Persze csak majdnem, hiszen menet közben is igazítandó az előgyújtás, és dupla kuplunggal kell visszakapcsolni. A három fokozatból az első kettő viszonylag rövid, a harmadik viszont végtelenül hosszú. Rugalmas és nyomatékos a motor, egészen alacsony sebességről is felhúz harmadikban. Figyelem: első két fokozatot nagyon óvatosan szabad csak kapcsolni, hagyni kell leesni a fordulatot, különben reccsen a szerkezet. Hátul szokatlan a laprugó íve, a fékdob átmérője 28 cm Forrás: Retro Mobil A 65-70 km/h-s utazótempót gond nélkül tartja, szépen fut egyenesen, de magas építése miatt kanyarban kissé dől a karosszéria. Ford tudor 1928. Futóműve közepes keménységű, a laprugók (meg a nagy kerekek) meglepően jól kiegyengetik az úthibákat, a lengéscsillapítók pedig megelőzik a pattogást. A többi rázkódást a szuper-kényelmes ülések nyelik el. A kormánymű csigás, álló autónál képtelenség elfordítani, és menet közben is nehéz. Fékrendszere mechanikus-rudazatos, inkább csak lassításra elég, nagyon erősen kell nyomni a pedált, hogy az A-modell majd valamikor megálljon.
Pici korong a gázpedál, a mellette levő csak talptartó. Az indítógomba fenn, a tűzfal tövében lapul Forrás: Retro Mobil Hiánytalanul, de rossz állapotban hirdették Szegeden Tesztautónk korai darab, az első teljes modellévből való kétajtós limuzin, azaz Tudor (Two door). Mai gazdája tíz évvel ezelőtt hétvégi sportkocsit keresett magának, karácsony és szilveszter között unalmában nézegette a hirdetéseket. Ford tudor 128 mo. Az első, ami felugrott a képernyőn, ez a Ford volt, Szegeden árulták. Bár nem egy versenyautó, annyira beleszerelmesedett, hogy azonnal elment érte és meg is vette, december 30-án már otthon állt a garázsában hiánytalanul, de borzalmas állapotban. Az ünnepek után indult a nagy tatarozás, elsőként a motor gépműhelyben kötött ki teljes generálra. Öntöttvas négyhengeres, alumínium dugattyúkkal, Abel indítómotorral és Powerhouse dinamóval Forrás: Retro Mobil Maga a tulaj szedte szét a váltót, kitisztította, és a legtöbbet használt harmadik fokozat fogaskerekeit kicserélte. A kasztnin nem talált sérülést és horpadást, de a hátsó sárvédőknél, a hátsó ülések alatti lemezen és a pótkerék környékén volt anyaghiány bőven.
A kezelőszervek a szokásos helyükre kerültek, a váltót viszont végre H-sémában lehetett kapcsolgatni. Oldaltszelepelt, 3, 3 literes, 40 lóerős négyhengeres motor hajtotta, a már említett váltója pedig háromfokozatú, tolókerekes szerkezetű volt. Itt vezette be a Ford a mai pedálelrendezést (kuplung, fék, gáz). 1928 ford tudor. Csak az első évben viselt vörös kormányt, utána jöttek a feketék. A kormányközép leghosszabb karja az előgyújtásé Forrás: Retro Mobil Elképesztően gazdag volt a karosszériaválaszték: 32 féle személy- és teherszállító felépítményt lehetett rendelni, a 395 dolláros Phaetontól és Roadstertől az 1200 dolláros Town Car limuzinig. Azonnal óriási siker lett, a bemutató utáni héten 200 000 megrendelés érkezett be rá, az első hónapban pedig több mint 400 ezer. A River Rouge-i üzem eleinte nem is tudat ezt követni, 1927-ben csak 5000 darabot sikerült legyártani. Aztán gőzerővel beindult a termelés, világszerte több helyen is: Kanadában, Európában, Ausztráliában, Argentínában és Japánban is készültek A-modellek.
Az egyeduralkodó fekete után végre többféle színben is meg lehetett rendelni. Azóta sem kísérte ekkora figyelem egy új autó bemutatóját. Amikor decemberben piacra dobták, 25 millióan rohanták meg a bemutatótermeket, hogy láthassák a friss fejlesztést, amely a bárki számára elérhető árának köszönhetően néhány hónapon belül népautó lett. 34 karosszériaváltozatából négy év alatt több mint 4, 8 millió példány talált gazdára. A siker hatására Ford letett az évtizedes modellciklusról, és már 1932-ben bemutatta a V8-as motorral szerelt B Modellt. Az A Ford azonban még az ötvenes években is az utcakép része maradt; fiatalok jártak vele, akik megvették, és elkezdték felspécizni életük első autóját. Így született meg a hot rod-építés hagyománya, és hamarosan igazi kultusztárgy vált belőle. Alkatrészek a polcról Bár több mint nyolcvan éve befejeződött a gyártása, az A Modell iránti lelkesedés töretlen, ez az egyik legnépszerűbb veteránautó. A gyűjtők kiszolgálására kiépült háttériparnak hála, szinte minden egyes alkatrész újonnan elérhető hozzá.
