csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!
Végül adjuk hozzá az aszalt, vagy kandírozott gyümölcskeveréket, majd fakanállal forgassuk, keverjük össze. A kuglóf formát alaposan zsírozzuk, és lisztezzük ki, majd öntsük bele a tésztát. Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten kb. 50 perc alatt süssük készre. Én légkeverésnél 160 fokon 50 percig sütöttem. A sütőből kivéve hagyjuk pár percig a formába, majd helyezzük rácsra, és hűtsük ki teljesen. Narancsos csokis kuglóf dios. A narancsos máz elkészítése A porcukorhoz adjunk hozzá 2-3 evőkanál narancs és citromlé keverékét, majd keverjük simára. Keverés közben, ha szükséges akkor adjuk még hozzá narancslét, de arra figyeljünk hogy egy sűrűbb masszát kapjunk, mert különben lefolyik a kuglófról. Ezután kanalazzuk rá a teljesen kihűlt kuglófra, és ízlés szerint szórjuk meg aszalt, vagy kandírozott gyümölccsel, majd hagyjuk hogy a máz kissé megszáradjon. Tálalás előtt ízlés szerint szeleteljük fel a kuglófot, majd úgy kínáljuk. A kevert tésztának köszönhetően több napig finom puha marad. Jó étvágyat!
Finom, illatos, karácsony ízű kuglóf A Jamie magazin karácsonyi számából teszteltem gasztroblogger társam, a blog szerzőjének kuglóf receptjét és mivel valóban remek recept, szívből ajánlom Nektek is. Az eredeti verziót már csak egy kis kandírozott narancshéjjal tupíroztam. Jobban belegondolva, a tetejére legközelebb pirított mandula szeleteket tennék, de így is fenséges, kiváló helyet találhat magának az ünnepi asztalon pl. reggelire. Hozzávalók: 25 dkg puha vaj 25 dkg túró 12 dkg cukor 1-2 tasak vaníliás cukor 2 tojás 1 v. 2 db narancs reszelt héja 25 dkg liszt 1 tasak sütőpor 10 dkg kandírozott narancshéj kevés vaj és liszt a forma kikenéséhez A tetejére: kb. 30 g étcsokoládé egyéb díszítő alapanyagok Kuglóf készítés: A vajat a cukorral és tojásokkal habosra keverjük. Csokis-narancsos kuglóf – Fokhagymaa.hu-receptek. A reszelt narancshéjjal áttörjük a túrót, hozzáadjuk a habos masszához, elkeverjük a sütőport a liszttel és ezt is a keverékhez adjuk. Beleszórjuk a kandírozott narancshéjat, majd alaposan összedolgozzuk és a vajjal, liszttel "megágyazott" kuglóf formába öntjük.
160-170 fokon, légkeveréssel sütjük kb. 40-50 percig, tűpróbáig. Narancsos csokis kuglóf torta. (Ha felül nagyon pirulna, alufóliával lefedjük a tetejét. ) A formából csak akkor vesszük ki a kuglófot, ha már teljesen kihűlt. Ekkor a megolvasztott étcsokoládéból csurgatunk a tetejére és pluszban megszórjuk csoki gömbökkel, mandulaszeletekkel, cukor hópelyhekkel vagy bármilyen más vicces dekor kiegészítővel, persze ezt akár el is hagyhatjuk. Megosztás Oszd meg a receptet másokkal is! Hozzászólások A hozzászóláshoz és értékeléshez belépés szükséges.
Nagyon jó étvágyat kívánok hozzá! Narancsos, túrós kuglóf recept | Ízzel-Lélekkel.hu. Puszi, süti & bye-bye Míra Az elkészült finomságokról a képeket küldd nyugodtan a email címre, vagy instagram on és facebook on. Étcsokoládé pasztilla (Sambirano Gold limitált kiadás: South Africa) South Africa 80, 1% Ültetvény: Afrika Afrikai kakaóbabok keverékéből készítik ezt a sötét csokoládét, amely nagyon intenzív és erős kakaós jegyekkel rendelkezik. Kakaóbab fajta Afrikai kakaóbabok házasítása, főlként Trinitario és Forastero fajták. Extra keserű, erős gyümölcsös íz, vörös tea aromákkal.