Kicsi, de hangos motorjának azonosítása egyszerűnek tűnik, hiszen a száma megegyezik az alvázéval, utóbbit viszont olyan jól elrejtették, hogy csak a karosszéria leszerelése után látható. Ennél is meglepőbb, hogy ez a veterán nem a garázsnak készült, bármilyen hihetetlen, autózni fognak vele, ami nem is olyan kalandos művelet, mint amilyennek tűnik. Váza a falon Apró kilincsét lenyomva jutok be a vonatkupéra emlékeztető utastérbe, a széles fellépőn át nem túl kecses mozdulattal huppanok az ülésre. A korabeli kárpithoz legjobban hasonlító, ízléses vászonnal bevont szék jobban emlékeztet egy háttámlás zsámolyra, mint autóülésre, de nem panaszkodom, kényelmesen ülök, ekkora fejtér egyetlen mai autóban sincs. Furcsa, hogy valahol az állam magasságában találom a kormányt, s még furcsább, hogy milyen óriási az autó színéhez passzoló fémkarika. Nagyok és szögletesek az ablakok, az oldalsók néhány tekeréssel könnyedén eltüntethetők. Ha inkább hátra ülnék, az első ülés egy mozdulattal lehajtható és összecsomagolható, így hátsó ajtó híján is kényelmesen lehet beszállni oda, ahol egy szalongarnitúrára emlékeztető páholy vár, és a puha bársonnyal bevont falat csinos váza díszíti.
Ez a kütyübolondok Mercedes-csillaga. Alvázszám a motoron Szögletes orra 40 lóerős, 3, 3 literes négyhengerest rejt. Javítása kétféleképpen történhet: jobb vagy bal oldalról. Két részből álló motorházteteje a festés épsége érdekében csak külön-külön nyitható, a patentek oldásával kis kiszögellésbe támasztható. Lehet, hogy papíron már eljárt felette az idő, ám 100 km/h fölötti végsebessége és 8-9 literes fogyasztása becsületére válik. Háromfokozatú kézi váltót kapcsoltak hozzá, megnövelt erejéhez méltón mind a négy kerekét felszerelték mechanikus-rudazatos dobfékkel. Henry Ford ragaszkodott ehhez a megoldáshoz, mert úgy vélte, üzembiztosabb, mint a más gyártóknál akkoriban már alkalmazott hidraulikus fékrendszer. Bár elődje merevtengelyét és laprugóit megörökölte, a későbbi évjáratokon hidraulikus lengéscsillapítókkal szerelték, s a motorban vízpumpát és olajszivattyút találunk. Üzemanyag-szivattyúra azonban nem volt szükség, a benzin gravitáció segítségével jut el a karburátorig. Mivel a tankot közvetlenül a tűzfal elé szerelték, a fordosok gazdagabbak lettek az extrával, amelyre a trabantosok annyira vágytak: a benzinszintjelzővel.
A Street Kitchen első tavaszi magazinja tehát garantáltan mindenkinek kedvez, legyen az húsvéti sonkarajongó, bolygóvédő vagy négylábú barát. További cikkek a rovatból
Termékadatok Cím: Street Kitchen Magazin - Tavasz 2022/1 Megjelenés: 2022. március 11. Kötés: Kartonált ISBN: 3380001410853 Méret: 270 mm x 200 mm A szerzőről Fördős Zé művei Fördős Zoltán, művésznevén Fördős Zé (Budapest, 1977. január 11. ) gasztroblogger, televíziós műsorvezető. A Xántus János Idegenforgalmi Középiskolában érettségizett, ezután pedig a Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátó és Szálloda szakának volt hallgatója. Itt megszerezte a gasztronómiai menedzser diplomát. A Street Kitchen a tévébe megy - garázsvideózásból a saját tévéműsorig - Napi.hu. Édesapja és nagyanyja is gasztronómiai területen dolgozik, ezért már kiskorában elkezdett érdeklődni a főzés iránt, s középiskolás korában már pincérként dolgozott. 2012-ben indította útjára a Szárnyas Ízvadász című gasztroblogot. 2014-től az RTL Klub A Konyhafőnök című főzőversenyének zsűritagja, emellett a gyerekeknek szóló A konyhafőnök junior című versenyt is vezette. 2015 februárjában indította el a Street Kitchen nevű főzőműsort. 2016-ban műsorvezetője volt a Farm című valóságshow-nak Nádai Anikóval együtt.
Lajos-féle olasz carbonara Lajos ezt is nagyon keni-vágja! Chili oil noodles, avagy a chilis-olajos ázsiai tészta Frissen az igaz:) Reggeli, felturbózva!